Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan


Összefoglalás

A) Fogyasztás és megtakarítás
  1. A rendelkezésre álló jövedelem a fogyasztás és megtakarítás fontos meghatározó tényezője. A fogyasztási függvény összekapcsolja a teljes fogyasztást a makroszintű rendelkezésre álló jövedelemmel. Mivel a rendelkezésre álló jövedelem minden pénzegységét elfogyasztják vagy megtakarítják, ezért a megtakarítási függvény a fogyasztási függvény kiegészítője vagy tükörképe.
  2. Idézzük fel a fogyasztási és megtakarítási függvény fontosabb tulajdonságait:
    1. A fogyasztási (megtakarítási) függvény a fogyasztás (megtakarítás) szintjét hozza összefüggésbe a rendelkezésre álló jövedelem összegével.
    2. A fogyasztási határhajlandóság (MPC) a fogyasztás növekménye, amely a rendelkezésre álló jövedelem egy pótlólagos pénzegységének köszönhető.
    3. A megtakarítási határhajlandóság (MPS) a pótlólagos megtakarítás, amelyet a rendelkezésre álló jövedelem egy további pénzegysége eredményez.
    4. Grafikusan az MPC a fogyasztási, az MPS pedig a megtakarítási függvény meredeksége.
    5. MPS ≡ 1 – MPC.
  3. Az egyéni fogyasztási függvények összegzésével kapjuk a nemzeti szintű fogyasztási függvényt. Ez a legegyszerűbb formában a rendelkezésre álló jövedelemhez kapcsolja a teljes fogyasztási kiadást. Egyéb tényezők is említésre méltó hatást gyakorolnak a fogyasztás alakulására, például a permanens jövedelem, a hosszú távú jövedelmi tendenciák és a vagyon.
  4. A személyes megtakarítási ráta erősen visszaesett az elmúlt három évtized folyamán. Ennek okait keresve a közgazdászok rámutatnak a társadalombiztosításra és az állami egészségügyi programokra, a pénzügyi piacok fejlődésére, valamint a vagyonhatásra. A csökkenő megtakarítás kárt okoz a gazdaságnak, mert a személyes megtakarítás a nemzeti megtakarítás fő alkotóeleme és a beruházás alapvető forrása. Míg az emberek gazdagabbnak érzik magukat a részvénypiaci fellendülés folytán, a nemzet valódi vagyona csak akkor bővül, ha gyarapodnak az anyagi és immateriális termelőeszközei.
 
B) Beruházás
  1. A kiadások másik fontos összetevője a bruttó hazai magánberuházás: lakóházak, üzemépületek építése, szoftverek beszerzése, gépek és berendezések beállítása. A vállalati beruházások célja a profitszerzés. A beruházást meghatározó legfontosabb tényezők ebből adódóan a beruházás révén elért bevételek (ezek elsősorban a konjunkturális helyzettől függnek); a beruházás költsége (amit a kamatláb és az adópolitika határoz meg), valamint a jövőre vonatkozó várakozások jellege. Mivel a beruházás nagymértékben függ előre jelezhetetlen jövőbeli eseményektől, ezért ez az aggregált kiadások legváltozékonyabb eleme.
  2. Fontos összefüggést ragad meg a beruházási kereslet függvénye, ami a kamatlábhoz kapcsolja a beruházási kiadások szintjét. Mivel a beruházások jövedelmezősége ellentétes irányban változik a tőkeköltséget befolyásoló kamatlábbal, ezért negatív meredekségű beruházási keresleti görbét vezethetünk le. A kamatláb csökkenésével egyre több beruházási program válik nyereségessé.

Közgazdaságtan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave