Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan

Összefoglalás

A) Az aggregált kínálat alapjai

Az aggregált kínálati görbe a vállalatok tervezett kibocsátása és az általános árszint közötti kapcsolatot ragadja meg egyebek változatlansága mellett. Az aggregált kínálat mögöttes tényezői: a) a potenciális kibocsátás, ami a gazdaságban rendelkezésre álló munka, tőke és természeti erőforrások mennyiségétől függ, azzal a technológiával vagy hatékonysággal együtt, ahogyan e ráfordításokat felhasználják; valamint b) az inputok költségei, például a bérek és az olajárak. E mögöttes tényezők megváltozása eltolja az AS görbét.
Az aggregált kínálat elemzésében alapvető a hosszú és a rövid táv megkülönböztetése. A rövid táv a konjunkturális hullámzások időhorizontját jelöli, ami néhány hónaptól néhány évig terjedhet, s erre vonatkozik a rövid távú aggregált kínálati görbe. Rövid távon kimutatható bizonyos rugalmatlanság az árak és bérek alkalmazkodásában. Ennek eredményeként az árszínvonal növekedése a megtermelt javak és szolgáltatások bővítésére vezet. Ez megmutatkozik a pozitív meredekségű AS görbén is. A rövid távú AS-AD elemzés a konjunktúraciklusok keynesi vizsgálatában használatos.
A hosszú táv a gazdasági növekedés elemzésének időtávja, ahol már kiszűrjük a konjunkturális ingadozások legnagyobb részét. Hosszú távon már teljesen rugalmasak az árak és bérek; a termelést a potenciális kibocsátás határozza meg, és ez független az árszínvonal változásaitól. A hosszú távú aggregált kínálati görbe ezért függőleges egyenes. A hosszú távú AS-AD elemzést a gazdasági növekedés klasszikus modelljében alkalmazzuk.

B) Munkanélküliség

A kormányzat havi statisztikai adatokat gyűjt lakossági mintavétellel a munkanélküliségről, a foglalkoztatásról és a munkaerő-állományról. A munkahellyel rendelkezőket foglalkoztatottnak nevezzük, a munkanélküliek pedig azok az állástalanok, akik munkát keresnek. Nem tartoznak viszont a munkaerő-állományba azok az állásnélküliek, akik nem is keresnek munkát maguknak.
Egyértelmű összefüggés figyelhető meg a kibocsátás és a munkanélküliségi ráta mozgása között a konjunktúraciklus folyamán. Okun törvénye szerint a munkanélküliségi ráta 1 százalékponttal emelkedik, amikor az aktuális GDP 2 százalékponttal esik a potenciális GDP-hez képest. Ezt a szabályt hasznosíthatjuk, ha a GDP ciklikus mozgásaiból le akarjuk vezetni a munkanélküliségre gyakorolt hatását.
A közgazdászok megkülönböztetik az egyensúlyi és a nem egyensúlyi munkanélküliséget. Egyensúlyi munkanélküliség esetén az emberek önként válnak munkanélkülivé, például állásváltoztatás közben, vagy mert átlépnek az inaktívak táborából a munkaerő-állományba, illetve onnan vissza. Ezt súrlódásos vagy frikciós munkanélküliségnek nevezzük.
Nem egyensúlyi munkanélküliség akkor lép fel, ha nem működik megfelelően a munkapiac vagy a gazdaság egésze, s ezért a képzett munkások egy része nem tud elhelyezkedni, bár szeretne a fennálló bérek mellett. A nem egyensúlyi munkanélküliség két típusa a strukturális és a konjunkturális munkanélküliség. Strukturális okokból válnak munkanélkülivé azok a dolgozók, akik hanyatló régiókban vagy ágazatokban tevékenykednek, amelyek tartós munkapiaci egyensúlytalanság vagy a magas reálbérek miatt jutnak ebbe az állapotba. A konjunkturális munkanélküliséget viszont a tömeges elbocsátások okozzák, amikor a gazdaság egésze visszaeséstől szenved.
A munkanélküliség okainak megértése a modern makroökonómia egyik legfogósabb kérdésének bizonyult. A tárgyalás során azt emeltük ki, hogy a kényszerű munkanélküliség a bérek lassú alkalmazkodásának számlájára írható, mert ez túlkínálatra (munkanélküliségre) vagy túlkeresletre (munkaerőhiányra) vezethet egyes munkapiaci szegmensekben. Ha a rugalmatlan bérek megragadnak a piactisztító szint felett, akkor a munkások egy részét foglalkoztatják, de maradnak éppoly képzett munkások, akik nem találnak maguknak állást.
A bérek részben azért rugalmatlanok, mert költséges a javadalmazási rendszer megváltoztatása. A vezetők idejének túl nagy részét kötné le a bérek és fizetések gyakori hozzáigazítása a változó munkapiaci feltételekhez, ráadásul ez gyakorta sértené a munkavállalók igazságérzetét, aláásná a dolgozók munkamorálját és termelékenységét.
A munkanélküliségi statisztikák alapos tanulmányozásával felfigyelhetünk néhány szabályszerűségre:
1. A recessziók a munkavállalók minden csoportját sújtják, a képzetlenektől kezdve a legmagasabb képzettségű és iskolázottságú dolgozókig.
2. Az amerikai munkanélküliek nagy hányada rövid ideig van állás nélkül. A munkanélküliség átlagos időtartama azonban erőteljesen megnyúlik a mély és tartós recessziók idején.
3. A munkanélküliség számottevő hányada a munkaerő egyszerű mozgásának tudható be a vizsgált évek többségében. Másként szólva súrlódásos (frikciós) okokra vezethető vissza, ahogy az emberek például az első munkahelyüket keresik, vagy rövidebb-hosszabb távollét után visszatérnek a munkaerő-állományba. Csak a recessziók idején kerülnek többségbe az elbocsátottak a munkanélkülieken belül.
4. Az európai és az amerikai munkanélküliségi ráták közti különbség az európai munkapiacok merevségéből és a monetáris szabályozás eltérő hatékonyságából eredt.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Gazdaság

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero