Pléh Csaba

A lélek és a nyelv


Asszociációs eljárások

A konnotatív jelentés vizsgálatának sajátos módszere az asszociációs mérés. Ennek egyszerű módszere a szabad asszociáció: mondjon egy szót gyorsan, ami eszébe jut a puma szóról. Sok tartalmi jellemzést kaphatunk így, megjelennek a kategóriák (állat), a mellérendelések (oroszlán), a tulajdonságok (vad) és az állítások (támad). A jelentéstani szerveződést elemezhetjük a válaszok struktúrájának, a szavak jelentéskategóriájának és a kategóriák közötti váltásoknak a vizsgálatán keresztül. Készíthetünk azonban egyszerű statisztikai mutatókat is. Ezekre mutat egy-egy példát a 6. táblázat: N azt mutatja, hogy hány különböző választ adtak a résztvevők, fmax a leggyakrabban említett válasz előfordulásai, Ni a csak egyszer említett szavak száma, H az entrópia. Egy szó jelentése annál sztereotipikusabb, minél kisebb az entrópia, a válaszok rendezetlensége. Látható, hogy az ágy asszociatív köre sokkal egyértelműbb, sztereotipikusabb, mint a tér szóé.

A lélek és a nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 681 7

Hogyan lesznek a hangokból szavak? Tényleg megértünk három szót másodpercenként? De akkor miért értjük félre egymást? Mert a pillanatnyi lelkiállapotunk alapján beszélünk? Mit hallunk a mondatok mögött? Mi a társalgás logikája? Hogyan bővítjük új szavakkal agyunk szótárát? Miért tanul meg egy kisgyerek olyan hamar beszélni? És egyáltalán: hogyan működik az agyunkban mindaz, amit beszédnek nevezünk? A Pont könyvek sorozat új darabja, A lélek és a nyelv érthető és logikus válaszokkal szolgál, határozott pontokat téve a kérdőjelek helyére.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-a-lelek-es-a-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave