4.2.1.1. Forrásnyelvi szöveg elemzése
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Faludi Andrea–Fóris Ágota (2023): A terminológiai munka a komplex dokumentációs és fordítási projektfolyamatban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548942 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1068atm__50/#m1068atm_48_p1 (2024. 11. 21.)
Chicago
Faludi Andrea, Fóris Ágota. 2023. A terminológiai munka a komplex dokumentációs és fordítási projektfolyamatban. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548942 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1068atm__50/#m1068atm_48_p1)
APA
Faludi A., Fóris Á. (2023). A terminológiai munka a komplex dokumentációs és fordítási projektfolyamatban. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548942. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1068atm__50/#m1068atm_48_p1)
„Egyes szakirodalmi adatok szerint a fordítás leglényegesebb invariáns eleme a forrásnyelvi szöveg típusa, mivel ez határozza meg a fordító összes döntését” (Heltai et al., 2009, 4). Ezt annyival fontos kiegészíteni, hogy a forrásnyelvi szöveg típusa nemcsak a fordító munkáját, de a teljes fordítási projektfolyamatot is meghatározza. A szövegtípus megállapításához a forrásnyelvi szöveg elemzésére van szükség. A forrásnyelvi szöveg elemzésének kérdésével részletesen foglalkozott a fordítástudományi szakirodalom (pl. Nord, 2009; Reiss, 1983). Az erre vonatkozó eredmények a fordításszolgáltató (projektmenedzser) által végzett szövegvizsgálat során is érvényesnek tekinthetők. A fordító és a fordításszolgáltató által végzett elemzés közötti legfontosabb különbség, hogy a fordító mindig a forrásnyelv ismeretében elemzi a tartalmat. A fordításszolgáltató (vagy projektmenedzser) esetében viszont előfordulhat, hogy nem érti a forrásnyelvet, így különböző eszközök (pl. gépi fordítás) bevonása segítségével elemez, illetve a vizsgálat során nagyban támaszkodik a formai jellemzőkre. A forrásnyelvi szöveg elemzésével kapcsolatban Christiane Nord olyan modellt dolgozott ki, amely minden szövegre alkalmazható, és lehetővé teszi a fordító számára, hogy „a forrásnyelvi szöveg észlelt tartalmi és formai jellemzőit funkcionálisan megértse, és a fordítás céljának figyelembevételével interpretálja” (Nord, 2009, 1, ford. Zabóné Varga, 2015, 34). Nord négy szakaszra bontja a forrásnyelvi szöveg elemzésének folyamatát (Nord, 2009). Ezek közül a fordításszolgáltató számára talán legfontosabb lépés annak felmérése, hogy a fordítási megbízás és a forrásnyelvi szöveg megfelel-e egymásnak. Ha igen, akkor „a forrásnyelvi szövegnek a szkoposz (’cél’) -releváns jellemzőit szükség esetén feldolgozzák, a célnyelvi szöveg elkészítéséhez szükséges célnyelvi eszközöket előkészítik és kiválasztják” (Nord, 2009, 36, ford. Zabóné Varga, 2015, 35).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Faludi Andrea–Fóris Ágota (2023): A terminológiai munka a komplex dokumentációs és fordítási projektfolyamatban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548942 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1068atm__50/#m1068atm_48_p2 (2024. 11. 21.)
Chicago
Faludi Andrea, Fóris Ágota. 2023. A terminológiai munka a komplex dokumentációs és fordítási projektfolyamatban. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548942 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1068atm__50/#m1068atm_48_p2)
APA
Faludi A., Fóris Á. (2023). A terminológiai munka a komplex dokumentációs és fordítási projektfolyamatban. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548942. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1068atm__50/#m1068atm_48_p2)
Göpferich a műszaki és természettudományos szövegtípusok rendszerezésének eredményeképpen a 6. ábrán látható szövegfajtákat különbözeti meg (Göpferich, 1998). Zabóné Varga alapján a szövegtipológiák közül Göpferich kategóriái és a hozzájuk tartozó részletes jellemzések használhatók fel legjobban a műszaki szakszövegek fordításához (és írásához is) (Zabóné Varga, 2015). Zabóné Varga rámutat: ahhoz, hogy Göpferich kategorizációját fel lehessen használni a fordítási megbízások egyértelmű instrukciójaként, a részletes jellemzésen túl szükség lenne az egyes kategóriákra jellemző terminushasználat bemutatására, a szövegek felépítésének, szintaktikai jellemzőinek stb. részletes elemzésére is (Zabóné Varga, 2015). Göpferich ezt a szövegtipológiát elsősorban az egynyelvű, eredeti szövegalkotást segítő célzattal, műszaki szerkesztők és műszaki szövegírók számára dolgozta ki, ugyanakkor jól használható fordítási célú szövegkategorizálásra is. Ilyenkor azonban – mivel a különböző szövegalkotási hagyományok nyelv-, illetve kultúrafüggők lehetnek – nyelvpárspecifikus összehasonlításra is szükség van. Nagyobb európai nyelvek viszonylatában már elérhetők olyan kontrasztív megközelítést alkalmazó rendszerezések, amelyek a legfontosabb fordításközpontú szempontokat is figyelembe veszik, például az adott szakterület szövegtípusainak nyelv- vagy országspecifikus felépítését (Zabóné Varga, 2015). Ilyen összehasonlító vizsgálat a magyar nyelvvel kapcsolatban – tudomásunk szerint – még nem történt, bár ennek a munkának az elkészítése nemcsak az egyéni fordítók, de a fordításszolgáltató cégek szempontjából is rendkívül hasznos lenne. (A szövegtipológiák áttekintését lásd pl. Károly, 2018/2007 Műfajkutatás című fejezetében, valamint a szakszövegekre vonatkozóan Csontos, 2020 könyvében.)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Faludi Andrea–Fóris Ágota (2023): A terminológiai munka a komplex dokumentációs és fordítási projektfolyamatban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548942 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1068atm__50/#m1068atm_48_p3 (2024. 11. 21.)
Chicago
Faludi Andrea, Fóris Ágota. 2023. A terminológiai munka a komplex dokumentációs és fordítási projektfolyamatban. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548942 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1068atm__50/#m1068atm_48_p3)
APA
Faludi A., Fóris Á. (2023). A terminológiai munka a komplex dokumentációs és fordítási projektfolyamatban. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548942. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1068atm__50/#m1068atm_48_p3)
A forrásnyelvi szöveg ismerete, elemzése teszi lehetővé a megfelelő adatbázisok, erőforrások és a beszállítók kiválasztását. Ha terminológiai adatbázis vagy fordítási memória nem áll rendelkezésre – ügyféltől, korábbi megbízás kapcsán vagy szabadon elérhető forrásként –, akkor ezeket el kell készíteni. Ez igaz a szerkesztési útmutatókra is. Ahhoz, hogy ezeket megfelelő minőségben készítsük el, nemcsak nyelvészeti, de speciális terminológiai ismeretekre is szükség van.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Faludi Andrea–Fóris Ágota (2023): A terminológiai munka a komplex dokumentációs és fordítási projektfolyamatban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548942 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1068atm__50/#m1068atm_table_5 (2024. 11. 21.)
Chicago
Faludi Andrea, Fóris Ágota. 2023. A terminológiai munka a komplex dokumentációs és fordítási projektfolyamatban. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548942 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1068atm__50/#m1068atm_table_5)
APA
Faludi A., Fóris Á. (2023). A terminológiai munka a komplex dokumentációs és fordítási projektfolyamatban. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548942. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1068atm__50/#m1068atm_table_5)
6. ábra. Műszaki és természettudományi szakszövegtípusok (Göpferich, 1998, 90, ford. Faludi, 2020)