Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan

Vitakérdések

  1. Nézze át a tökéletlen verseny két változatát, az összejátszásos oligopóliumot és a monopolisztikus versenyt, amelyet e fejezetben ismertettünk! Készítsen egy táblázatot, amely összehasonlítja a tökéletes versenyt, illetve a monopóliumot e két piaci szerkezettel a következő szempontok alapján: a) a vállalatok száma; b) az összejátszás mértéke; c) az ár és a határköltség viszonya; d) az ár és a hosszú távú átlagköltség viszonya; e) hatékonyság.
  2. Tekintsünk egy iparágat, amelynek vállalatai a következő forgalommal rendelkeznek:
     
    Vállalat
    Értékesítés
    Appel Computer
    1000
    Banana Computer
      800
    Cumquat Computer
      600
    Dellta Computer
      400
    Endive Computer
      300
    Fettucini Computer
      200
    Grapefruit Computer
      150
    Hamburger Computer
      100
    InstantCoffee Computer
        50
    Jasmine Computer
          1
    A Herfindahl–Hirschman-index definíciója:
    HHI = (az 1. vállalat piaci részesedése %-ban)² + (a 2. vállalat piaci részesedése %-ban)² + … + (az utolsó vállalat piaci részesedése %-ban)²
     
    1. Számítsa ki a számítógép-iparág négyvállalatos és hatvállalatos koncentrációs rátáját!
    2. Számítsa ki az iparág HHI mutatóját!
    3. Tételezzük fel, hogy az Appel Computer és a Banana computer egyesülnek, de ez nem hoz változást az értékesítési adataikban. Határozza meg HHI mutató új számértékét!
  3. A tökéletes árdiszkrimináció azt jelenti, hogy minden vevőnek azt a maximális árat számolják fel, amelyen még hajlandó megvenni a terméket. Ha ez megtörténik, akkor a monopolista megszerezheti a teljes fogyasztói többletet. Vegyen fel egyéni keresleti görbéket hat különböző fogyasztóra nézve, és hasonlítsa össze az a) esetet, ahol minden fogyasztó ugyanazt az árat fizeti, a b) esettel, ahol megvalósul a tökéletes árdiszkrimináció! Magyarázza meg a paradox végeredményt, hogy a tökéletes árdiszkrimináció megszünteti a monopóliummal kapcsolatos hatékonysági veszteséget!
  4. A kormányzat megadóztatja a monopóliumot, x pénzegység adót vet ki minden értékesített termékegységre. Mutassa meg, milyen hatása lesz ennek a kibocsátásra és az árra! Közelebb vagy távolabb esik-e az új egyensúlyi helyzet az ideális P = MC egyensúlytól?
  5. Bizonyítsa be, hogy a profitmaximalizáló szabályozatlan monopólium soha nem fog működni a keresleti görbéjének árrugalmatlan szakaszán! Mutassa meg ezután, hogy a szabályozás a keresleti görbéjének árrugalmatlan szakaszára kényszerítheti a monopóliumot! Mi lenne a szabályozott ár emelésének következménye a monopolista árbevételére és profitjára a) a keresleti görbéjének rugalmas szakaszán, b) a rugalmatlan szakaszán, c) egységnyi rugalmasságú tartományában?
  6. Készítsen egy listát azokról az iparágakról, melyek érzése szerint pályázhatnának a „természetes monopólium” címre! Tekintse át ezután azokat a beavatkozási stratégiákat, melyek megakadályozhatnák a monopolista erőfölény érvényesítését! Mely stratégiát vetné be a listáján szereplő vállalatok esetében?
  7. A vállalatok gyakran lobbiznak vámok vagy kvóták bevezetéséért, hogy felszabaduljanak az importverseny nyomása alól.
    1. Tegyük fel, hogy a 10-9. ábrán bemutatott monopóliumnak külföldi versenytársa akad, aki tökéletesen rugalmas kínálattal lép a piacra a monopolista AC = MC értékénél kissé magasabb áron. Mutassa meg, milyen hatással jár a külföldi konkurens megjelenése a piacon!
    2. Milyen módon hat az árra és a mennyiségre, ha a külföldi termékre tiltó vámot vetnek ki? (A tiltó vám olyan magas, hogy gyakorlatilag kirekeszti az importot.) Milyen hatás érvényesülne csekély vám esetén? Elemzése alapján értékelje a következő megállapítást: „A vám a monopólium anyja.”
  8. Magyarázza meg szóban és geometriai eszközökkel, miért vezet gazdasági hatékonyságvesztéshez a monopolisztikus egyensúly a tökéletes versenyhez képest! Miért van döntő jelentősége a 8. fejezetben tárgyalt MC = P = MU feltételnek ennél az elemzésnél?
  9. Vegyük szemügyre a fogoly dilemmáját, a játékelmélet egyik leghíresebb esetét! Mari és Izomagy bűntársak. A kerületi ügyész külön-külön hallgatja ki őket, és a következő ajánlatot teszi nekik: „Van bőven annyi a számlátokon, hogy mindkettőtök rács mögé kerüljön egy évre. De vádalkut ajánlok: ha egyedül vallasz, akkor megúszod 3 hónappal, de a partneredre rásóznak 10 évet. Ha mindketten beszéltek, akkor 5-5 évet kaptok.” Mit tegyen Mari? Valljon abban a reményben, hogy megússza pár hónappal? Három hónap tényleg sokkal jobb, mint az egy év, amit hallgatás esetén kaphatna. De várjunk csak! Van egy jobb érv is a vallomás mellett. Tegyük fel, hogy Mari hallgat, de erről mit sem tudva Izomagy kipakol. Ezzel bizony elmeszelik Marit 10 évre! Ebben a helyzetben még mindig jobb Marinak, ha beszél, és 5 évet kap a 10 helyett. Készítsen az esetről egy kifizetési mátrixot, hasonlót a 10-8. ábrán láthatóhoz! Mutassa meg, hogy mindkét játékosnak van domináns stratégiája, mégpedig a vallomástétel, és így végül mindketten súlyos ítéletet kapnak! Mutassa meg azután, mi lenne a végkifejlet, ha már előzőleg elkötelezték volna szilárdan magukat a hallgatás mellett!
  10. A Microsoft-ügyet tárgyaló Jackson bíró a tényállás leírásában rámutatott: „Monopolista hatalomra utaló jel, hogy a Microsoft számottevő mozgásteret érzékelt a Windows 98-as program feljavított változatának árazásában (ezt a Windows 95-ös felhasználóinak értékesítette operációs rendszerként). A Microsoft 1997-ben készült belső tanulmánya szerint felszámíthatott volna akár 49 dollárt a Windows 98-as feljavított változatáért, és semmi nem utal arra, hogy elmaradt volna a nyeresége ezen ár mellett. A tanulmány azonban a 89 dolláros árat jelöli meg, mint ami maximalizálná a bevételt, és a Microsoft e magasabb ár mellett döntött.” Magyarázza meg, miért cáfolják az idézett tények, hogy a Microsoft tökéletes versenyben tevékenykedik! Milyen információra lenne még szükség annak bizonyításához, hogy a Microsoft valódi monopólium?
  11. A tökéletes verseny és a monopolisztikus verseny hosszú távú egyensúlyi helyzetében egyaránt érinti a vállalatok egyedi dd keresleti görbéje az AC átlagköltséggörbéjüket. A 10-4. ábrán ez egy monopolisztikusan versengő vállalatra nézve látható, a 10-10. ábrán pedig egy tökéletesen versengő vállalatra. Vegye számba a hasonlóságokat és a különbségeket a két helyzet között a következő szempontokból:
    1. A kereslet árrugalmassága a vállalat termékei iránt.
    2. Az ár és a határköltség viszonya.
    3. Vállalati profit.
    4. Gazdasági hatékonyság.
      10-10. ábra. Tökéletes verseny
  12. Tekintse át ismét az OPEC esetét! Rajzoljon fel néhány keresleti-kínálati diagramot, tökéletesen árrugalmatlan kínálati görbével! Mutassa meg ezeken, hogy egy termelési mennyiséget rögzítő kartell (innen ered az árrugalmatlan kínálati görbe) nagyobb mértékű áringadozást fog tapasztalni árrugalmatlan kereslet esetén, mint rugalmas kereslet mellett, ha a) a keresleti görbe eltolódik vízszintesen bizonyos mennyiséggel (mint egy nem várt keresleti sokk esetén); vagy b) a kínálati görbe eltolódásával (ez megeshet, ha a kartell egyik tagja átlépi a kvótáját).
Közgazdaságtan

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Gazdaság

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave