Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan

Összefoglalás

A) A nemzetközi kereskedelem természete

A szakosodás, munkamegosztás és a külkereskedelem fokozza a termelékenységet, valamint a fogyasztási lehetőségeket. A nemzetközi kereskedelemből éppúgy haszon származhat, mint a belföldi árucseréből. A nemzetközi kereskedelemben való részvétel hatékonyabb, mint ha az országok csak a hazai termelésre támaszkodnának. A nemzetközi kereskedelem abban különbözik a belföldi forgalomtól, hogy kitágítja a piacokat, szuverén nemzetek között folyik, és a benne részt vevő országok általában saját valutájukat használják, amit át kell váltani a valutaárfolyam segítségével.
A gazdasági feltételek különbözősége ad alapot arra, hogy a nemzetek kereskedjenek egymással. Ezen általános elv kereskedelmet indukál, ha a) eltérőek a termelési feltételek; b) csökkennek a termelési költségek (a növekvő mérethozadék kihasználásával); illetve c) különbözik a fogyasztók ízlése.

B) Komparatív előnyök nemzetközi szinten

A kereskedelem a termelési feltételek és a fogyasztói preferenciák különbségeire épül. A komparatív előnyök ricardói tana fektette le a nemzetközi kereskedelem elméletének alapjait. A komparatív előnyök elve azt mondja ki, hogy minden országnak előnyös, ha az általa viszonylag alacsony költséggel termelt javak gyártására és kivitelére szakosodik. Ennek másik oldala, hogy minden ország hasznot húz azon termékek behozatalából, amelyeket csak viszonylag magas költségekkel termelhetne meg. Ez az elv akkor is érvényes, ha az egyik régió az összes terméket abszolút termelékenységi előnnyel vagy hátránnyal termeli a másikhoz képest. Amíg különbség van az egyes országok között a különféle termékek előállításának viszonylagos vagy komparatív hatékonyságában, addig minden országnak lesznek komparatív előnyei és komparatív hátrányai is bizonyos termékekben.
A komparatív előnyök törvénye nem csupán a specializáció földrajzi elrendeződését és a nemzetközi kereskedelmi áramlások irányait magyarázza. Azt is igazolni lehet vele, hogy az országok előnyökhöz jutnak: a reálbérek növekednek (általánosabban szólva emelkedik a teljes nemzeti jövedelem) a kereskedelem és a hatására kibővülő világtermelés révén. A munkások és iparágak „védelmét” célzó vámok és kvóták viszont csökkentik a teljes nemzeti jövedelmet és a fogyasztási lehetőségeket.
Sok termékkel és sok országgal is érvényben marad a komparatív előnyök elve. Sok termék esetén sorba lehet ezeket rendezni a komparatív előnyök mértéke szerint, a viszonylag leghatékonyabb terméktől kezdve a kevésbé hatékonyak felé haladva. Sok ország esetén kialakulhat háromoldalú vagy multilaterális kereskedelem, ahol nagy kereskedelmi többletek, illetve hiányok keletkezhetnek az egyes országpárok bilaterális (kétoldalú) forgalmában.

C) Protekcionizmus

A tökéletesen szabad kereskedelem kiegyenlíti a kereskedelmi forgalomba bekerülő javak belföldi árait a világpiaci árakkal. A kereskedelem megindulásával a javak „felfelé” áramlanak azon piacokról, ahol alacsony az áruk, a magas árfekvésű piacokra.
A vám megemeli az importált javak belföldi árait, ami csökkenti a fogyasztást és a behozatalt, növeli viszont a hazai termelést. A kvótáknak nagyon hasonló hatásai vannak, azt leszámítva, hogy nem feltétlenül hoznak kormányzati bevételt.
A vám gazdasági veszteségeket okoz. Ez részben a hazai fogyasztás csökkenéséből adódik, másrészt az erőforrások elvesztegetéséből olyan iparágakban, melyeknek nincsenek komparatív előnyei. E veszteségek összege megmutatja, mennyivel nagyobb a fogyasztói többlet csökkenése a termelői többlet plusz az állami bevétel növekedésénél.
A vámok mellett felhozott érvek többsége egyszerűen a nyomásgyakorló érdekcsoportok partikuláris előnyeit álcázza, ezért nem állja ki a közgazdasági elemzés próbáját. Három érv azonban elfogadható a gondos vizsgálat után is. Ezek a következők: a) A cserearányt javító vagy optimális vám elvileg növelheti a nagy országok reáljövedelmét a kereskedelmi partnereik rovására. b) Ha a gazdaságban jelentős a munkanélküliség, akkor a vámok emelhetik a foglalkoztatottságot. A monetáris és költségvetési politika mindazonáltal kisebb hatékonysági veszteséggel érheti el ugyanazt a foglalkoztatási célt, mint a kereskedelmi partnerek kifosztásának ez a módszere. c) A kiskorú iparágaknak néha átmeneti védelemre van szükségük, hogy szert tehessenek valódi, hosszú távú komparatív előnyeikre.
A komparatív előnyök elvéhez megszorításokat kell fűzni olyasféle piaci tökéletlenségek esetén, mint a munkanélküliség vagy a valutaárfolyamok kilengése. Ezenkívül az import sérelmet okozhat bizonyos szektoroknak vagy termelési tényezőknek. A külkereskedelmi nyitás előnytelen azon belföldi tényezők számára, amelyekből viszonylag sok testesül meg az importjavakban.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Gazdaság

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero