Az országos politikai (közéleti) napilapok piacán a piaci liberalizáció ellenére nem tapasztalhattunk látványos átalakulást, sőt ugyanaz a négy cím van jelen (Népszabadság, Magyar Nemzet, Népszava, Magyar Hírlap), mint a rendszerváltást megelőzően. Történtek ugyan kísérletek az oligopol piacra való belépésre, ezek azonban nem bizonyultak hosszabb távon sikeresnek.25 A piaci szereplők számának növekedését elsősorban az akadályozta, hogy a meglévő lapok iránti kereslet is csökkent, ami elsősorban az emelkedő eladási áraknak, a fogyasztók korlátozott szabadidejéért versengő növekvő médiakínálatnak, illetve a megváltozott fogyasztói szokásoknak köszönhető. A négy napilap 1989 elején mért összesen több mint 900 ezres terjesztett példányszáma 2011 végére már a 140 ezret sem érte el.26 A kilencvenes évek elején a Népszabadság még egymilliós olvasottsággal büszkélkedhetett, ez azonban az ezredfordulón már 700 ezer fő alá süllyedt, 2012 negyedik negyedévében pedig mindössze 208 ezer fő volt az átlagos olvasószáma. A második legnépszerűbb politikai napilap, a Magyar Nemzet olvasottsága ugyan kisebb mértékben, de szintén csökkent, így 2010 végén 216 ezer fős olvasóközönséggel rendelkezett, alig elmaradva riválisától. (2011-től a Magyar Nemzet kiadója nem járult hozzá a lap olvasottságának publikálásához.) A másik két országos politikai napilap, a Népszava (82 ezer olvasó27) és a Magyar Hírlap (59 ezer olvasó28) pedig tovább szűkülő olvasótábora következtében egyre kevésbé tud piaci alapon fennmaradni.