Közgazdaságtan
Vitakérdések
-
-
A Szövetségi Bankrendszert nyugtalanítja az ingatlanárak csökkenése, amely visszaveti a beruházásokat (a 2007–2008-as időszakhoz hasonlóan). Milyen lépéseket tehet a Fed a gazdaság élénkítésére? Mi lesz az intézkedések hatása a banki tartalékokra, a kamatlábakra és a beruházásokra (egyebek változatlansága mellett)?
-
A Fed aggódik az emelkedő infláció miatt, és csökkenteni szándékozik a kibocsátást (ahogy 1979-ben). Válaszolja meg az a) pontban feltett kérdéseket!
-
-
Tegyük fel, hogy Ön a Fed Kormányzótanácsának elnöke egy olyan időszakban, amikor a gazdaság recesszió felé tart, és meghallgatáson kell megjelennie egy kongresszusi bizottság előtt. Fejtse ki írásban álláspontját egy akadékoskodó szenátor számára, vázolja, milyen monetáris lépéseket tenne a recesszió megakadályozása érdekében!
-
Vegye alapul a Fed 24-1. táblázatban szereplő vagyonmérlegét, és készítse el a bankok vele összefüggő vagyonmérlegét (az előző fejezet 23-3. táblázatához hasonlóan)! Tegyük fel, hogy 10 százalékos tartalékot kell képezni a látra szóló betétekre, más források után viszont nincs előírva tartalékolás.
-
Állítsa össze újra a mérlegeket azzal a feltevéssel, hogy a Fed 1 milliárd dollár értékű államkötvényt ad el a nyílt piacon!
-
Állítsa össze megint a Fed és a bankok mérlegét azzal a változtatással, hogy a Fed 20 százalékra emeli a kötelező tartalékrátát!
-
Tegyük fel, a bankok 1 milliárd dollár tartalékot kölcsönöznek a Fedtől. Hogyan változtatja meg ez a művelet a mérlegeket?
-
-
Tegyük föl, hogy a nagyközönség 100 milliárd dollárt tart a folyószámláján, a kereskedelmi bankok pedig 4 milliárd dollár pénztári készpénzzel rendelkeznek. Számoljunk 10 százalékos kötelező tartalékrátával a folyószámlabetétek után. Végül tegyük azt is fel, hogy a nagyközönség 200 milliárd dollár készpénzzel rendelkezik, s ez az összeg mindig rögzített. A központi bank eszközei kizárólag állampapírokból állnak.
-
Állítsa össze a központi bank és a bankrendszer mérlegét! Ne felejtse ki a központi banknál elhelyezett banki tartalékbetéteket se!
-
Most tegyük föl, hogy a központi bank nyíltpiaci művelettel elad 1 milliárd dollár értékű állampapírt a nagyközönségnek. Vázolja fel az új mérlegeket! Mi történik az M1-gyel?
-
Végül mutassa meg, milyen jellegű hatást gyakorol a fenti intézkedés a kamatlábakra, a beruházásokra és a kibocsátásra a monetáris transzmissziós mechanizmus grafikai apparátusát felhasználva!
-
-
Memoárjában Alan Greenspan így írt: „Sajnálattal kell mondanom, hogy a Federal Reserve függetlensége nincsen kőbe vésve. Törvény rögzíti a FOMC önálló hatáskörét, és ez törvény által vissza is vonható.” (The Age of Turbulence, 478. o. lj.) Fejtse ki, miért befolyásolhatja a központi bank függetlensége a monetáris politikát! Hogyan változhatna a központi bank monetáris politikája a törvényhozói nyomás hatására, ha nem volna független? Javasolná-e egy új országnak, hogy tegye függetlenné a jegybankját? Indokolja meg válaszát!
-
A központi bank vezetőinek egyik rémálma a likviditási csapda. Akkor beszélünk erről, amikor a kamatlábak a zérus felé tartanak, vagy el is érik azt. Amikor a kamatláb zérusra csökken, akkor a monetáris expanzió hatástalan, mert az értékpapírok kamatlába nem süllyedhet nulla alá.
-
Fejtse ki, miért nem válhat negatívvá az államkötvények nominális kamatlába! (Útmutatás: Mekkora a készpénz nominális kamatlába? Miért birtokolna egy olyan kötvényt, amelynek kisebb a kamatlába, mint a készpénzé?)
-
A likviditási csapda kiváltképp súlyossá válik, amikor egyidejűleg az árak is csökkennek, tehát defláció lép fel az országban. Japánban például évi 2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak a 2000-es évek elején. Mekkora volt a japán reálkamatláb ebben az időszakban, ha zérus volt a nominális kamatláb? Mekkora volt a legkisebb reálkamatláb, amelyet a japán központi bank el tudott érni ebben az időszakban?
-
A b) kérdésre adott válaszára támaszkodva fejtse ki, miért olyan súlyos probléma a likviditási csapda a monetáris politika számára, ha defláció kíséri a recessziót!
-
-
Németország 1990-es újraegyesítése után a keleti országrész újjáépítését szolgáló kiadások nagymértékben bővítették az aggregált keresletet. A német központi bank erre úgy reagált, hogy visszafogta a pénzkínálat növelését, és megemelte a német reálkamatlábakat. Gondolja át, miért vezetett a német monetáris restrikció a dollár leértékelődéséhez! Fejtse ki, miért élénkíti a dollár leértékelődése a gazdasági tevékenységet az Egyesült Államokban! Magyarázza meg azt is, miért sodródtak recesszió felé azok az európai országok, amelyek a német márkához rögzítették valutáikat! Vegye tekintetbe az okfejtésben, hogy a német kamatláb emelkedése magával húzta a többi európai kamatlábat is!
-
A Szövetségi Nyíltpiaci Bizottság a következő közleményt adta ki 2007 decemberében: „A Szövetségi Nyíltpiaci Bizottság azokat a monetáris és pénzügyi feltételeket tartja elérendőnek, amelyek előmozdítják az árstabilitást és elősegítik a kibocsátás fenntartható növekedését. Hosszú távú céljainak előmozdítása végett a Bizottság [csökkenteni fogja] a bankközi kamatlábat [4½ százalékról] 4¼ százalékra.” Fejtse ki a fenti monetáris expanzió makroökonómiai indokait! Segítségére lesz, ha áttekinti a FOMC-értekezlet jegyzőkönyvét a www.federalreserve.gov/monetarypolicy/files/fomcminutes20071211.pdf címen.
Tartalomjegyzék
- Közgazdaságtan
- Impresszum
- A szerzőkről
- Középutas kiáltvány
- Előszó
- Diákoknak: a közgazdaságtan és az internet
- I. rész: Alapfogalmak
- 1. fejezet: A közgazdaságtan alapfogalmai
- 1. Függelék: Hogyan értelmezzük a grafikonokat?
- 2. fejezet: A modern vegyes gazdaság
- 3. fejezet: A kínálat és kereslet alapelemei
- II. rész: Mikroökonómia: kínálat, kereslet és a termékpiacok
- 4. fejezet: Kínálat és kereslet: a rugalmasság és alkalmazásai
- 5. fejezet: Kereslet és fogyasztói magatartás
- Választás és hasznossági elmélet
- A keresleti görbék levezetése
- Egy alternatív megközelítés: a helyettesítési és jövedelmi hatás
- Az egyéni kereslettől a piaci keresletig
- A szenvedélybetegségek gazdaságtana
- Értékparadoxon
- Fogyasztói többlet
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 5. Függelék: A fogyasztói egyensúly geometriai elemzése
- 6. fejezet: Termelés és az üzleti szervezet
- 7. fejezet: A költségek elemzése
- A) A költségek gazdasági elemzése
- B) Gazdasági költségek és az üzleti számvitel
- C) Alternatív költség
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 7. Függelék: Termelés, költségelmélet és vállalati döntések
- 8. fejezet: A tökéletesen versenyző piacok elemzése
- 9. fejezet: Tökéletlen verseny és monopólium
- 10. fejezet: Verseny néhány szereplővel
- A) Vállalati magatartás tökéletlen versenyben
- B) Játékelmélet
- C) Állami eszközök a piaci hatalom visszaszorítására
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 11. fejezet: A bizonytalanság gazdaságtana
- III. rész: Tényezőpiacok: munka, föld és tőke
- 12. fejezet: Hogyan határozzák meg a piacok a jövedelmeket?
- A) Jövedelem és vagyon
- B) A tényezők határtermék szerinti árazása
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 13. fejezet: A munkapiac
- A) A béreket meghatározó fő tényezők
- B) Munkapiaci ügyek és szabályozási kérdések
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 14. fejezet: Föld, természeti erőforrások és a környezet
- A) A természeti erőforrások gazdaságtana
- B) Környezet-gazdaságtan
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 15. fejezet: Tőke, kamat és profit
- A) A tőke és a kamat alapfogalmai
- B) Tőke-, profit- és kamatelmélet
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 12. fejezet: Hogyan határozzák meg a piacok a jövedelmeket?
- IV. rész: A közgazdasági elvek alkalmazása
- 16. fejezet: Állami adóztatás és közkiadások
- A) Az állami gazdaságszabályozás
- B) Kormányzati kiadások
- C) Az adóztatás közgazdasági vetületei
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 17. fejezet: Hatékonyság vagy egyenlőség: a nagy választás
- A) Az egyenlőtlenség forrásai
- B) Szegénységellenes politika
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 18. fejezet: Nemzetközi kereskedelem
- A) A nemzetközi kereskedelem természete
- B) Komparatív előnyök nemzetközi szinten
- C) Protekcionizmus
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 16. fejezet: Állami adóztatás és közkiadások
- V. rész: Makroökonómia: gazdasági növekedés és üzleti ciklusok
- 19. fejezet: A makroökonómia áttekintése
- 19. Függelék: Az egyesült államok makroökonómiai adatai
- 20. fejezet: A gazdasági tevékenység mérése
- Bruttó hazai termék: a gazdasági teljesítmény mércéje
- A nemzeti számlák részletei
- Nominális és reál GDP: a GDP „deflálása” az árindexszel
- Fogyasztás
- Beruházás és tőkefelhalmozás
- Kormányzati vásárlások
- Nettó export
- Bruttó hazai termék, nettó hazai termék és bruttó nemzeti termék
- GDP és NDP: egy pillantás a számokra
- A GDP-től a rendelkezésre álló jövedelemig
- Megtakarítás és beruházás
- Nominális és reál GDP: a GDP „deflálása” az árindexszel
- Túl a nemzeti számlákon
- Árindexek és az infláció
- A számbavétel értékelése
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 21. fejezet: Fogyasztás és beruházás
- 22. fejezet: Konjunktúraciklusok és az aggregált kereslet
- 23. fejezet: Pénz és pénzügyi rendszer
- 24. fejezet: Monetáris politika és a gazdaság
- A) A központi bankok szerepe és a szövetségi bankrendszer
- B) A monetáris transzmissziós mechanizmus
- C) A monetáris gazdaságtan alkalmazásai
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- VI. rész: Növekedés, fejlődés és a globális gazdaság
- 25. fejezet: Gazdasági növekedés
- 26. fejezet: A gazdasági fejlődés kihívása
- A) Népességnövekedés és fejlődés
- B) Gazdasági növekedés a szegény országokban
- C) A fejlődés különféle modelljei
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES HONLAPOK
- Vitakérdések
- 27. fejezet: Valutaárfolyamok és a nemzetközi pénzügyi rendszer
- A külkereskedelem tendenciái
- A) A nemzetközi fizetési mérleg
- B) A valutaárfolyamok meghatározó tényezői
- C) A nemzetközi pénzügyi rendszer
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- A külkereskedelem tendenciái
- 28. fejezet: A nyitott gazdaság makroökonómiája
- A) Külkereskedelem és a gazdasági tevékenység
- B) Kölcsönös függőség a világgazdaságban
- C) Nemzetközi gazdasági kérdések
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- VII. rész: Munkanélküliség, infláció és gazdaságpolitika
- 29. fejezet: A munkanélküliség és az aggregált kínálat alapjai
- 30. fejezet: Infláció
- 31. fejezet: A makroökonómia határain
- A) Az államadósság gazdasági következményei
- B) Új irányzatok a modern makroökonómiában
- C) A gazdaság stabilizálása
- D) Gazdasági növekedés és az emberi jólét
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- Kislexikon
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 781 4
Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.
A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.
Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero