Gál Zoltán

Pénzügyi piacok a globális térben

A válság szabdalta pénzügyi tér


A tőke globális fővárosai

A nemzetközi pénzügyi központok egy háromszintű hierarchikus rendszerbe illesztetők be. A globális pénzügyi központok hierarchiájának legfelsőbb szintje 1990-ben még hárompólusú volt, az addigi vizsgálatok többsége alapján New York, London és Tokió elsőrendű pénzügyi központoknak számítottak. Az ezredforduló után készített felmérések már csak London és New York globális szerepkörét mutatják ki. Bizonyos speciális információk, intézmények és tudás is csak a globális pénzügyi központokban koncentrálódnak, s egyes tranzakciók kimondottan e központok aktív közreműködését igénylik. Mivel a tőke egyre mozgékonyabbá vált, a központok között is megnőttek a tranzakciós költségekben, likviditásban, profitban és az externáliákban, egyszóval a versenyképességi tényezőkben meglévő differenciák. Emellett a fejlődéstörténeti tradíciók („útfüggőség”) is meghatározóak. A jövő nagy kérdése hogy felzárkózik-e egy harmadik globális pénzügyi központ, vagy marad a jelenlegi status quo, avagy kialakulhat-e egyetlen globális központ. Elvileg ez utóbbi sem elképzelhetetlen, ha azt nézzük, hogy 15–20 évvel ezelőtt még Tokió pozíciója kikezdhetetlennek tűnt, s mára már csak egy a jelentősebb központok sorában.

Pénzügyi piacok a globális térben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 811 8

Furcsa könyvet tart kezében az olvasó: csupa olyan dologról szól, amiről már több tucat szakkönyv, cikk, internetes tanulmány megjelent - azaz tőzsdéről, bankokról, pénzügyi válságokról, intézményi befektetőkről -, és mégis döbbenten vesszük észre, hogy a „gálzoli"-féle olvasatban egy másik világot fedezhetünk fel. Ebben a vékonynak egyáltalán nem nevezhető, igencsak súlyos könyvben a szerző aprólékosan összegyűjtötte erről a pénzvilágról azokat a tényeket, amelyeket itt meg ott, szétszórva akár meg is találhatunk, de így egy keretben sokkal hangsúlyosabban mutatják: igencsak sajátos a pénzügyi „centrum" és a pénzügyi „periféria" elhelyezkedése és viszonya. Tények, nagyságrendek, áramlások, térképek követik egymást. A szerző mindeközben nem ítélkezik, hanem bemutat. Néhol, egy-egy fél megjegyzésből úgy érzem, inkább a globalizált pénzügyi tér harsány kritikusaival ért egyet - és ekkor kezdenék vitatkozni vele, meggyőzni őt, bemutatni neki az ellenérveket - de mivel, mint minden vérbeli tudóst, sokkal jobban izgatja a tárgy maga, semminthogy zsigeri alapon azonnal véleményt mondjon tárgyáról, a vitánk most elmarad, helyette marad az olvasó ámulattal vegyes csodálata: köszönjük, Zoli, ezt a könyvet; évekig, évtizedekig fogjuk kézikönyvként használni!

Király Júlia

alelnök

Magyar Nemzeti Bank

Az olvasó hiánypótló művet tart a kezében. A szerző a pénzügyi gazdaságtan és a gazdaságföldrajz határterületén mozgó jelenségkört vizsgálja értőn, igényesen és jelentős szakmai értéket teremtve. E munka egyszerre színvonalas tudományos értekezés és olvasmányos könyv a pénzügyi piacok rejtélyes világáról és a térbeliség mellőzhetetlen hatásáról. A mű írója ráérzett a vizsgált terület leglényegesebb jellegzetességére: arra az ellentmondásra, mely a globalizálódó pénzügyi tér távolságokat relativizáló hatása és a pénzügyi piaci működés térbeliségének növekvő fontossága között feszül. Ebből bontotta ki a pénzügyi földrajz hazai alapművének számító könyv gondolatmenetét. A szakértők és a tárgy iránt érdeklődők egyaránt haszonnal forgathatják ezt az értékes alkotást.

Bélyácz Iván

akadémikus, egyetemi tanár

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Hivatkozás: https://mersz.hu/gal-penzugyi-piacok-a-globalis-terben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave