Közgazdaságtan
Vitakérdések
- Határozza meg az alábbi jövedelemáramlások jelenértékét, ahol It a t év múlva esedékes jövedelem, és i a konstans kamatláb, százalék/év formában megadva! Kerekítse két tizedesre az eredményt, ha nem jönne ki egész szám!
- I0 = 10; I1 = 110; I3 = 133,1; i = 10.
- I0 = 17; I1 = 21; I2 = 33,08; I3 = 23,15; i = 5.
- I0 = 0; I1 = 12; I2 = 12; I3 = 12; …; i = 5.
- esse össze a tartós aktívák hozamának következő négy válfaját, és adjon példát mindegyikre: a) földjáradék; b) a tőkejavak bérleti díja; c) a tőkejavak hozamrátája és d) reálkamatláb.
- Kamatszámítási feladatok (megoldásukhoz szükség lehet számológépre):
- Befektet 2000 dollárt évi 13,5 százalékos kamatra. Mennyi pénze lesz (tőke + kamat) 6 hónap múlva?
- „Kamatos kamatról” beszélünk, ha a korábban megszerzett kamatok is tovább kamatoznak. A manapság jegyzett legtöbb kamatláb ilyen fajta. Ön befektet 10 000 dollárt évi 10 százalékos kamatos kamatra 3 év időtartamra. Hány dollár áll rendelkezésére az első, a második és a harmadik év végén?
- Tekintse a következő adatokat: A fogyasztói árindex értéke 1977-ben 60,6 volt, 1981-ben pedig 90,9. Az államkötvények éves kamatlába a következőképp alakult: 1978: 7,2%; 1979: 10,0%; 1980: 11,5%; 1981: 14,0%. Határozza meg az átlagos éves nominális és reálkamatlábat e 4 éves időszakra vonatkozóan!
- A diszkont kincstárjegyek esetében megadják például, hogy 10 000 dollárt fizetnek 90 nap múlva. A mai napon azonban alacsonyabb áron értékesítik őket, és ebből a 90 napra vonatkozó árkülönbözetből lehet meghatározni a piaci kamatlábat. Tegyük föl, hogy évi 6,6 százalékos a piaci kamatláb. Hány dollár lesz az ára a 10 000 dollárt fizető 90 napos kincstárjegynek?
- Jelenérték-számítási feladatok:
- Tekintse a jelenérték-számításnál tárgyalt 1 éves kötvényeket! Határozza meg a kötvény jelenértékét 1, 5, 10 és 20 százalékos kamatláb mellett!
- Mekkora az évi 16 dollárt jövedelmező örökjáradék jelenértéke 1, 5, 10 és 20 százalékos kamatláb mellett?
- Vesse össze az a) és a b) kérdésre adott válaszokat! Melyik eszköz ára érzékenyebb a kamatláb változásaira? Számszerűsítse a hozamkülönbségeket!
- Hívja segítségül a kamatláb meghatározásának kínálati-keresleti elemzését, és magyarázza meg a tőkeelmélet alapján, hogyan hatnak a következők a kamatláb nagyságára!
- Egy innováció megnöveli a tőke határtermékét a tőkeállomány minden szintjén.
- A háztartások csökkentik a tartani szándékozott vagyon értékét.
- A tőkehozamokra kivetnek egy 50 százalékos adót. (Tegyen különbséget ennek rövid és hosszú távú hatásai között!)
- Tekintsen vissza a 15-5. és 15-6. ábrákra, és gondolja át, hogyan tért át a gazdaság az évi 10 százalékos rövid távú egyensúlyi kamatlábról a hosszú távú egyensúlyi állapotra! Mi történne ennek alapján rövid és hosszú távon, ha felfelé tolódna a tőkekeresleti görbe innovációk következtében? Milyen következményekkel járna, ha a felduzzadt államadósság elszívná az emberek tőkekínálatának nagy részét, s a vagyonukat inkább államkötvényekben tartanák? Rajzoljon új ábrákat mindkét eset illusztrálására!
- Magyarázza el, hogyan számoljuk ki egy örökjáradék diszkontált jelenértékét! Mekkora egy évente 100 dollárt fizető örökjáradék jelenértéke 5 százalékos piaci kamatláb mellett? Egy évente 200 dollárt és egy évente N dollárt fizető örökjáradéké? Mekkora egy évente 100 dollárt fizető örökjáradék jelenértéke 10 százalékos és 8 százalékos piaci kamatláb mellett? Hogyan hat a kamatláb megkétszerezése egy örökjáradék, mondjuk egy örökjáradék-kötvény tőkésített értékére?
- A konvergens geometriai sorok algebrai összegképlete:bármely egynél kisebb K törtszám esetében. Legyen K = 1/(1 + i). Igazolja ennek alapján, hogy az örökjáradék jelenérték-számítási képlete: V = N/i! Adjon alternatív bizonyítást a józan belátásra támaszkodva! Mennyit érne ma az a lottónyeremény évi 6 százalékos kamatláb mellett, amely 5000 dollárt fizetne évente a nyertesnek és örököseinek az idők végezetéig?
- Manhattan földterületének értéke úgy 150 milliárd dollár körül mozgott 2008-ban. Képzelje el, hogy 1626-ot írunk, és Ön a hollandok gazdasági tanácsadója, mikor azt mérlegelik, érdemes-e megvásárolni Manhattan területét a manhasset indiánoktól. Tegyük fel továbbá, hogy évi 4 százalék a mértékadó kamatláb a jelenérték-számítás szempontjából. Mit válaszolna a hollandoknak, jó vagy rossz üzlet a 24 dolláros vételár? Miként változna a válasza 6 százalékos, illetve 8 százalékos kamatláb mellett? (Útmutatás: Számolja ki a 2008-as földérték jelenértékét 1626-ban mindegyik kamatlábra! Hasonlítsa azután össze ezeket az 1626-os vételárral! A példa egyszerűsítése érdekében tegyük fel, hogy a tulajdonosok nem realizálnak földjáradékot az eltelt idő alatt. Egy további bonyolultabb feladatban viszont legyen a földjáradék a föld aktuális értékének 2 százaléka minden évben.)
- A kamatlábak emelkedése rendszerint csökkenti az aktívák árát. Határozza meg ennek szemléltetésére a következő két eszköz jelenértékét évi 5, 10 és 20 százalékos kamatláb mellett!
- Évi 100 dollárt fizető örökjáradék.
- Mához egy év múlva 50 dollárért eladható karácsonyfa.
Magyarázza el, miért érzékenyebb a hosszú lejáratú eszközök ára a kamatláb változásaira, mint a rövid élettartamú eszközöké!
Tartalomjegyzék
- Közgazdaságtan
- Impresszum
- A szerzőkről
- Középutas kiáltvány
- Előszó
- Diákoknak: a közgazdaságtan és az internet
- I. rész: Alapfogalmak
- 1. fejezet: A közgazdaságtan alapfogalmai
- 1. Függelék: Hogyan értelmezzük a grafikonokat?
- 2. fejezet: A modern vegyes gazdaság
- 3. fejezet: A kínálat és kereslet alapelemei
- II. rész: Mikroökonómia: kínálat, kereslet és a termékpiacok
- 4. fejezet: Kínálat és kereslet: a rugalmasság és alkalmazásai
- 5. fejezet: Kereslet és fogyasztói magatartás
- Választás és hasznossági elmélet
- A keresleti görbék levezetése
- Egy alternatív megközelítés: a helyettesítési és jövedelmi hatás
- Az egyéni kereslettől a piaci keresletig
- A szenvedélybetegségek gazdaságtana
- Értékparadoxon
- Fogyasztói többlet
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 5. Függelék: A fogyasztói egyensúly geometriai elemzése
- 6. fejezet: Termelés és az üzleti szervezet
- 7. fejezet: A költségek elemzése
- A) A költségek gazdasági elemzése
- B) Gazdasági költségek és az üzleti számvitel
- C) Alternatív költség
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 7. Függelék: Termelés, költségelmélet és vállalati döntések
- 8. fejezet: A tökéletesen versenyző piacok elemzése
- 9. fejezet: Tökéletlen verseny és monopólium
- 10. fejezet: Verseny néhány szereplővel
- A) Vállalati magatartás tökéletlen versenyben
- B) Játékelmélet
- C) Állami eszközök a piaci hatalom visszaszorítására
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 11. fejezet: A bizonytalanság gazdaságtana
- III. rész: Tényezőpiacok: munka, föld és tőke
- 12. fejezet: Hogyan határozzák meg a piacok a jövedelmeket?
- A) Jövedelem és vagyon
- B) A tényezők határtermék szerinti árazása
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 13. fejezet: A munkapiac
- A) A béreket meghatározó fő tényezők
- B) Munkapiaci ügyek és szabályozási kérdések
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 14. fejezet: Föld, természeti erőforrások és a környezet
- A) A természeti erőforrások gazdaságtana
- B) Környezet-gazdaságtan
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 15. fejezet: Tőke, kamat és profit
- A) A tőke és a kamat alapfogalmai
- B) Tőke-, profit- és kamatelmélet
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 12. fejezet: Hogyan határozzák meg a piacok a jövedelmeket?
- IV. rész: A közgazdasági elvek alkalmazása
- 16. fejezet: Állami adóztatás és közkiadások
- A) Az állami gazdaságszabályozás
- B) Kormányzati kiadások
- C) Az adóztatás közgazdasági vetületei
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 17. fejezet: Hatékonyság vagy egyenlőség: a nagy választás
- A) Az egyenlőtlenség forrásai
- B) Szegénységellenes politika
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 18. fejezet: Nemzetközi kereskedelem
- A) A nemzetközi kereskedelem természete
- B) Komparatív előnyök nemzetközi szinten
- C) Protekcionizmus
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 16. fejezet: Állami adóztatás és közkiadások
- V. rész: Makroökonómia: gazdasági növekedés és üzleti ciklusok
- 19. fejezet: A makroökonómia áttekintése
- 19. Függelék: Az egyesült államok makroökonómiai adatai
- 20. fejezet: A gazdasági tevékenység mérése
- Bruttó hazai termék: a gazdasági teljesítmény mércéje
- A nemzeti számlák részletei
- Nominális és reál GDP: a GDP „deflálása” az árindexszel
- Fogyasztás
- Beruházás és tőkefelhalmozás
- Kormányzati vásárlások
- Nettó export
- Bruttó hazai termék, nettó hazai termék és bruttó nemzeti termék
- GDP és NDP: egy pillantás a számokra
- A GDP-től a rendelkezésre álló jövedelemig
- Megtakarítás és beruházás
- Nominális és reál GDP: a GDP „deflálása” az árindexszel
- Túl a nemzeti számlákon
- Árindexek és az infláció
- A számbavétel értékelése
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 21. fejezet: Fogyasztás és beruházás
- 22. fejezet: Konjunktúraciklusok és az aggregált kereslet
- 23. fejezet: Pénz és pénzügyi rendszer
- 24. fejezet: Monetáris politika és a gazdaság
- A) A központi bankok szerepe és a szövetségi bankrendszer
- B) A monetáris transzmissziós mechanizmus
- C) A monetáris gazdaságtan alkalmazásai
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- VI. rész: Növekedés, fejlődés és a globális gazdaság
- 25. fejezet: Gazdasági növekedés
- 26. fejezet: A gazdasági fejlődés kihívása
- A) Népességnövekedés és fejlődés
- B) Gazdasági növekedés a szegény országokban
- C) A fejlődés különféle modelljei
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES HONLAPOK
- Vitakérdések
- 27. fejezet: Valutaárfolyamok és a nemzetközi pénzügyi rendszer
- A külkereskedelem tendenciái
- A) A nemzetközi fizetési mérleg
- B) A valutaárfolyamok meghatározó tényezői
- C) A nemzetközi pénzügyi rendszer
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- A külkereskedelem tendenciái
- 28. fejezet: A nyitott gazdaság makroökonómiája
- A) Külkereskedelem és a gazdasági tevékenység
- B) Kölcsönös függőség a világgazdaságban
- C) Nemzetközi gazdasági kérdések
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- VII. rész: Munkanélküliség, infláció és gazdaságpolitika
- 29. fejezet: A munkanélküliség és az aggregált kínálat alapjai
- 30. fejezet: Infláció
- 31. fejezet: A makroökonómia határain
- A) Az államadósság gazdasági következményei
- B) Új irányzatok a modern makroökonómiában
- C) A gazdaság stabilizálása
- D) Gazdasági növekedés és az emberi jólét
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- Kislexikon
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 781 4
Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el. A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.
Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero