4.2.1.1. Forrásnyelvi szöveg elemzése

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Egyes szakirodalmi adatok szerint a fordítás leglényegesebb invariáns eleme a forrásnyelvi szöveg típusa, mivel ez határozza meg a fordító összes döntését” (Heltai et al., 2009, 4). Ezt annyival fontos kiegészíteni, hogy a forrásnyelvi szöveg típusa nemcsak a fordító munkáját, de a teljes fordítási projektfolyamatot is meghatározza. A szövegtípus megállapításához a forrásnyelvi szöveg elemzésére van szükség. A forrásnyelvi szöveg elemzésének kérdésével részletesen foglalkozott a fordítástudományi szakirodalom (pl. Nord, 2009; Reiss, 1983). Az erre vonatkozó eredmények a fordításszolgáltató (projektmenedzser) által végzett szövegvizsgálat során is érvényesnek tekinthetők. A fordító és a fordításszolgáltató által végzett elemzés közötti legfontosabb különbség, hogy a fordító mindig a forrásnyelv ismeretében elemzi a tartalmat. A fordításszolgáltató (vagy projektmenedzser) esetében viszont előfordulhat, hogy nem érti a forrásnyelvet, így különböző eszközök (pl. gépi fordítás) bevonása segítségével elemez, illetve a vizsgálat során nagyban támaszkodik a formai jellemzőkre. A forrásnyelvi szöveg elemzésével kapcsolatban Christiane Nord olyan modellt dolgozott ki, amely minden szövegre alkalmazható, és lehetővé teszi a fordító számára, hogy „a forrásnyelvi szöveg észlelt tartalmi és formai jellemzőit funkcionálisan megértse, és a fordítás céljának figyelembevételével interpretálja” (Nord, 2009, 1, ford. Zabóné Varga, 2015, 34). Nord négy szakaszra bontja a forrásnyelvi szöveg elemzésének folyamatát (Nord, 2009). Ezek közül a fordításszolgáltató számára talán legfontosabb lépés annak felmérése, hogy a fordítási megbízás és a forrásnyelvi szöveg megfelel-e egymásnak. Ha igen, akkor „a forrásnyelvi szövegnek a szkoposz (’cél’) -releváns jellemzőit szükség esetén feldolgozzák, a célnyelvi szöveg elkészítéséhez szükséges célnyelvi eszközöket előkészítik és kiválasztják” (Nord, 2009, 36, ford. Zabóné Varga, 2015, 35).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Göpferich a műszaki és természettudományos szövegtípusok rendszerezésének eredményeképpen a 6. ábrán látható szövegfajtákat különbözeti meg (Göpferich, 1998). Zabóné Varga alapján a szövegtipológiák közül Göpferich kategóriái és a hozzájuk tartozó részletes jellemzések használhatók fel legjobban a műszaki szakszövegek fordításához (és írásához is) (Zabóné Varga, 2015). Zabóné Varga rámutat: ahhoz, hogy Göpferich kategorizációját fel lehessen használni a fordítási megbízások egyértelmű instrukciójaként, a részletes jellemzésen túl szükség lenne az egyes kategóriákra jellemző terminushasználat bemutatására, a szövegek felépítésének, szintaktikai jellemzőinek stb. részletes elemzésére is (Zabóné Varga, 2015). Göpferich ezt a szövegtipológiát elsősorban az egynyelvű, eredeti szövegalkotást segítő célzattal, műszaki szerkesztők és műszaki szövegírók számára dolgozta ki, ugyanakkor jól használható fordítási célú szövegkategorizálásra is. Ilyenkor azonban – mivel a különböző szövegalkotási hagyományok nyelv-, illetve kultúrafüggők lehetnek – nyelvpárspecifikus összehasonlításra is szükség van. Nagyobb európai nyelvek viszonylatában már elérhetők olyan kontrasztív megközelítést alkalmazó rendszerezések, amelyek a legfontosabb fordításközpontú szempontokat is figyelembe veszik, például az adott szakterület szövegtípusainak nyelv- vagy országspecifikus felépítését (Zabóné Varga, 2015). Ilyen összehasonlító vizsgálat a magyar nyelvvel kapcsolatban – tudomásunk szerint – még nem történt, bár ennek a munkának az elkészítése nemcsak az egyéni fordítók, de a fordításszolgáltató cégek szempontjából is rendkívül hasznos lenne. (A szövegtipológiák áttekintését lásd pl. Károly, 2018/2007 Műfajkutatás című fejezetében, valamint a szakszövegekre vonatkozóan Csontos, 2020 könyvében.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A forrásnyelvi szöveg ismerete, elemzése teszi lehetővé a megfelelő adatbázisok, erőforrások és a beszállítók kiválasztását. Ha terminológiai adatbázis vagy fordítási memória nem áll rendelkezésre – ügyféltől, korábbi megbízás kapcsán vagy szabadon elérhető forrásként –, akkor ezeket el kell készíteni. Ez igaz a szerkesztési útmutatókra is. Ahhoz, hogy ezeket megfelelő minőségben készítsük el, nemcsak nyelvészeti, de speciális terminológiai ismeretekre is szükség van.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

6. ábra. Műszaki és természettudományi szakszövegtípusok (Göpferich, 1998, 90, ford. Faludi, 2020)
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave