Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan

Vitakérdések

A szöveg az aggregált kínálati görbe fogalmát és annak elmozdulásait tárgyalja, valamint a kibocsátás növekedésének okait vizsgálja. Különbséget tesz a görbe mentén való elmozdulás és a görbe eltolódása között, és elemzi, milyen események csökkenthetik az aggregált kínálatot. A szöveg kitér arra, hogyan befolyásolhatják különböző gazdasági fejlemények az AS görbét rövid és hosszú távon. A potenciális GDP becslésére és növekedésére vonatkozó kérdéseket is felvet, valamint a munkapiaci kategóriákba sorolás példáit mutatja be. A minimálbér hatásait vizsgálja a tizenévesek és felnőttek foglalkoztatására, munkanélküliségére és jövedelmére, és javaslatot tesz a Kongresszus számára. Végül az állástalanság gazdasági és személyes hatásait elemzi különböző csoportok esetében, és felveti, hogy a gazdaságpolitikának eltérően kellene kezelnie ezeket a csoportokat.

Fejtse ki alaposan, mit jelent az aggregált kínálati görbe! Különböztesse meg a görbe mentén való elmozdulásnak és a görbe eltolódásának eseteit! Miért nő meg a kibocsátás, ha felfelé mozgunk az AS görbe mentén? És mi növelheti a kibocsátást az AS görbe elmozdításával?
Készítse el a 29-1. táblázat párját olyan események rendszerezésére, amelyek csökkentik az aggregált kínálatot! (Használja képzelőerejét, ne vegye át egyszerűen ugyanazokat a példákat!)
Hogyan hatnának a következő fejlemények az AS görbére (ha egyáltalán befolyásolnák azt) rövid, illetve hosszú távon, más tényezők változatlansága mellett?
1. A potenciális kibocsátás 25 százalékkal megnő.
2. A világpiacon megkétszereződnek az olajárak, mert megnövekszik Kína és India kereslete változatlan olajkínálat mellett.
3. A fogyasztók borúsabban kezdik látni a jövőt, és megnövelik a megtakarítási rátájukat.
Tegyük fel, hogy a munkanélküliségi ráta éppen 7 százalék, a GDP pedig 4000 milliárd dollár. Milyen durva becslést adhatunk a potenciális GDP-re, ha a nem gyorsuló infláció melletti munkanélküliségi ráta (NAIRU) 5 százalékos? Tegyük fel, hogy a potenciális GDP évi 3 százalékkal emelkedik. Mekkora lesz a potenciális GDP két év múlva? Milyen ütemben kell a tényleges GDP-nek növekednie ahhoz, hogy két év múlva elérje a potenciális GDP-t?
Melyik munkapiaci kategóriába tartoznak a következő személyek?
1. Az a tizenéves, aki az első állását keresi.
2. Az az autóipari szakmunkás, akit kényszerszabadságra küldtek, szeretne ugyan dolgozni, de már feladta a reményt, hogy talál munkát vagy visszahívják a gyárba.
3. A Floridába költözött nyugdíjas, aki válaszolgat részmunkaidős hirdetésekre.
4. A részmunkaidőben dolgozó szülő, aki teljes munkaidejű állást szeretne, de nem jut ideje utánajárni a dolognak.
5. Az állásban levő tanár, aki most éppen nagyon beteg, és nem tud bejárni tanítani.
A Munkaügyi Minisztérium a következő példákkal szemlélteti csoportosítási elveit:
1. „Joan Howard azt mondta a kérdezőbiztosnak, hogy három céghez is beadta a jelentkezését nyári munkára. Ám most még csak április van, ő azonban nem akar június 15-e előtt munkába állni, mert iskolába jár. Bár határozott lépéseket tett az álláskeresésre, Joan mégis munkaerő-állományon kívüli, mert pillanatnyilag nem áll készen a munkára.”
2. „James Kelly és Elyse Martin a Jefferson középiskola diákja. James iskolaidő után a North Star Cafe presszóban dolgozik, és Elyse is szeretne ugyanott dolgozni részmunkaidőben (szintén az iskolai órák után). James állása magasabb rendűnek minősül inaktív tanulói viszonyával szemben, és Elyse-nél is ugyanez a helyzet az álláskereséssel; ennek megfelelően Jamest a foglalkoztatottak, Elyse-t pedig a munkanélküliek közé kell számítani.”
Gondolja át a fenti példákat! Kérje meg ennek alapján diáktársait, hogy sorolják be magukat munkapiaci státuszuk alapján a foglalkoztatottak, munkanélküliek, illetve a munkaerő-állományon kívüliek csoportjába!
Tegyük fel, a Kongresszus egy törvény megalkotását mérlegeli, amely a piactisztító szint fölötti minimálbért írna elő a tizenévesekre, és az alatti minimálbért a felnőtt dolgozókra. Mutassa meg kínálati-keresleti diagramokon, hogyan hatnának e minimálbérek a két csoport dolgozóinak foglalkoztatására, munkanélküliségére és jövedelmére! Kialakulna-e hatásukra önkéntes vagy kényszerű munkanélküliség? Mit javasolna a Kongresszusnak, ha felkérnék az intézkedés helyességének véleményezésére?
Hogyan viszonyul egymáshoz az állástalanság gazdasági költsége és személyes stresszhatása egy tizenévesnél és egy családfőnél, ha előbbi 1 hónapja keres nyári munkát, utóbbi pedig már egy éve munka nélkül van? Következik-e olyasmi az állásfoglalásából, hogy a gazdaságpolitikának eltérően kellene hozzáállnia e két csoporthoz?

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Gazdaság

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero