Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan

Összefoglalás

A) Vállalati magatartás tökéletlen versenyben
  1. A négy legfontosabb piaci szerkezet: a) tökéletes verseny esetén egyetlen vállalat sem elég nagy ahhoz, hogy befolyásolja a piaci árat; b) monopolisztikus verseny akkor alakul ki, ha nagyszámú cég gyárt egymástól kissé eltérő termékeket; c) az oligopólium a tökéletlen verseny köztes formája, ekkor az iparágban néhány meghatározó vállalat működik; d) monopóliumról beszélünk, ha egyetlen vállalat állítja elő valamely iparág teljes kibocsátását.
  2. A koncentráció mérőszámai jelzik, milyen mértékű a piaci hatalom egy tökéletlenül versengő iparágban. Az erősebben koncentrált ágazatokban rendszerint magasabb a K+F kiadások szintje, ám jövedelmezőségük általában nem kiemelkedő.
  3. A magas belépési korlátok és a tökéletes egyeztetés összejátszásos oligopóliumhoz vezethetnek. E piaci szerkezetben a monopóliumhoz hasonló ár és kibocsátás alakul ki.
  4. Általánosan elterjedt piaci szerkezet a monopolisztikus verseny, amely számos kiskereskedelmi ágazatra jellemző. E területeken sok kis cég működik, és csak csekély eltérések vannak termékeik jellemzőiben (például a benzinkutak elhelyezkedésében vagy a gabonapelyhek különböző típusainál). A termékdifferenciálás következtében mindegyik vállalat negatív meredekségű keresleti görbét észlel, és ezért van némi mozgástere az árai kialakításában. Hosszú távon a szabad belépés következtében elolvadnak a profitok, mert olyan egyensúlyi helyzet jön létre, ahol a vállalatok AC görbéje érinti az egyéni keresleti görbéjüket. Az ár a határköltség fölött van ugyan az egyensúlyi érintési pontban, az iparág ellenben nagyobb változatosságot nyújt a minőség és a szolgáltatás terén, mint ami tökéletes verseny esetén elérhető lenne.
  5. Amikor egy iparágban mindössze néhány vállalat működik, végül felismerik a köztük meglevő stratégiai kölcsönhatást. Ahol kevés cég versenyez egy piacon, ott tekintettel kell lenniük a stratégiai kölcsönhatásukra. A kevesek közötti verseny teljesen új vonással gyarapítja a gazdasági életet: arra készteti a vállalatokat, hogy vegyék számításba a versenytársak reakcióit az ár- és kibocsátási döntéseiknél, s ez stratégiai megfontolásokat gyökereztet meg ezeken a piacokon.
  6. Árdiszkrimináció lép fel, ha eltérő árakon adják ugyanazt a terméket különféle vevőknek. Ez az üzleti fogás gyakran előfordul, ha az előadók képesek a piacot különféle részekre szegmentálni.
 
B) Játékelmélet
  1. A gazdasági élet számos helyzetében alakul ki stratégiai interakció a vállalatok, háztartások, kormányzatok és más szereplők között. A játékelmélet azt elemzi, hogyan választja meg két vagy több szereplő az egymást kölcsönösen befolyásoló lépéseit a piacon vagy más színtéren.
  2. A játék alapszerkezete egyfelől a játékosokat foglalja magában, akiknek különféle cselekvési vagy stratégiai lehetőségei vannak, másfelől a kifizetéseket, amelyek profit vagy más előnyök formáját ölthetik, és amelyekre a játékosok szert tesznek a különböző kimenetelekben. Kulcsfontosságú új fogalom a játék kifizetési mátrixa, amely információt ad a lehetséges stratégiákról és azokról a nyereségekről vagy profitokról, melyeket a különböző játékosok megszerezhetnek az összes lehetséges végkifejletnél.
  3. A játékelméletben a stratégiaválasztás kulcsa az, hogy a játékos átgondolja saját céljait és az ellenfelek céljait egyaránt, sosem feledkezve meg arról, hogy a másik oldal is ugyanezt teszi. Ha belemész a játékba a gazdasági életben vagy bárhol másutt, tudd, hogy az ellenfeled a legjobb lehetőségét fogja választani. Erre tekintve válaszd meg stratégiád a hasznod maximalizálására, mindenkor feltételezve, hogy az ellenfeled éppígy elemzi a te lehetőségeid.
  4. Néha létezik domináns stratégia, ami legjobb attól függetlenül, mit tesz az ellenfél. Ám gyakrabban Nash-egyensúlyt (vagy nem kooperatív egyensúlyt) találunk csak, ahol egyik játékos sem tud javítani nyereségén, ha a többi játékos ragaszkodik a saját stratégiájához.
 
C) Állami eszközök a piaci hatalom visszaszorítására
  1. A monopolista hatalom gyakran gazdasági hatékonyságromláshoz vezet, ha az árak a határköltségek fölé emelkednek, felduzzadnak a költségek a verseny szorításának hiányában, és romlik a termékek minősége.
  2. A gazdasági szabályozás körébe tartozik az árak, a termelés, a belépési és kilépési feltételek befolyásolása, valamint a termékek paramétereinek meghatározása egyes iparágakban. A gazdasági szabályozás normatív szemlélete szerint akkor indokolt a kormányzati intervenció, ha jelentős piaci kudarcok lépnek fel. Ezek közé tartozik az iparágon belüli túlzott piaci hatalom, a fogyasztók és munkavállalók elégtelen tájékoztatása és az externáliák, például a környezetszennyezés fellépése. A természetes monopóliumok esetében szólnak a legerősebb érvek a gazdasági szabályozás mellett. Természetes monopólium alakul ki, ha az átlagköltség mindvégig csökken a kibocsátás növekedése mellett, s emiatt egyetlen vállalatban folyó termelés a leghatékonyabb iparági szerkezet.
  3. A trösztellenes politika tiltja a versenyellenes cselekményeket, és elejét veszi a monopolisztikus piaci szerkezetek kialakulásának. Ez a legfőbb eszköz a közpolitika kezében, hogy megakadályozza a nagyvállalatok piaci hatalommal való visszaélését. E politika néhány törvény, mint a Sherman Act (1890) és a Clayton Act (1914) alapjain fejlődött ki. A trösztellenes politika elsődleges céljai a következők: a) a versenyellenes cselekmények megtiltása (idesorolható az árak rögzítése, a területek felosztása, az árdiszkrimináció és az árukapcsolás); b) a törvénytelen monopolista struktúrák szétbontása. Napjaink jogelmélete szerint itt azok az üzleti szervezetek érintettek, amelyek túl nagy piaci hatalommal (piaci részesedéssel) rendelkeznek, és egyben versenyellenes magatartást tanúsítanak.
  4. A trösztellenes politikára nagy hatást gyakorolt az elmúlt három évtized közgazdasági gondolkodása. Ennek eredményeként a trösztellenes politika napjainkban csaknem kizárólag a hatékonyság javítására összpontosít, és figyelmen kívül hagyja a korábbi populista aggályokat, melyek a méretre magára hivatkoztak.
Közgazdaságtan

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Gazdaság

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave