Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan

Vitakérdések

Mi a különbség a megújuló és a nem megújuló erőforrások között? Adjon példákat mindkettőre!
Mit értünk elsajátíthatatlan természeti erőforráson? Nevezzen meg egy példát erre, és fejtse ki, miért nem hatékony ennek az erőforrásnak a piaci allokációja! Melyik eljárást részesítené előnyben a piac működésének kiigazítására?
Határozza meg a tiszta gazdasági járadék fogalmát!
1. Mutassa meg, hogy a járadékkal fizetett tényező kínálatának bővülése leszorítja a járadékot, s csökkenti azon termékek árát, amelyeknél felhasználják e tényezőt!
2. Magyarázza meg a járadékelmélet következő tételét! „Nem igaz, hogy a gabona ára azért magas, mert magas a gabonaföld ára. Közelebb áll az igazsághoz ennek az ellenkezője: A gabonaföld ára azért magas, mert magas a gabona ára.” Szemléltesse az állítást diagram segítségével!
3. Tekintse a b) pontban megfogalmazott állítást! Miért igaz ez a piac egészére, s miért hamis az egyes gazdálkodókra nézve? Világítsa meg az összetétel csapdáját, amely itt rejtőzik!
Tegyük fel, hogy a baseballjátékosok kínálati görbéje teljesen rugalmatlan a fizetésükre nézve.
1. Magyarázza el, milyen következményei vannak a tökéletesen rugalmatlan kínálatnak a lejátszott mérkőzések számára!
2. Tegyük föl, hogy a televíziós közvetítések miatt megnő a kereslet az elsőligás baseballjátékosok szolgáltatásai iránt. Mi történik a fizetésükkel? Mi történik az ütési átlagaikkal (az egyéb tényezőket változatlannak véve)? Megegyeznek az itteni következtetései a történelmi trendekkel?
Fejtse ki, miért lehet hatékony a földjáradék megadóztatása! Vesse össze a föld és a földön felépített házak megadóztatását!
A „helyi közjavak” olyan jószágok, amelyek főleg egy város vagy tagállam lakóinak hasznosak; ilyen például egy városban a helybeliek számára fenntartott strand vagy iskola. Van-e okunk feltételezni, hogy a városok versengenek egymással, hogy megfelelő ellátást nyújtsanak a helyi közjavakból saját lakosaiknak? Ha így lenne, alátámasztaná-e ez a „fiskális föderalizmus” közgazdasági elvét, miszerint helyi forrásokból kell finanszírozni a helyi közjavak kínálatát?
Döntse el, elég komolyak-e a következő externáliák ahhoz, hogy kollektív cselekvést váltsanak ki! Ha igen, melyik bizonyulna adott esetben a leghatékonyabbnak a fejezetben ismertetett négy gyógymód közül?
1. Acélkohók kén-dioxidot bocsátanak ki Birmingham levegőjébe.
2. Az emberek gyakran dohányoznak éttermekben.
3. Egyedül lakó diákok dohányoznak kollégiumi szobájukban.
4. Egyesek ittasan vezetnek a forgalomban.
5. Huszonegy év alatti személyek vezetnek ittasan járművet.
Végezzen feltételes értékelési elemzést diáktársai segítségével a következő feladatokról: kutatófúrások megtiltása egy természetvédelmi körzetben az Egyesült Államokban; a foltos baglyok kihalásának megakadályozása a következő 10 ezer évben; annak biztosítása, hogy legalább 1 millió foltos bagoly éljen legalább még 10 ezer évig; az autószerencsétlenség miatti halálozás évi valószínűségének csökkentése egy az ezerhez értékről egy a kétezerhez értékre. Mennyire megbízható véleménye szerint ez a technika az emberek preferenciáinak felmérésére?
Don Fullerton és Robert Stavins szerint a következő mítoszok élnek a köztudatban arról, hogyan gondolkodnak a közgazdászok a környezetvédelmi problémákról. (Lásd a További olvasmányok között felsorolt Stavins-mű 1. fejezetét!) Fejtse ki, miért számítanak mítosznak az alábbi állítások, és mi helyettük a korrekt közgazdasági álláspont!
1. A közgazdászok azt hiszik, hogy a piac megold minden környezetvédelmi problémát.
2. A közgazdászok minden esetben piaci megoldást javasolnak környezetvédelmi problémákra.
3. A közgazdászok mindig piaci árakkal mérik fel a környezeti ártalmakat.
4. A közgazdászok mindig a hatékonysággal vannak elfoglalva, és sohasem foglalkoznak jövedelemelosztási kérdésekkel.
Nehezebb feladat. A globális közjavak sajátos problémákat vetnek fel, mert egyetlen nemzet sem képes elsajátítani a szennyezés visszaszorítására tett erőfeszítéseinek teljes hasznát. Rajzolja újra a 14-5. ábrát ennek belátásához, és lássa el az „Emissziócsökkentés az Egyesült Államokban” elnevezéssel! Jelölje meg a görbéket az US-indexszel, arra utalva, hogy ezek csak az Egyesült Államok költségeit és az általa realizált hasznot mutatják! Rajzoljon ezután egy új MSB görbét, s ez fusson mindenütt háromszor magasabban, mint az MSBUS görbe annak jelzésére, hogy a világ háromszor annyi haszonra tesz szert, mint az Egyesült Államok egyedül. Tekintse a „nacionalista” egyensúlyi helyzetet az E pontban, ahol az Egyesült Államok maximalizálja az emissziócsökkentésből eredő saját nettó hasznát! Érthető-e az Ön számára, miért nem hatékony ez a megoldás az egész bolygónk szempontjából? (Útmutatás: az indoklás logikája ugyanaz, mint a 14-3. ábránál.)
Gondolja át a kérdést a játékelmélet szempontjából! Nash-egyensúly akkor alakulna ki, ha minden nemzet az imént elemzett nacionalista egyensúlyt választaná. Mutassa meg, hogy ez pontos analógiája 10. fejezetben megvizsgált nem hatékony Nash-egyensúlynak, azzal a különbséggel, hogy a játékosok itt országok, nem pedig vállalatok! Gondolja át ezután a kooperatív játékot, amelynek keretében összeülnek a nemzetek képviselői, hogy megtalálják a hatékony egyensúlyi helyzetet! Mutassa be a hatékony egyensúlyt a világ MC és MSB görbéjének segítségével! Be tudja látni, hogy miért kell ugyanakkora karbonadót kivetni minden országban a hatékony egyensúly eléréséhez?

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Gazdaság

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero