Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan

Vitakérdések

Tegyük fel, hogy a bankok 10 helyett 20 százalék tartalékot képeznek betétállományuk után. Készítse el eszerint újra a 23-7. táblázatot a tartalékállomány változatlanul hagyásával! Mekkora a betétállomány új aránya a tartalékokhoz viszonyítva?
Milyen módon hatnának a pénz (M1) keresletére az alábbi változások (egyéb tényezők változatlansága mellett)?
1. A reál GDP növekedése.
2. Az árszínvonal emelkedése.
3. A takarékbetétek és az állampapírok kamatlábainak emelkedése.
4. Minden ár, bér és jövedelem megkétszereződése. (Számszerűsítse a pénzkereslet változását!)
5. A folyószámlabetétekre fizetett banki kamatok emelkedése.
A folyószámlabetétek implicit költsége egyenlő a rövid lejáratú biztonságos eszközök (például a kincstárjegyek) hozamának és a folyószámlabetétek kamatlábának a különbségével. Milyen módon hatottak volna a következő fejlemények a folyószámlán tartott pénz alternatív költségére?
1. A piaci kamatláb 8 százalékról 9 százalékra emelkedett 1980 előtt (ebben az időszakban a látra szóló betétek kamatlába a törvény szerint zérus volt).
2. A piaci kamatláb 4 százalékról 2 százalékra csökkent 2007-ben (mikor a pénz kamatlába egynegyede volt a piaci kamatlábnak).
3. Hogyan reagált volna a folyószámlabetétek kereslete a piaci kamatláb változásaira a fenti a) és b) esetben, ha a pénzkereslet rugalmassága –1 lett volna a pénztartás implicit költségére nézve?
Fejtse ki, beszámítanak-e az Egyesült Államok pénzkínálatába (M1) a következők: takarékbetétek, metrójegyek, postabélyegek, hitelkártyák, betéti kártyák, Starbucks készpénzkártyák, az oroszok által Moszkvában használt 20 dolláros bankjegyek.
Magyarázza el, miért nem kellene egyáltalán pénzt tartalmaznia a legjobb portfóliónak (használja e fejezet D) szakaszának információit)! Hogyan érvelne a pénztartás költségével a válaszában? Megváltozna-e a válasza, ha a folyószámlabetétek a kockázatmentes befektetésekkel azonos hozamot fizetnének?
Milyen hatásuk lenne a következő eseményeknek a General Motors részvényárfolyamára a hatékony piacok elmélete szerint?
1. Meglepetésszerű bejelentés, hogy a kormányzat csökkenti a vállalati adókat július elsejével.
2. A vállalati adók csökkentése július elsején, hat hónappal azután, hogy a Kongresszus elfogadta ezt a törvényt.
3. Szakértők számára is váratlan bejelentés, hogy az Egyesült Államok kvótával korlátozza a kínai gépkocsik behozatalát a következő évben.
4. A c) intézkedés tényleges bevezetése december 31-én kibocsátott rendelettel.
A Szövetségi Bankrendszer tervbe veszi, hogy kamatot fizet a banki tartalékokra.
1. Tegyük föl, hogy a tartalékokra fizetett kamatláb egy százalékponttal a piaci kamatláb alatt lesz. Törekszenek-e majd így is a bankok szabad tartalékaik minimalizálására? Érintené-e ez a bankszámlapénz egyenletét (lásd az összefoglalás 8. pontját)?
2. Tegyük föl, hogy a tartalékok kamatlába megegyezik a piaci kamatlábbal. Hogyan változna az a) kérdésre adott válasza?
3. Látja-e a b) kérdésre adott válasza alapján, miért lazul meg nagyon a tartalékok és a bankszámlapénz közötti kapcsolat, ha zérus a piaci kamatláb (a „likviditási csapda” esete)?
Tegyük fel, a Humongous Bank of America óriásbank vezeti minden gazdasági szereplő folyószámláját, és 10 százalék a kötelező tartalékráta. Nőjenek meg ezután a tartalékai 1 milliárd dollárral. Kihitelezhet-e többet a tartaléknövekmény 90 százalékánál a Humongous Bank, tudván, hogy az új betétek mindenképp visszatérnek hozzá? Megváltozna-e a pénzmultiplikátor értéke az alkalmazkodás lezajlása után? Indokolja meg mindkét válaszát!
Nehezebb feladat. Az opció jogot ad egy eszköz (részvény, kötvény, külföldi deviza, föld stb.) megvételére vagy eladására meghatározott áron, előre kijelölt időpontban vagy az előtt. A vételi opció az állomány megvásárlására való jog, míg az eladási opció az eladására való jog. Tegyük fel, hogy van Önnek egy vételi opciója 100 darab Fantasia.com részvény megvásárlására 10 dolláros áron a következő három hónap során bármikor. A Fantasia részvényének árfolyama erősen ingadozik, aktuális eladási ára éppen 9 dollár részvényenként.
1. Fejtse ki, miért ér többet az opció 1 dollárnál részvényenként!
2. Tegyük föl, hogy az opció holnap lejár, de még előtte eshet és emelkedhet is 5 dollárral a Fantasia.com részvény ára egyenlő eséllyel. Mennyi az opció értéke ma?
3. Cserélje ki az 5 dollárt 10 dollárra a b) kérdésben! Mi történik így az opció értékével? Fejtse ki, miért emeli meg az opció értékét (egyebek változatlansága mellett) az árfolyam változékonyságának fokozódása!
Ez a feladat az mutatja be, hogy sok spekulatív pénzügyi eszköz ármozgása véletlen bolyongásra hasonlít.
1. Dobjon fel egy pénzérmét 100 alkalommal! A fej értéke legyen plusz 1, az írásé mínusz 1. Jegyezze fel minden dobás értékét, és ábrázolja ezeket egy grafikonon! Ez véletlen bolyongást fog mutatni. (A feladat könnyen megoldható véletlenszám-generátort és grafikus funkciót tartalmazó táblázatkezelő program, például Excel segítségével is.)
2. Kísérje figyelemmel továbbá kedvenc vállalata részvényének záróárfolyamát néhány héten keresztül, vagy keressen ki erre vonatkozó adatokat az internetről! Ábrázolja az árfolyam alakulását az idő függvényében minden napra! Hasonlítsa össze az a) feladatban kapott véletlen számokat a részvényárakkal, vagy mutassa meg egy barátjának a két adatsort, hogy tud-e különbséget tenni a kettő jellege között! Ha ugyanolyannak tűnik a két ábra, akkor ez azt szemlélteti, hogy a részvényárak véletlen bolyongás módjára viselkednek.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Gazdaság

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero