Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan

Vitakérdések

  1. Melyek a makrogazdasági politika főbb célkitűzései? Adjon rövid meghatározást ezekről a célokról! Magyarázza meg gondosan, miért fontosak az egyes célkitűzések!
  2. Számítsa ki a következőket, a fejezet függelékében közölt adatok felhasználásával:
    1. Az inflációs rátát 1981-ben és 2007-ben.
    2. A reál GDP növekedési ütemét 1982-ben és 1984-ben.
    3. Az átlagos évi inflációs rátát 1970 és 1980 között, valamint 2000 és 2007 között.
    4. A reál GDP átlagos növekedési ütemét 1929 és 2008 között.
      {Útmutatás: a szövegben közölt képletek egyetlen évre adják meg a növekedési ráták számításának módszerét. A több évre vonatkozó növekedési ráták a következő képlettel számíthatók ki:
       
       
      ahol gt(n) az X változó átlagos éves növekedési üteme a (t – n)-edik évtől a t-edik évig tartó n évre. Tegyük föl például, hogy a CPI értéke a (t – 2)-edik évben 100,0 míg a t-edik évben 106,09.
      Ekkor az átlagos inflációs ráta
       
       
  3. Milyen hatást gyakorolnának az aggregált keresletre vagy az aggregált kínálatra a következő események (az egyéb tényezőket mindig változatlanul tartva)?
    1. A háztartási és a vállalati adók nagymértékű csökkentése (az AD görbére).
    2. Fegyverzetcsökkentési megállapodás, amely megtakarításhoz vezet a védelmi kiadásokban (az AD görbére).
    3. A potenciális kibocsátás növekedése (az AS görbére).
    4. Monetáris lazítás, ami csökkenti a kamatlábakat (az AD görbére).
  4. Ábrázolja a 3. kérdésben felsorolt eseményeket az AS-AD rendszerben, mutassa be a kibocsátásra és az általános árszintre gyakorolt hatásukat!
  5. Képzelje magát egy gazdaságpolitikai döntéshozó helyzetébe! A gazdaság pillanatnyilag egyensúlyi helyzetben van P = 100 árszínvonal és Q = 3000 = potenciális GDP mellett. Nem óhajt „alkalmazkodni” az inflációhoz; vagyis az árakat abszolút stabilan akarja tartani P = 100 értéken, függetlenül a kibocsátás alakulásától. A monetáris és költségvetési politikát használhatja ugyan az aggregált kereslet szabályozására, az aggregált kínálatot azonban nem tudja rövid távon befolyásolni. Hogyan reagálna a következőkre?
    1. A beruházási kiadások meglepetésszerűen emelkednek.
    2. Az élelmiszerárak hirtelen felszöknek a Mississippi katasztrofális áradását követően.
    3. A termelékenység visszaesik, és ez csökkenti a potenciális kibocsátást.
    4. A nettó export hirtelen lecsökken egy mély kelet-ázsiai válság hatására.
  6. A Reagan-adminisztráció költségvetési politikája mérsékelte az adókat, és fokozta a kormányzati kiadásokat 1981–1983-ban.
    1. Adjon magyarázatot arra, miért vezet ez a politika az aggregált kereslet növekedéséhez! Mutassa meg a kibocsátásra és az árakra gyakorolt hatást, feltételezve, hogy csak az AD görbe tolódik el!
    2. A kínálati iskola álláspontja szerint az adócsökkentés főleg a potenciális kibocsátás növelésén keresztül hat az aggregált kínálatra. Tételezze fel, hogy a Reagan-adminisztráció fiskális intézkedései egyaránt befolyásolták az AS és az AD görbét. Mutassa be ennek alapján a kibocsátás, valamint az árszint változását! Magyarázza meg, miért egyértelmű a Reagan-kormányzat említett költségvetési politikájának a kibocsátásra gyakorolt hatása, és miért nem világos az árszínvonal változásának iránya!
  7. A Clinton-kormányzat gazdasági csomagterve – ahogyan a Kongresszus 1993-ban elfogadta – költségvetési megszorítást tartalmazott, mert emelte az adókat, és csökkentette a kiadásokat. Mutassa be ezen intézkedések hatását, feltételezve, hogy a) nincs ezzel ellentétes monetáris intézkedés; b) a monetáris politika teljes mértékben semlegesíti a GDP-re gyakorolt hatást, az alacsonyabb deficit viszont ösztönzi a beruházásokat, és ezáltal növeli a potenciális kibocsátást.
  8. Az Egyesült Államok nagymértékű gazdasági visszaesést szenvedett el a nyolcvanas évek elején. Tekintse a reál GDP és az árszínvonal adatait a 19-2. táblázatban!
    1. Számolja ki a reál GDP növekedési ütemét és az inflációs rátát az 1981 és 1985 közötti évekre! Meg tudja mondani, melyik évben volt jelentősebb gazdasági visszaesés vagy recesszió?
    2. Rajzoljon egy sorozat AS-AD diagramot (lásd a 19-6. ábrán), amelyben a görbék metszéspontjai megfeleltethetők a táblázat adatainak! Mi lehet a magyarázata a fentebb azonosított recessziónak?
19-2. táblázat.
Év
Reál GDP (milliárd dollár, 2000-es árakon)
Árszínvonal* (2000 = 100)
1980
5161,7
54,1
1981
5291,7
59,1
1982
5189,3
62,7
1983
5423,8
65,2
1984
5813,6
67,7
1985
6053,7
69,7
* Az árszínvonalat itt a GDP árindexe mutatja, amelyik a GDP valamennyi összetevőjének árváltozását méri.
Közgazdaságtan

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Gazdaság

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave