Tartalomjegyzék

• PÉNZÜGYI PIACOK A GLOBÁLIS TÉRBEN A válság szabdalta pénzügyi tér
• Impresszum
• Bevezetés
• chevron_rightI. rész. A globalizálódó pénzügyi tér (A pénzügyi globalizáció térbelisége)
  • chevron_right1. A térbeliség szerepének felértékelődése a közgazdasági gondolkodásban és a pénzügyi földrajz
    • chevron_right1.1. Pénzügyi földrajz: a pénzügyi piacok vizsgálatának térgazdaságtani irányzata
      • 1.1.1. Az új gazdaságföldrajz: paradigmaváltás a térrel foglalkozó gazdaságtudományokban
      • 1.1.2. Pénzügyi földrajz – az új diszciplína
      • 1.1.3. Az új irányzat születése
    • chevron_right1.2. A pénzügyi földrajz vizsgálati területei
      • 1.2.1. A pénzügyi rendszer telephely-dimenziója
      • 1.2.2. Az intézményi struktúrák földrajza
      • 1.2.3. A pénzügyi terek szabályozásának földrajza
      • 1.2.4. Az állam és a közszféra pénzügyi terei
      • 1.2.5. A pénzügyi piacok társadalmi terei
      • 1.2.6. Az információs és az elektronikus pénzügyi tér
      • 1.2.7. Vállalatirányítási rendszerek és a pénzügyi tér
      • 1.2.8. A monetáris tér
  • chevron_right2. A pénzügyi rendszerek (térbeli) evolúciója és a pénzügyi globalizáció
    • chevron_right2.1. A pénzügyi rendszerek és a pénzügyi globalizáció kialakulásának szakaszai
      • 2.1.1. Korai kapitalizmus: a nemzetközi pénzügyi rendszer születése
      • 2.1.2. A klasszikus szabad versenyes kapitalizmus korszaka: a pénzügyi rendszermodellek gyökerei
      • 2.1.3. Az állammonopolista kapitalizmus gyökerei: nemzetközi rendszerhiány a pénzügyi piacokon
      • 2.1.4. A vegyes gazdaság és Bretton Woods pénzügyi rendszere
      • chevron_right2.1.5. A pénzügyi globalizáció és a neoliberális korszakváltás
        • 2.1.5.1. Liberalizáció és dereguláció
        • 2.1.5.2. A Bretton Woods-i intézményrendszer szerepvállalása a pénzügyi globalizációban
        • 2.1.5.3. Technológiai forradalom és a pénzügyi innovációk
        • 2.1.5.4. Változások a vállalatirányítási rendszerben
    • chevron_right2.2. A pénzforradalom – a pénzügyi szektor globalizációja az ezredfordulón
      • 2.2.1. A pénzközpontú világgazdaság
      • 2.2.2. A pénzügyi luftballon mérete: a nemzetközi pénzügyi piacok nagysága és a tőkemozgások diverzifikáltsága
      • 2.2.3. A pénzügyi luftballon szédületes ütemű növekedése
      • chevron_right2.2.4. Pénzügyi luftballon vagy forgatónyomaték
        • 2.2.4.1. A pénz és az érték szétválása?
        • 2.2.4.2. A pénzügyi piacok elszakadása a reálszférától – spekulatív tőkemozgások
        • 2.2.4.3. A „mainstream” és a kritikai közgazdaságtan vitája
  • chevron_right3. A pénzügyi piacok és a földrajzi tér
    • 3.1. A térbeliség jelentősége a globalizálódó pénzügyi piacokon
    • chevron_right3.2. A pénzügyi piacok térstruktúrái
      • 3.2.1. Glokalizáció, regionális fejlõdés és a pénzügyi piacok
      • 3.2.2. A globális pénzügyi tér lokális beágyazottsága
      • 3.2.3. Lokális terek a globalizálódó pénzvilágban
    • chevron_right3.3. Az „End of Geography”-elmélet – vízió vagy realitás?
      • 3.3.1. A „földrajz vége”-elmélet – a távolság halála?
      • 3.3.2. Az infokommunikáció fejlődése és a „földrajz vége”-elmélet
      • 3.3.3. A nemzetállam halála és a „földrajz vége”-elmélet
      • 3.3.4. „S mégsem lapos a Föld” – a térbeliség jelentősége a pénzügyi piacokon
    • chevron_right3.4. Térformáló folyamatok a pénzügyi piacokon
      • 3.4.1. A távolság-közelség és az információs költség
      • chevron_right3.4.2. A pénzügyi piacok információs csomópontjai
        • 3.4.2.1. Az információs technológia szerepe a pénzügyi tér átalakulásában
        • 3.4.2.2. A pénzügyi termékek információtartalma
        • 3.4.2.3. A helyi beágyazottság jelentősége az elektronikus pénzpiacokon
    • chevron_right3.5. A pénzügyi tér koncentrációi
      • 3.5.1. Az új gazdaságföldrajz és korlátai
      • 3.5.2. Térbeli koncentrációk – a pénzügyi tevékenységek agglomerálódása
      • 3.5.3. Piaci fragmentálódás: kiszervezés és kihelyezés
      • 3.5.4. Telephelyképző faktorok: a központi helyek és áramlások elmélete
      • 3.5.5. Agglomerációs előnyök és a pénzügyi tevékenység
    • chevron_right3.6. A „hatalom új földrajza” – a dereguláció térbelisége és az állam szerepe
      • 3.6.1. A szabályozás területi szintjeinek kibővülése
      • 3.6.2. Az állam mint a pénzügyi liberalizáció katalizátora – az állam szabályozó funkcióinak megerősödése
    • 3.7. A pénzügyi piacok térbeli meghatározottsága – Összefoglalás
• chevron_rightII. rész. Koncentrációk és áramlások a pénzügyi piacokon (A pénzügyi piacok térbelisége)
  • chevron_right4. Pénzügyi piacok, erőcentrumok és tőkeáramlások a globális térgazdaságban
    • 4.1. A pénzügyi piacok funkciói
    • chevron_right4.2. A globális pénzügyi piacok erőcentrumai
      • 4.2.1. A bruttó (állóeszköz-) beruházások és megtakarítások földrajzi különbségei
      • 4.2.2. Az Egyesült Államok és a globális egyensúlytalanság – a világgazdaság erőcentrumainak átrendeződése
      • 4.2.3. „Két tűz között” – az eurózóna monetáris és pénzügyi piaci integrációjának korlátai
      • 4.2.4. Kína: a globális pénzügyi rendszer jövőbeli központja
    • chevron_right4.3. A globális pénzügyi piacok mérete és területi koncentrációi
      • 4.3.1. Gyors ütemű eszköznövekedés
      • 4.3.2. A globális pénzügyieszköz-állomány földrajzi megoszlása és koncentrációi
      • 4.3.3. A pénzügyi piacok súlyának és diverzifikáltságának mérése
      • 4.3.4. Értékpapírosodás által hajtott eszközállomány-növekedés
    • chevron_right4.4. A nemzetközi tőkeáramlások térbeli rendszere
      • 4.4.1. A tőkeműveletek és a befektetések arányváltozásai
      • 4.4.2. A nemzetközi tőkeáramlások „paradoxonának” új gazdaságföldrajza
      • chevron_right4.4.3. A nemzetközi tőkeáramlás „határok nélkül”
        • 4.4.3.1. A nemzetközi tőkeáramlás csatornái és akciócentrumai
        • 4.4.3.2. Változások a nemzetközi tőkeáramlások irányában
        • 4.4.3.3. Közvetlen külföldi működőtőke-beruházások
  • chevron_right5. A nemzetközi pénzügyi piacok szegmensei és térbeli szerveződésük
    • 5.1. Bankhitelezés – a tradicionális finanszírozási mód
    • 5.2. Adósságpapír-piacok – a biztonságos tőkepiaci finanszírozás színterei
    • 5.3. Részvénytőkepiac – a vállalkozó szelleműek alternatívája
    • 5.4. Nemzetközi devizapiacok – a globális pénzügyi rendszer kötőanyagai
    • 5.5. A származékos piacok területi jellemzői – a családi ezüst kockáztatói
    • 5.6. Az értékpapírosodás földrajzi jellemzői – a kockázatok „átcsomagolói” és terítői
  • chevron_right6. Átalakuló tőzsdék a térgazdaságban – koncentráció és decentralizáció a részvénypiacokon
    • 6.1. A tőzsdeparkettől az elektronikus tőzsdékig
    • chevron_right6.2. A tőzsdék teljesítménymutatói
      • 6.2.1. A jegyzett vállalatok száma
      • 6.2.2. Tőzsdei kapitalizáció
      • 6.2.3. A tőzsdei forgalom értéke és a kereskedés sebessége
      • 6.2.4. Külföldi vállalatok tőzsdei jelenléte
    • chevron_right6.3. A tőzsdék területi szerveződése
      • 6.3.1. Kitáguló földrajzi horizontok – a távolság és az időzónák szerepe megmarad
      • 6.3.2. A tőzsdeintegrációk
      • 6.3.3. Koncentrált vagy decentralizált részvénypiacok – van-e jövőjük a regionális tőzsdéknek?
  • chevron_right7. A pénzügyi piacok csomópontjai: a nemzetközi pénzügyi központok
    • chevron_right7.1. A globális pénzügyi központok jelentősége
      • 7.1.1. A pénzügyi központok fogalma
      • 7.1.2. A nemzetközi pénzügyi központok hierarchikus szintjei
    • chevron_right7.2. A nemzetközi pénzügyi központok rangsora: stabil élvonal, bővülő globális hálózat
      • chevron_right7.2.1. A nemzetközi pénzügyi központok hierarchiájának változásai
        • 7.2.1.1. A globális pénzügyi központok azonosítása
        • 7.2.1.2. A feltörekvő piacok pénzügyi központjainak integrálódása
      • 7.2.2. A nemzetközi pénzügyi központok hálózati kapcsolatrendszere
    • chevron_right7.3. „Capitals of capital”: London–New York
      • 7.3.1. A tőke globális fővárosai
      • 7.3.2. London – a pénzvilág Wimbledonja
      • 7.3.3. New York – a világ legnagyobb pénzügyi piacának központja
      • 7.3.4. Tokió – a lehanyatló nemzetközi pénzügyi központ
      • 7.3.5. Frankfurt – az eurózóna globális szerepkört nélkülöző pénzügyi központja
    • chevron_right7.4. A pénzügyi központok telepítő tényezői
      • 7.4.1. A pénzügyi központi szerepkör mérése
      • 7.4.2. A pénzügyi központok működésének gazdasági előnyei
    • 7.5. A globális pénzügyi piacok „szürke szigetei”: az offshore központok
• chevron_rightIII. rész. A dezintermediáció kihívásai és a pénzügyi szolgáltatók univerzalizálódása (A dezintermediáció térbelisége)
  • chevron_right8. A dezintermediáció kihívásai a bankszektorban
    • chevron_right8.1. Elmosódó határok: a pénzügyi tevékenység diverzifikációja és univerzalizálódása
      • 8.1.1. A bankok pozíciója a pénzügyi piacokon
      • 8.1.2. A banki tevékenység diverzifikációja
    • chevron_right8.2. A kiskereskedelmi bankszektor átalakulása
      • 8.2.1. A bankhálózat konszolidációja – a fiókok szerepe megmarad
      • 8.2.2. A távolság és az információs technológia hatása a bankszektor térbeli működésére
  • chevron_right9. A bankrendszer intézményi evolúciója és határokon átnyúló szolgáltatásai
    • chevron_right9.1. Univerzális bankmodell az árnyékbankrendszer „árnyékában” – a bankszektor intézményeinek eltérő fejlődési és szabályozási tradíciói
      • 9.1.1. Univerzális bankok – az uralkodóvá váló bankmodell
      • 9.1.2. Kereskedelmi bankok – klasszikus funkciók
      • 9.1.3. Befektetési bankok – búcsú az angolszász bankmodelltől?
      • 9.1.4. A privát bankok – a diszkrét bankolás hagyományőrzői
      • 9.1.5. Iszlám bankok – keleti találmány
    • chevron_right9.2. A bankok határon átnyúló szolgáltatásai és az értékpapírosítás
      • 9.2.1. A bankok szerepvállalása a „hagyományos” értékpapírok kibocsátásában
      • 9.2.2. A bankközi deviza- és derivatív kereskedelem
      • 9.2.3. Fúziós és felvásárlási tanácsadói tevékenység
      • 9.2.4. Vagyonkezelés
      • 9.2.5. Letétkezelés
      • 9.2.6. Strukturált termékek előállítói és forgalmazói: a bankok szerepvállalása az értékpapírosításban
  • chevron_right10. A globális pénzügyi piacok óriásai: az intézményi befektetők
    • chevron_right10.1. Az intézményi befektetők piaca
      • 10.1.1. Az intézményi befektetők piaci szerepvállalása
      • 10.1.2. Az intézményi befektetők piaci térnyerése
    • 10.2. Globális jelenlét és amerikai dominancia – az intézményi befektetők területi szerveződése
    • chevron_right10.3. Nyugdíjalapok – a nyugdíj-kapitalizmus zászlóvivői
      • 10.3.1. Az időzített „nyugdíjbomba” és a nyugdíj-kapitalizmus előretörése
      • 10.3.2. A nyugdíjalapok földrajzi koncentrációi
    • chevron_right10.4. A biztosítótársaságok – a növekvő globális kockázatok kezelői
      • 10.4.1. A biztosítási alapok ágazati sajátosságai
      • 10.4.2. A biztosítási szektor földrajzi sajátosságai
      • 10.4.3. A biztosítási ágazat területi intenzitása
      • 10.4.4. A legnagyobb biztosítók és biztosítási alapok
    • chevron_right10.5. Befektetési alapok – a legrugalmasabb hagyományos intézményi befektetők
      • 10.5.1. Amerikai gyökerek a befektetési alapok piacán
      • 10.5.2. A befektetési alapok területi megoszlása
      • 10.5.3. Befektető államok – a szuverén befektetési alapok térnyerése
    • chevron_right10.6. Az alternatív befektetési alapok: a hedge fundok és a magántőkealapok
      • 10.6.1. A hedge fundok – spekulatív befektetők
      • 10.6.2. A magántőke-befektetők – alternatív finanszírozók
  • chevron_right11. Koncentráció, transznacionalizáció és lokalizációs stratégiák a nemzetközi bankszektorban
    • chevron_right11.1. A koncentráció és konszolidáció a bankszektorban
      • 11.1.1. Fúziók és felvásárlások a bankszektorban
      • 11.1.2. A határon átnyúló fúziók és felvásárlások a bankszektorban
    • 11.2. A banki szolgáltatások transznacionalizálódása
    • 11.3. A bankok transznacionalizálódásának korlátai
    • 11.4. A transznacionális bankok szervezetföldrajzi sajátosságai
    • 11.5. A nemzetközi banki hitelezés földrajzi sajátosságai
    • chevron_right11.6. A nemzetközi bankpiacok
      • 11.6.1. A nemzetközi bankpiacok növekedési trendjei
      • 11.6.2. Nemzetközi bankpiaci központok – a határon átnyúló tranzakciók csomópontjai
      • 11.6.3. A nemzetközi banktőke áramlásának térbeli közvetítő csatornái
    • chevron_right11.7. A globális bankpiacok zászlóshajói
      • chevron_right11.7.1. A világ legnagyobb bankjai
        • 11.7.1.1. A nagybankok földrajzi megoszlása
        • 11.7.1.2. A nagybankok csoportosítása a méretnagyság alapján
        • 11.7.1.3. A bankok hálózatainak transznacionalizálódása
      • chevron_right11.7.2. A globális banki szolgáltatók lokalizációs stratégiái
        • 11.7.2.1. Citigroup – a transznacionális bankok előfutára
        • 11.7.2.2. HSBC – egy hongkongi alapítású bank londoni székhellyel
        • 11.7.2.3. UBS – egy kis ország globális befektetési bankja
        • 11.7.2.4. A Raiffeisen Csoport – egy kelet-európai regionális bank
• chevron_rightIV. rész. A pénzügyi globalizáció alkonya? A 2007–2009. évi pénzügyi világválság és következményei (A válság térbelisége)
  • chevron_right12. Rendszerválságok a pénzügyi globalizáció időszakában
    • 12.1. Spekulációs válságok
    • 12.2. A liberalizált pénzügyi piacok zavarai: rendszerválságok
  • chevron_right13. A 2007–2009. évi globális pénzügyi válság kialakulása és terjedése
    • 13.1. A válság közvetett okai
    • chevron_right13.2. A pénzügyi válság közvetlen oka: spekulatív buborék az amerikai jelzálogpiacon
      • 13.2.1. Az ingatlanpiac finanszírozásának működési kockázatai
      • 13.2.2. A spekulatív buborék kipukkanása
    • chevron_right13.3. A válság szakaszai
      • 13.3.1. A válság időbeli terjedése
      • chevron_right13.3.2. A válság szektorközi terjedése
        • 13.3.2.1. Az amerikai és a globális bankválság
        • 13.3.2.2. Bankválságból globális pénzügyi válság
        • 13.3.2.3. Átgyűrűzés a részvénypiacokra: tőzsdeválság
        • 13.3.2.4. Átgyűrűzés a reálszférára: gazdasági válság
    • chevron_right13.4. Perverz fertőzési irányok – a pénzügyi válság terjedésének földrajzi sajátosságai
      • 13.4.1. A fejlett országok válságának átgyűrűzése a feltörekvő piacokra: a pénzügyi válság terjedésének regionális különbségei
      • 13.4.2. A pénzügyi fertőzés terjedésének csatornái és térbeli mechanizmusai Kelet-Közép-Európában
      • 13.4.3. Földrajz és a hitelválság: a válság terjedésének pénzügyi földrajzi tanulságai
  • chevron_right14. A válság hosszú távú hatásai
    • 14.1. A pénzügyi globalizáció zavarai – avagy miért nem lokalizálhatók a pénzügyi válságok
    • chevron_right14.2. Válságtípusok
      • 14.2.1. Rendszerválság – az angolszász pénzügyi piaci modell bukása, avagy a német rendszermodell felemelkedése?
      • 14.2.2. A világméretű egyensúlyhiány válsága
      • 14.2.3. Geopolitikai válság
      • 14.2.4. Szabályozási válság
    • chevron_right14.3. A pénzügyi globalizáció és a válság kihívásai – a „neoklasszikus bankrendszer” felemelkedése
      • 14.3.1. Változó banki stratégiák az új korszak küszöbén
      • 14.3.2. A helyi kötődésű banki struktúrák térnyerése
• Irodalom
• Köszönetnyilvánítás

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 811 8

Furcsa könyvet tart kezében az olvasó: csupa olyan dologról szól, amiről már több tucat szakkönyv, cikk, internetes tanulmány megjelent - azaz tőzsdéről, bankokról, pénzügyi válságokról, intézményi befektetőkről -, és mégis döbbenten vesszük észre, hogy a „gálzoli"-féle olvasatban egy másik világot fedezhetünk fel. Ebben a vékonynak egyáltalán nem nevezhető, igencsak súlyos könyvben a szerző aprólékosan összegyűjtötte erről a pénzvilágról azokat a tényeket, amelyeket itt meg ott, szétszórva akár meg is találhatunk, de így egy keretben sokkal hangsúlyosabban mutatják: igencsak sajátos a pénzügyi „centrum" és a pénzügyi „periféria" elhelyezkedése és viszonya. Tények, nagyságrendek, áramlások, térképek követik egymást. A szerző mindeközben nem ítélkezik, hanem bemutat. Néhol, egy-egy fél megjegyzésből úgy érzem, inkább a globalizált pénzügyi tér harsány kritikusaival ért egyet - és ekkor kezdenék vitatkozni vele, meggyőzni őt, bemutatni neki az ellenérveket - de mivel, mint minden vérbeli tudóst, sokkal jobban izgatja a tárgy maga, semminthogy zsigeri alapon azonnal véleményt mondjon tárgyáról, a vitánk most elmarad, helyette marad az olvasó ámulattal vegyes csodálata: köszönjük, Zoli, ezt a könyvet; évekig, évtizedekig fogjuk kézikönyvként használni!

Király Júlia

alelnök

Magyar Nemzeti Bank

Az olvasó hiánypótló művet tart a kezében. A szerző a pénzügyi gazdaságtan és a gazdaságföldrajz határterületén mozgó jelenségkört vizsgálja értőn, igényesen és jelentős szakmai értéket teremtve. E munka egyszerre színvonalas tudományos értekezés és olvasmányos könyv a pénzügyi piacok rejtélyes világáról és a térbeliség mellőzhetetlen hatásáról. A mű írója ráérzett a vizsgált terület leglényegesebb jellegzetességére: arra az ellentmondásra, mely a globalizálódó pénzügyi tér távolságokat relativizáló hatása és a pénzügyi piaci működés térbeliségének növekvő fontossága között feszül. Ebből bontotta ki a pénzügyi földrajz hazai alapművének számító könyv gondolatmenetét. A szakértők és a tárgy iránt érdeklődők egyaránt haszonnal forgathatják ezt az értékes alkotást.

Bélyácz Iván

akadémikus, egyetemi tanár

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Hivatkozás: https://mersz.hu/gal-penzugyi-piacok-a-globalis-terben//