Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan

Összefoglalás

A) Az állami gazdaságszabályozás

Az állam gazdasági szerepe erősen kibővült az elmúlt évszázad alatt. Az állam befolyásolja és ellenőrzi a magángazdasági tevékenységet, adók, közkiadások és közvetlen szabályozás segítségével.
A modern jóléti állam négy gazdasági szerepkört tölt be: a) orvosolja a piaci kudarcokat; b) újraelosztja a jövedelmeket és erőforrásokat; c) kidolgozza a költségvetési és monetáris politikáját a konjunkturális hullámzások csillapítására és a hosszú távú gazdasági növekedés elősegítésére és d) részt vesz a nemzetközi gazdasági kapcsolatok alakításában.
A közösségi választások elmélete feltárja, hogyan viselkednek a valóságban a kormányzatok. Ahogy a láthatatlan kéz csődöt mondhat, úgy léteznek kormányzati kudarcok is. Az állami beavatkozás esetenként pazarláshoz, vagy a jövedelmek nemkívánatos újraelosztásához vezet.

B) Kormányzati kiadások

Az állami pénzügyek amerikai rendszere a fiskális föderalizmus elveit követi. A szövetségi kormány nemzeti szintű ügyekre összpontosítja kiadásait, olyan nemzeti közjavakra, mint a honvédelem vagy az űrkutatás. A tagállamokra és helyhatóságokra rendszerint a helyi közjavak gondjai hárulnak, ezek előnyeit főként az adott tagállam vagy település lakói élvezik.
A kormányzati kiadások, illetve adóbevételek napjainkban az amerikai nemzeti összkibocsátás hozzávetőleg egyharmadát teszik ki. Szövetségi szinten költik el a teljes összeg mintegy 55 százalékát, a fennmaradó rész pedig a tagállamok és helyhatóságok között oszlik meg. A közkiadások csekély töredékét fordítják ma már a hagyományos állami funkciókra, a rendfenntartásra és igazságszolgáltatásra.

C) Az adóztatás közgazdasági vetületei

Az adóztatás két alapvető elve a haszonélvezeti és a fizetőképességi elv. Egy adó progresszív, lineáris vagy degresszív aszerint, hogy nagyobb, azonos vagy kisebb hányadát vonja el a gazdag családok jövedelmének, mint a szegényebb családokénak. A jövedelmeket terhelő közvetlen és progresszív adók szembeállíthatók a közvetett és degresszív jellegű forgalmi és jövedéki adókkal.
A szövetségi adóbevételek több mint fele a személyi és társasági jövedelemadóból gyűlik össze. A fennmaradó rész bérjárulékokból és jövedéki adókból származik. A helyhatóságok vagyonadókból jutnak adóbevételük zöméhez; a forgalmi adók pedig tagállami szinten a legfontosabbak.
A személyi jövedelemadó minden jövedelmet terhel forrásától függetlenül, bizonyos mentességek és levonások leszámítása után. A marginális adókulcs azt mutatja meg, mennyi adót kell fizetni egy újabb egységnyi pénzjövedelemből. Ennek kulcsszerepe van abban, hogyan ösztönöznek az adók a munkára és megtakarításra.
A bérjárulékokból származó bevételek növekedtek a leggyorsabban szövetségi szinten; ezekből finanszírozzák a társadalombiztosítást. A járulékokból befolyó bevételek tehát „címkézett” összegek; ebből fizetik az állami nyugdíjakat és egészségügyi kiadásokat, valamint a fogyatékkal élők ellátását. Mivel e befizetések áramlásának lezárulása után élvezhetők a szolgáltatások előnyei is, a bérjárulékok részben haszonélvezeti elven működnek.
Közgazdászok fel szokták hívni a figyelmet a Ramsey-adószabályra: eszerint javítja a hatékonyságot, ha a viszonylag árrugalmatlan javakat vagy tényezőket terhelik nagyobb adókkal. Új elveken alapul a zöldadó, amelyet negatív környezeti externáliákra vetnek ki. Ez egyrészt mérsékli a káros tevékenységeket, másrészt kiváltja azokat a bevételeket, amelyek egyébként termékek és produktív tényezők adóiból származnának. Egyébként bármely adó alkalmazhatósága erősen függ a méltányosságától és a politikai elfogadottságától.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Gazdaság

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero