Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan

Összefoglalás

  1. A kínálat és kereslet elemzése megmutatja, miként oldja meg a piaci mechanizmus a mit, hogyan és kinek közgazdasági alapkérdéseit. A piac hozza össze egymással a keresletet és kínálatot. A kereslet a fogyasztóktól ered, akik megosztják pénzszavazataikat a rendelkezésre álló termékek és szolgáltatások között, míg a vállalatok kínálják a termékeket és szolgáltatásokat profitjuk maximalizálásának céljával.
 
A) A keresleti függvény
  1. A keresleti táblázat a keresett mennyiség és a termék ára közti összefüggést mutatja, minden más tényező változatlansága mellett. A keresleti táblázat grafikus ábrázolása a keresleti görbe. A görbe megrajzolásánál változatlannak tekintjük az áron kívüli tényezőket, például a családi jövedelmeket, az ízlést és más termékek árait. Csaknem valamennyi termék követi a negatív meredekségű keresleti görbék szabályát, miszerint a keresett mennyiség csökken a termék árának emelkedésével. Ezt a szabályt a jobbra lefelé lejtő keresleti görbék jelenítik meg.
  2. A piaci keresleti görbe mögött számos befolyásoló tényező húzódik meg: az átlagos családi jövedelmek, a népesség nagysága, az összefüggő keresletű termékek árai, az ízlés és még más sajátos hatások. Ha e befolyásoló tényezők megváltoznak, a keresleti görbe eltolódik.
 
B) A kínálati függvény
  1. A kínálati táblázat (vagy kínálati görbe) a termelők által eladni kívánt termékmennyiség és a termék ára között teremt kapcsolatot minden más tényező változatlansága mellett. A kínált mennyiség általában pozitív módon reagál az árra, vagyis a kínálati görbe felfelé és jobbra emelkedik.
  2. A termék árán kívül más tényezők is hatnak a kínálatra. A legfontosabb a termék előállítási költsége, ez a technológia fejlettségétől és a termelési tényezők árától függ. A kínálatban szerephez jutnak még az összefüggő termékek árai, a kormányzat intézkedései és sajátos hatások is.
 
C) A kínálat és kereslet egyensúlya
  1. A kínálat és kereslet akkor kerül egyensúlyba egy kompetitív piacon, amikor kiegyenlítődnek a kínálat és kereslet erői. Az egyensúlyi ár éppen az, amelynél egyenlővé válik a keresett mennyiség a kínált mennyiséggel. Grafikusan a kínálati és keresleti görbe metszéspontja adja meg az egyensúlyt. Az egyensúlyi ár fölött a termelők többet akarnak értékesíteni, mint amennyit a fogyasztók vásárolnának, ez árutöbbletet eredményez, és lefelé nyomja az árat. Túl alacsony ár mellett sincs egyensúly, csak ennél áruhiány alakul ki, s a vásárlók kereslete felhajtja az árat az egyensúlyi szintre.
  2. A kínálati és keresleti görbe eltolódásai megváltoztatják az egyensúlyi árat és mennyiséget. A kereslet növekedésével a keresleti görbe jobbra tolódik el, ezért az egyensúlyi ár és mennyiség egyaránt emelkedik. A kínálat növekedésével a kínálati görbe tolódik jobbra, így az ár csökken, és a keresett mennyiség megnő.
  3. A kínálati-keresleti elemzés helyes alkalmazásához a) különbséget kell tennünk a kereslet vagy kínálat megváltozása (ekkor eltolódik egy görbe) és a keresett vagy kínált mennyiség megváltozása között (ez görbe mentén való elmozdulással jár); b) az egyéb tényezőket változatlannak kell tekintetnünk, meg kell tehát különböztetnünk a termék árváltozásának hatását az egyéb tényezők változásainak következményeitől; és c) mindig a kínálat-kereslet egyensúlyát kell keresnünk; ez abban a pontban van, ahol az árra és mennyiségre ható erők kiegyenlítik egymást.
  4. A kompetitív piacon kialakuló árak adagolják a termékek korlátozott kínálatát azok között, akik képesek és hajlandók megfizetni az árat.
Közgazdaságtan

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Gazdaság

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave