Faludi Andrea, Fóris Ágota: A terminológiai munka a komplex dokumentációs és fordítási projektfolyamatban
›
2. A többnyelvű kommunikáció alkalmazott nyelvészeti megközelítése
›
2.1. Dokumentáció
›
2.1.2. A dokumentáció megközelítései, fogalma, terminológiája
›
2.1.2.2. Szakszövegírás

2.1.2.2. Szakszövegírás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A műszaki dokumentációk készítését műszaki szakszövegírók (’technical writer’-ek) végzik. A foglalkozás nevének magyar megfelelői rendkívül változatosak; a gyakorlatban számos szinonimát használnak, például információfejlesztő, dokumentációs specialista, dokumentáló mérnök, API író, technikai tartalomfejlesztő. A műszaki szakszövegíró feladatai közé tartozik, hogy meghatározza a dokumentáció célcsoportját és annak információigényét, biztosítsa a jogszabályi kereteknek megfelelő dokumentáció létrehozását, biztonsági előírásokat készítsen, sok esetben maga koordinálja a szövegírás és a fordítás folyamatát, ellenőrizze a dokumentáció minőségét stb. (A szakszövegírók munkájáról és képzéséről lásd pl. Bölcskei, 2019; továbbá a Fóris & Bölcskei (szerk.), 2019b-ben szereplő írásokat.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szakszövegírás – szorosabb értelemben – a műszaki dokumentáció szövegének megfogalmazását jelenti, de elválaszthatatlan a műszaki dokumentációnak attól a funkciójától, hogy az információ megfelelő struktúrában kerüljön leírásra, tárolásra, és újrafelhasználhatósága is könnyű legyen. Ezért a szakszövegek készítéséhez célszerű olyan szoftvereket használni, amelyek a fent leírtakat is támogatják.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Göpferich Interkulturelles Technical Writing című munkájában a szakszövegírás körébe sorolja minden olyan szakmai vonatkozású, írott szöveg készítését, amelyet az előre megadott célnak és a leendő olvasó igényeinek megfelelően állítottak össze: „A műszaki szövegírók és szerkesztők fő feladata az új termékek értékesítéséhez szükséges műszaki dokumentáció, például termékinformációk, használati utasítások stb. összeállítása olyan módon, hogy az a laikus felhasználó számára is érthető legyen” (Göpferich, 1998, 1, ford. Zabóné Varga, 2015, 32).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első „szoftverdokumentáció” készítője egy 12. századi taskenti bölcs, Muhammad ibn Musa Al’Khowarizmi volt, aki elsőként készítette el az adott cél eléréséhez szükséges folyamat pontos leírását. Az új megközelítési módról Algoritmus címmel írt könyvet. A 12. századi bölcs olyan módszertant dolgozott ki, amely a programozási nyelvek alapja is mind a mai napig (O’Hara, 2001).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A modern dokumentációírás születése a második világháború idejére tehető. Ekkorra a haditechnológia és a logisztika annyira összetetté vált, hogy megjelent az igény a szabványos folyamatokra, definíciókra, útmutatókra és képzésekre is. A háború után a „győztes országokban” a katonai erők továbbra is támogatták a tudomány és a technológia területét; a kormány, az ipar és az egyetemek között új kapcsolatok és kölcsönös függőségek jöttek létre. Az egyre növekvő kormányzati beszerzések biztosítása érdekében az árukra és szolgáltatásokra is előírásokat, szabványokat kezdtek írni. Ennek következtében olyan új típusú „írói” feladatok jelentek meg, mint például a pályázati célú vagy a kifejezetten „katonai célú” írás (O’Hara, 2001). Az Amerikai Egyesült Államokból kiinduló, főként a katonai területre vonatkozó és az atomerőművek minőségi követelményeit szabályozó folyamatok kezdetei az 1960-as évekre tehetők (lásd Sólyom, 2019, 208).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A számítógépek megjelenése hívta életre a már egyértelműen a felhasználókat (és nem a szakembereket) célzó kezelési/felhasználói kézikönyvek, telepítési útmutatók készítését (O’Hara, 2001). Ezután egyre több fogyasztási cikk esetében (pl. járművek) kezdtek felhasználói dokumentációt készíteni, ez pedig ugrásszerű növekedést eredményezett a szakszövegírói szakma képviselőinek létszámában. A dokumentációkészítést támogató különféle eszközök és a számítógépek terjedésén túl nagy hatással volt a szakma átalakulására a szoftverek felhasználóbaráttá válása. (Az 1990-es évektől kezdődően több, a korábbi technológiához kapcsolódó szakma tűnt el – pl. litográfiai vagy betűnyomógép-kezelő, gépíró stb. –, és ezzel párhuzamosan teljesen újak is megjelentek – pl. kiadványszerkesztő, elektronikus grafikus, webfejlesztő; lásd O’Hara, 2001.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mára jellemzővé vált a szakszövegírói munkák kiszervezése többek között olyan országokba, ahol a lakosság körében az angol mint második anyanyelv használatos (pl. India) (Minacori & Veisblat, 2010). Ebben is tetten érhető, hogy a műszaki kommunikáció elsődleges nyelvévé az angol vált. A szakszövegírók döntő többsége angol nyelven ír, sokszor anyanyelvétől függetlenül.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Franciaországban a cégek körülbelül a 2000-es évektől kezdtek el kifejezetten technical communicator munkakörben embereket foglalkoztatni, amikor felismerték, hogy a felhasználói és termékdokumentációk a termékről kialakított általános értékelés meghatározó részét képzik, ezért rendkívül fontos ezek jó minőségű és könnyen használható formában való elkészítése (Minacori & Veisblat, 2010).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A dokumentációkészítésben nemcsak új eszközök, de új foglalkoztatási formák is megjelentek. Számuk növekedése magában a dokumentációkészítési szakmában is diverzifikálódást eredményezett. A közelmúltban olyan szakmák jelentek meg, mint például a technical communicator, copywriter, user information engineer, learning product engineer, editorial webmaster, information architect vagy content strategist. Az information architect vagy a content strategist szakemberek feladata már nemcsak az, hogy tartalmat hozzanak létre, hanem az is, hogy a legmodernebb weboldalak létrehozásával forgalmat és vásárlást generáljanak (Minacori & Veisblat, 2010).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ami a fordítást illeti, a globalizációs folyamatok szélesedésével vált szükségessé, hogy az információk minél több nyelven elérhetők legyenek. Ennek köszönhetően a szabványosítással ellentétben olyan, mára alapvető szakmai megoldások is előtérbe kerültek, mint a lokalizáció jelensége, azaz a kulturális szempontok figyelembevétele a dokumentációkészítés során. Ez az új irányzat később azt is megmutatta, hogy a szakfordítók feladatai túlmutatnak még a lokalizáción is, mivel a szakfordítóknak gyakran tulajdonképpen az eredeti anyagok újraírását kell végrehajtaniuk. Ez a megközelítéssel kapcsolatos változás mára egyre inkább közelíti egymáshoz a szakfordítók és a műszaki kommunikációs feladatokat ellátók munkáját, feladatait, készségeit (Minacori & Veisblat, 2010). – A műszaki szakszövegírók munkájáról, készségeiről és képességeiről, valamint képzéséről részletesen lásd Bölcskei Andrea tanulmányát (Bölcskei, 2019).
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave