Faludi Andrea, Fóris Ágota: A terminológiai munka a komplex dokumentációs és fordítási projektfolyamatban
›
3. A műszaki dokumentáció készítése
›
3.1. A műszaki dokumentáció minősége, a fordítási minőségirányítás nulladik lépése

3.1. A műszaki dokumentáció minősége, a fordítási minőségirányítás nulladik lépése

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Napjainkban a folyamatok megértéséhez gyakran képeket, videókat veszünk igénybe, azonban a műszaki dokumentáció sokszor ennél jóval „hagyományosabb” formában jön létre. A dokumentáció gyakran nehezen érthető szövegezésű, nem közérthető formában íródott, nagy feldolgozási erőfeszítést igényel, és nem szokatlan, hogy a dokumentációban alig találunk képet vagy audiovizuális tartalmat, amely megkönnyítené a befogadást. Létrehozásakor sokszor problémát jelent, hogy a dokumentáció készítői (a szakszövegírók) nem férnek hozzá közvetlenül a tervezési adatokhoz vagy a prototípusokhoz. Mára kifejezetten dokumentációkészítésre szakosodott vállalatok jöttek létre, amelyek gyakran a termeléstől távol – olykor más kontinensen –, a megrendelő által nyújtott képi információból és töredezett szövegelemekből kénytelenek összeállítani a szükséges dokumentációkat. Ráadásul a dokumentációkészítést gyakran későn kezdik meg, így annak késedelme akár a termék piacra kerülését is lassíthatja. Ha pedig változtatnak valamit a terméken, akkor a műszaki dokumentáció módosítása is sok időt vehet igénybe.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A felsoroltak miatt is gyakran emlegetett probléma a forrásdokumentáció minősége. Schmitt például úgy látja, hogy „bármilyen szövegtípushoz tartozó szövegben adódhatnak hibák, de a legtöbb hiba általában a használati utasításokban és a javítási kézikönyvekben fordul elő” (Schmitt, 2006, 62, ford. Zabóné Varga, 2015, 32). A forrásnyelvi szövegek gyenge minőségét a kutatók rendszerint a műszaki szakszövegírók és szerkesztők szakmai tudásának hiányával magyarázzák.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A dokumentáció minőségével kapcsolatban Strimling számtalan definíciót mutat be és elemez (Strimling, 2019). Megállapítja, hogy az egyes definíciókban felállított minőségi kritériumok között szinte alig található átfedés. Saját, olvasókkal/felhasználókkal végzett kutatásának eredményeképpen megállapítja, hogy a jó dokumentáció a következő kulcsszavakkal jellemezhető: „Accurate, Relevant, Easy to Understand, and Accessible (AREA)” (Strimling, 2019, 20), vagyis a jó dokumentáció „pontos, releváns, könnyen megérthető és hozzáférhető”. Ezek a kritériumok nagyrészt egybevágnak a Beaugrande és Dressler által felállított szövegkommunikációs szabályozó elvekkel: hatékonyság, hatásosság, helyénvalóság (Beaugrande & Dressler, 2000, 36). Értelmezésük szerint a szöveg hatékonysága a minimális feldolgozási erőfeszítést célozza, vagyis azt kívánja elérni, hogy a szöveg könnyen megérthető legyen. A szöveg hatásossága elv azt fejezi ki, hogy a szöveg milyen erős benyomást tesz a befogadókra. A szöveg helyénvalósága a szöveg minőségét a környezethez való viszonyában határozza meg, vagyis azt fejezi ki, hogy mennyire „releváns” a szöveg. (Részletesen lásd A terminológia szerepe a szakszövegírásban című 2.3.1. fejezetet.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A dokumentumok értékeléséhez, lektorálásához az ISO/IEC/IEEE 26513:2017 Systems and software engineering – Requirements for testers and reviewers of information for users című szabvány is megfogalmaz javaslatokat. Ennek egyik része kifejezetten azt szabályozza, hogy a tartalom hogyan lesz alkalmas fordításra. Ezen belül olyan kritériumokat sorolnak fel, mint például:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • a szó összes előfordulásának azonos az írásmódja;
  • a terminusok használata konzisztens, és egy terminus egy jelentéssel bír;
  • a szöveg kerüli az olyan terminusok használatát, amelyek egyszerre igék és főnevek is lehetnek;
  • a nagy- és kisbetűk használata következetes;
  • az akronimák és rövidítések fordíthatók, szerepelnek a határozott névelők;
  • a mondatok nem használnak alanyként olyan névmásokat, mint a this és az it;
  • a szövegben nem használják a „/” és „&” jeleket;
  • nem használnak olyan példákat, amelyek egy bizonyos kultúrához kapcsolódnak, beleértve a helyneveket, ünnepeket és személyeket, amelyeket más országok olvasói nem ismernének fel.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentiek természetesen csak az értékeléshez ajánlott kritériumok egy részét tartalmazzák, a teljesség igénye nélkül.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave