Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan

Vitakérdések

Különböztesse meg gondosan az AD görbe mentén való elmozdulást és a görbe eltolódását! Fejtse ki, miért tolja kifelé az AS görbét a potenciális kibocsátás növekedése, és miért vezet ez az AD görbe mentén való elmozduláshoz! Indokolja meg, miért tolja kifelé egy adócsökkentés az AD görbét (miért növeli meg az aggregált keresletet)!
Készítsen egy másik táblázatot a 22-1. táblázat mintájára azon események felsorolásával, amelyek csökkentik az aggregált keresletet! (Jó lenne, ha új példák kerülnének a táblázatba, és nem a 22-1. táblázatban szereplő tényezők irányának egyszerű megfordítása.)
Az utóbbi években a reál üzleti ciklusok (real business cycles, RBC) új elméletével léptek fel (e megközelítést tovább fogjuk elemezni a 31. fejezetben). Az RBC elmélet azt állítja, hogy termelékenységi sokkok idézik elő a konjunktúraingadozásokat, amelyek aztán szétterjednek a gazdaságban.
1. Mutassa be az RBC elméletet az AS-AD rendszerben!
2. Vitassák meg, vajon meg tudja-e magyarázni az RBC elmélet a konjunktúraingadozások szokásos jellemzőit, melyeket A konjunktúraciklusok sajátosságai című fejezetben ismertettünk!
Tegyük fel, hogy a beruházások értéke mindenkor zérus az egyszerű multiplikátor-modellben. Mutassa meg, hogy az egyensúlyi kibocsátás a fogyasztási függvény fedezeti pontjában lenne ebben a sajátos esetben! Miért tolódik az egyensúlyi kibocsátás a fedezeti pont fölé pozitív beruházás esetén?
Gondosan határozza meg, mit jelent az egyensúly a multiplikátor-modellben! Indokolja meg az alábbiak mindegyikére, miért nincs egyensúly az adott helyzetben! Írja le azt is, hogyan alkalmazkodna a gazdaság az adott helyzetben az egyensúly felé törekedvén!
1. A GDP 3300 milliárd dollár a 22-2. táblázatban.
2. A tényleges beruházás zérus, és a kibocsátás az M pontban van a 22-7. ábrán.
3. Váratlanul megemelkednek az autókereskedők készletei az új autókból.
Készítse el újra a 22-2. táblázatot, ha a tervezett beruházás a) 300 milliárd dollár és b) 400 milliárd dollár! Milyen különbségek keletkeznek így a GDP egyensúlyi értékében? Nagyobb-e vagy kisebb a jövedelem változása, mint az I változása? Vajon miért? Mennyivel kell csökkennie a GDP-nek, amikor az I értéke 200 milliárd dollárról 100 milliárdra esik?
Mutassa be a multiplikátor lényegét a) szóban, b) képlettel, illetve c) geometriai ábrával! Mekkora a kiadási multiplikátor számértéke, ha MPC = 0,9; 0,8; és 0,5?
Adjon szóbeli magyarázatot arra, miért kisebb az adó-multiplikátor, mint a kiadási multiplikátor! Bizonyítsa ezt be a kiadási lépések végtelen sorozatával is!
„Még ha költséges katonai felszerelésre pocsékol is el milliárdokat a kormányzat, ezzel is állásokat teremthet recesszió idején.” Vitassák meg ezt a véleményt!
Nehezebb feladat. A nemzetek gazdasági fejlődése nagyban függ a megtakarításoktól és beruházásoktól. Arra intenek bennünket fiatal korunktól fogva, hogy fontos takarékoskodni, mert a megtakarított fillérekből lesznek a forintok. De biztos-e, hogy a gazdaság javára szolgál a nagyobb megtakarítás? Meglepő okfejtéssel Keynes kimutatta, hogy nem feltétlenül keletkezik nagyobb megtakarítás a nemzetgazdaság egészében, ha nagyobb megtakarításra törekednek az egyének. Elemezze ezt a megtakarítási paradoxont!

Az összefüggések megértéséhez tegyük fel, hogy az emberek meg akarják növelni a megtakarításaikat. A magasabb szándékolt megtakarítás alacsonyabb szándékolt fogyasztással, vagyis a fogyasztási függvény lefelé tolódásával jár. Mutassa meg, hogyan tolja lefelé a szándékolt megtakarítás növelése a TE görbét a 22-7. ábra multiplikátor-modelljében! Magyarázza meg, miért csökkenti ez a kibocsátást, és miért nem nőhet meg a megtakarítás! Gondoljon arra, hogy ha az emberek megtakarításaik növelésére törekednek, és emiatt visszafogják a fogyasztásukat, akkor az értékesítés visszaesik adott vállalati beruházások mellett, és a vállalatok visszafogják a termelésüket. Vezesse le, milyen mértékben csökkenti ez a kibocsátást!

A megtakarítási paradoxon tehát a következő: ha egy közösség többet akar megtakarítani, akkor emiatt csökkenhet a jövedelem és a kibocsátás, a megtakarítás pedig végső soron nem növekszik meg.
Nehezebb feladat a multiplikátor-akcelerátor mechanizmus bemutatására. Vegyen kézbe két dobókockát, és nézze meg, tud-e olyasfajta számsort generálni a dobásokkal, ami a konjunktúraciklusokra emlékeztet! Jegyezze fel legalább húsz vagy annál több dobás eredményét! Számolja ki az egymás utáni eredmények mozgó átlagait, mindig 5 dobásra! Ábrázolja ezután grafikonon a mozgó átlagokat! Ez erősen emlékeztet majd a GDP, a munkanélküliség vagy az infláció értékének változásaira.

Egy dobássorozat értékei a következők voltak: 7, 4, 10, 3, 7, 11, 7, 2, 9, 10 … Az átlagok: (7 + 4 + 10 + 3 + 7)/5 = 6,2; (11 + 7 + 2 + 9 + 10)/5 = 7,8 és így tovább. Vajon miért hasonlít az átlagszámok sorozata konjunkturális ingadozásra?

[Útmutatás: A dobókockával nyert véletlen számok emlékeztetnek a beruházások vagy háborúk keltette exogén sokkhatásokra. A mozgó átlag viszont olyan, akárcsak egy gazdasági rendszer (vagy egy hintaszék) belső kiegyenlítő mechanizmusa. Együttvéve ciklusra emlékeztető számsort eredményeznek.]
Adatfeldolgozási feladat. Néhány közgazdász a recesszió objektív, kvantitatív definícióját részesíti előnyben az NBER által használt szubjektívebb megközelítéssel szemben. Ezek a közgazdászok a recessziót olyan periódusként határozzák meg, amelyben a reál GDP legalább két egymást követő negyedévben csökken. A főszövegben felhívtuk a figyelmet, hogy az NBER nem így határozza meg a recessziót.
1. Vegye az Egyesült Államok reál GDP-jének negyedéves adatait 1948-tól máig! Ezekhez hozzájuthat a Bureau of Economic Analysis honlapjáról: link. Helyezze az adatokat egy táblázat egyik oszlopába, a másik oszlopba pedig a megfelelő dátumokat!
2. Számítsa ki a táblázatban a reál GDP százalékos növekedési ütemét minden negyedévre, úgy, mintha az egy évre vonatkozó adat lenne! Ennek kiszámítási módja a következő:
  
  search
3. Mely periódusokat azonosítaná recesszióként ezen alternatív definíció alapján? Mely években jutna a NBER-től eltérő következtetésre ezen objektív eljárás segítségével?

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Gazdaság

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero