3.5.2. Nyelven belüli szakfordítás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebben a könyvben – ahogyan a 3.5. pontban is kifejtettük – a dokumentációírás során létrejövő másodlagos kommunikációs helyzetet szakfordításnak és nyelven belüli fordításnak – vagyis nyelven belüli szakfordításnak – tekintjük. Nyelven belüli szakfordításra azért van szükség, mert a szakszövegíró közvetítő szerepet tölt be különböző ismeretekkel rendelkező aktorok kommunikációjában, továbbá azért is, mert saját ismeretei szintén eltérnek a kommunikációs folyamatban részt vevő más személyek ismereteitől.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Műszaki területen ez Sturcz alapján hat különböző „nyelv” közötti fordítást jelent, Sturcz ugyanis stilisztikai szempontból hat csoportra osztja a műszaki szaknyelvet. Ezek (1) a tudományos, esszéisztikus stílus, (2) a szaktudományi stílus, (3) a tudományos, ismeretterjesztő stílus, (4) a műhelynyelvi, szakzsargon stílus, (5) a szakmai szleng stílus és (6) a laikus szaknyelvhasználói stílus (Sturcz, 2010, 436). Ezek közül az első háromra jellemző az írásbeliség, a többire inkább a szóbeliség, továbbá a legutóbbit leszámítva a szöveg létrehozója általában szakember. Kivételt jelent ez alól a szakszövegíró (szakmai kommunikátor), aki általában írásbeli műfajban dolgozik, tehát magának is ismernie, használnia kell a szaktudományi stílust, annak ellenére, hogy nem feltétlenül a terület szakértője.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szakmai információ hordozói a terminusok, ekképpen egy másodlagos szakember–laikus kommunikációban a szakember – többek között – a terminusok „fordítását” hajtja végre. A „fordítás” mértéke a célközönség tudásán, ismeretein múlik. Ugyanis a nyelvhasználók már a „terminusértés” tekintetében sem egyformák: megkülönböztethetjük a fogalmak passzív és teljes értését. Ha passzív értéssel bírunk, az azt jelenti, hogy rendelkezünk egy hozzávetőleges elképzeléssel arról, hogy az adott fogalom hol helyezkedik el a doménben; teljes értés esetén egy fogalom más fogalmakkal való kapcsolatának pontos „helyét” is tudjuk (Baker & Saldanha, 2019, Terminology, theory szócikk).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dobos megkülönbözteti az általános (vagy globális) nyelven belüli fordítást a helyi (vagy lokális) nyelven belüli fordítástól (Dobos, 2012). Az általános nyelven belüli fordítás kategóriája tovább bontható teljes vagy részleges fordításra; utóbbi sok-sok lokális fordításként is értelmezhető. Dobos szerint a szakszövegek átfogalmazása laikusok számára jellemzően teljes fordítás, részlegesnek fordításnak minősíti ugyanakkor azt a jelenséget, amely során csak a terminológia területét érintő, nyelven belüli fordítás történik. Ez különbözik a lokális nyelven belüli fordítástól, ahol a szöveg szerzője ugyanazon szöveg egy meghatározott pontján ugyanazt a tartalmat más nyelvi eszközökkel jeleníti meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A terminológia kapcsán gyakran képezi vita tárgyát, hogy a rendelkezésünkre álló szinonimák közül inkább a magyar (finnugor eredetű vagy belső keletkezésű) szóalakot használjuk-e, vagy inkább az internacionális (idegen eredetű) terminust válasszuk. (Megjegyezzük, hogy az idegen eredetű szavak is a magyar szókincs részét képezhetik, amennyiben magyar anyanyelvi beszélők használják őket magyar nyelvű szövegekben.) Fóris szerint a jelentés–értelem fogalmi viszony tisztázatlansága jelenik meg, amikor a szaknyelvek szókészletében már meghonosodott „idegen szavakat” lecserélik „magyar szavakra” (Fóris, 2010b, 240). Az idegen (eredetű) szavak sok esetben egyetlen virtuális jelentéssel rendelkeznek a befogadó nyelvben, ezért egyértelműen meghatározott az értelmük a szövegekben, míg bevezetett célnyelvi megfelelőjük gyakran számos virtuális jelentéssel rendelkezik, ezért nem dönthető el a befogadó számára, milyen értelemben használják az adott szövegben. Ilyenkor kétértelműség lép fel a szöveg olvasója számára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A dokumentáció írásának („fordításának”) esetében azt kell megvizsgálnunk, hogy az adott célcsoportnak megfelelő szövegtípus a „terminologizáltság” mely szintjén helyezkedik el. Vagyis milyen terminológiai sűrűséggel dolgozhatunk ahhoz, hogy az olvasótól elvárt feldolgozási erőfeszítés optimális legyen.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave