Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan


Vitakérdések

  1. Határozza meg az alábbi jövedelemáramlások jelenértékét, ahol It a t év múlva esedékes jövedelem, és i a konstans kamatláb, százalék/év formában megadva! Kerekítse két tizedesre az eredményt, ha nem jönne ki egész szám!
    1. I0 = 10; I1 = 110; I3 = 133,1; i = 10.
    2. I0 = 17; I1 = 21; I2 = 33,08; I3 = 23,15; i = 5.
    3. I0 = 0; I1 = 12; I2 = 12; I3 = 12; …; i = 5.
  2. esse össze a tartós aktívák hozamának következő négy válfaját, és adjon példát mindegyikre: a) földjáradék; b) a tőkejavak bérleti díja; c) a tőkejavak hozamrátája és d) reálkamatláb.
  3. Kamatszámítási feladatok (megoldásukhoz szükség lehet számológépre):
    1. Befektet 2000 dollárt évi 13,5 százalékos kamatra. Mennyi pénze lesz (tőke + kamat) 6 hónap múlva?
    2. „Kamatos kamatról” beszélünk, ha a korábban megszerzett kamatok is tovább kamatoznak. A manapság jegyzett legtöbb kamatláb ilyen fajta. Ön befektet 10 000 dollárt évi 10 százalékos kamatos kamatra 3 év időtartamra. Hány dollár áll rendelkezésére az első, a második és a harmadik év végén?
    3. Tekintse a következő adatokat: A fogyasztói árindex értéke 1977-ben 60,6 volt, 1981-ben pedig 90,9. Az államkötvények éves kamatlába a következőképp alakult: 1978: 7,2%; 1979: 10,0%; 1980: 11,5%; 1981: 14,0%. Határozza meg az átlagos éves nominális és reálkamatlábat e 4 éves időszakra vonatkozóan!
    4. A diszkont kincstárjegyek esetében megadják például, hogy 10 000 dollárt fizetnek 90 nap múlva. A mai napon azonban alacsonyabb áron értékesítik őket, és ebből a 90 napra vonatkozó árkülönbözetből lehet meghatározni a piaci kamatlábat. Tegyük föl, hogy évi 6,6 százalékos a piaci kamatláb. Hány dollár lesz az ára a 10 000 dollárt fizető 90 napos kincstárjegynek?
  4. Jelenérték-számítási feladatok:
    1. Tekintse a jelenérték-számításnál tárgyalt 1 éves kötvényeket! Határozza meg a kötvény jelenértékét 1, 5, 10 és 20 százalékos kamatláb mellett!
    2. Mekkora az évi 16 dollárt jövedelmező örökjáradék jelenértéke 1, 5, 10 és 20 százalékos kamatláb mellett?
    3. Vesse össze az a) és a b) kérdésre adott válaszokat! Melyik eszköz ára érzékenyebb a kamatláb változásaira? Számszerűsítse a hozamkülönbségeket!
  5. Hívja segítségül a kamatláb meghatározásának kínálati-keresleti elemzését, és magyarázza meg a tőkeelmélet alapján, hogyan hatnak a következők a kamatláb nagyságára!
    1. Egy innováció megnöveli a tőke határtermékét a tőkeállomány minden szintjén.
    2. A háztartások csökkentik a tartani szándékozott vagyon értékét.
    3. A tőkehozamokra kivetnek egy 50 százalékos adót. (Tegyen különbséget ennek rövid és hosszú távú hatásai között!)
  6. Tekintsen vissza a 15-5. és 15-6. ábrákra, és gondolja át, hogyan tért át a gazdaság az évi 10 százalékos rövid távú egyensúlyi kamatlábról a hosszú távú egyensúlyi állapotra! Mi történne ennek alapján rövid és hosszú távon, ha felfelé tolódna a tőkekeresleti görbe innovációk következtében? Milyen következményekkel járna, ha a felduzzadt államadósság elszívná az emberek tőkekínálatának nagy részét, s a vagyonukat inkább államkötvényekben tartanák? Rajzoljon új ábrákat mindkét eset illusztrálására!
  7. Magyarázza el, hogyan számoljuk ki egy örökjáradék diszkontált jelenértékét! Mekkora egy évente 100 dollárt fizető örökjáradék jelenértéke 5 százalékos piaci kamatláb mellett? Egy évente 200 dollárt és egy évente N dollárt fizető örökjáradéké? Mekkora egy évente 100 dollárt fizető örökjáradék jelenértéke 10 százalékos és 8 százalékos piaci kamatláb mellett? Hogyan hat a kamatláb megkétszerezése egy örökjáradék, mondjuk egy örökjáradék-kötvény tőkésített értékére?
  8. A konvergens geometriai sorok algebrai összegképlete:
    bármely egynél kisebb K törtszám esetében. Legyen K = 1/(1 + i). Igazolja ennek alapján, hogy az örökjáradék jelenérték-számítási képlete: V = N/i! Adjon alternatív bizonyítást a józan belátásra támaszkodva! Mennyit érne ma az a lottónyeremény évi 6 százalékos kamatláb mellett, amely 5000 dollárt fizetne évente a nyertesnek és örököseinek az idők végezetéig?
  9. Manhattan földterületének értéke úgy 150 milliárd dollár körül mozgott 2008-ban. Képzelje el, hogy 1626-ot írunk, és Ön a hollandok gazdasági tanácsadója, mikor azt mérlegelik, érdemes-e megvásárolni Manhattan területét a manhasset indiánoktól. Tegyük fel továbbá, hogy évi 4 százalék a mértékadó kamatláb a jelenérték-számítás szempontjából. Mit válaszolna a hollandoknak, jó vagy rossz üzlet a 24 dolláros vételár? Miként változna a válasza 6 százalékos, illetve 8 százalékos kamatláb mellett? (Útmutatás: Számolja ki a 2008-as földérték jelenértékét 1626-ban mindegyik kamatlábra! Hasonlítsa azután össze ezeket az 1626-os vételárral! A példa egyszerűsítése érdekében tegyük fel, hogy a tulajdonosok nem realizálnak földjáradékot az eltelt idő alatt. Egy további bonyolultabb feladatban viszont legyen a földjáradék a föld aktuális értékének 2 százaléka minden évben.)
  10. A kamatlábak emelkedése rendszerint csökkenti az aktívák árát. Határozza meg ennek szemléltetésére a következő két eszköz jelenértékét évi 5, 10 és 20 százalékos kamatláb mellett!
    1. Évi 100 dollárt fizető örökjáradék.
    2. Mához egy év múlva 50 dollárért eladható karácsonyfa.
    Magyarázza el, miért érzékenyebb a hosszú lejáratú eszközök ára a kamatláb változásaira, mint a rövid élettartamú eszközöké!

Közgazdaságtan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave