5.3.6. A szakszövegírásra vonatkozó eredmények összegzése

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszok alapján megállapítható, hogy bár a szakszövegírással foglalkozó cégek, szakemberek nem ismerik vagy nem használják a vonatkozó szabványokat, a tartalom-előállítási folyamat a megkérdezettek szerint mégis meglehetősen sztenderdizált, és az interjúk alapján négy szakaszra bontható. A négy szakasz (1) a forrásgyűjtés, (2) a vázlat-előállítás (vagy draftkészítés), (3) az ellenőrzés (nyelvi-stilisztikai, szakmai) és (4) a jóváhagyás (’approval’) szakasza. Ez részben megegyezik a Czinkóczki és Fehér tanulmányában felsoroltakkal (Czinkóczki & Fehér, 2019), illetve párhuzamot mutat a szabványok által kívánatosként megjelölt folyamattal, amelyet a 3.2. A dokumentációkészítés folyamata című fejezetben mutattunk be. A Czinkóczki és Fehér által készített írásban bemutatott, illetve az interjúk eredményeként felvázolható folyamatok összehasonlítását a 8. táblázatban mutatjuk be. A táblázatból is kitűnik, hogy amiről az interjúkban kevesebb szó esett, az a tervezés és a fordítás szakasza. Ennek az lehet az oka, hogy a szakszövegírók a tervezés szakaszára nem tekintenek kifejezetten minőségbefolyásoló lépésként, illetve a fordítás mint szakasz a műszaki szakszöveg készítésének nem kötelező eleme; előfordulhat ugyanis, hogy egy műszaki dokumentáció nem kerül fordításra.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

8. táblázat. A dokumentációkészítés legfontosabb, minőségbefolyásoló lépései
A szakírókkal készített interjúk
elemzésének eredménye
1.
tervezés
2.
információgyűjtés
forrásgyűjtés
3.
tartalomkészítés
vázlat-előállítás (draft készítése)
4.
ellenőrzés
ellenőrzés (nyelvi-stilisztikai, szakmai)
5.
fordítás
6.
kiadás
jóváhagyás (’approval’)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az interjúkban adott válaszok alapján elmondható továbbá, hogy a nyelvi-stilisztikai ellenőrzés során gyakori az úgynevezett kollegiális lektorálás alkalmazása, amelynek során a szakszövegírók egymás szövegeit ellenőrzik. Ezenkívül jellemző a különböző minőség-ellenőrző szoftverek használata is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A dokumentáció készítéséhez rendkívül sok és sokféle szoftvert használnak. Fontos funkciók a folyamatban a verziók kezelése, a változtatások követése (’track changes’), a feladatok kezelése. Az egyik alapvető szoftverfajta a verziókezelést támogató rendszer (pl. GIT), míg a szöveg/tartalom fejlesztéséhez/szerkesztéséhez jellemzően külön szoftvert használnak (pl. Oxygen, Trados). Ezenfelül jelennek meg a szöveg ellenőrzésére szolgáló szoftverek (pl. Acrolinx, Grammarly). Előfordulhat, hogy a dokumentációegység kialakításához is szükség van további szoftverekre (pl. Jenkins), vagy magához a publikációhoz kell ilyen (pl. Adobe Experience Manager). A folyamatok, feladatok nyomon követésére, a szövegben fellelhető hibák jelzésére („riportálására”) is célszerű valamilyen külön hibajegy (’ticketing’) rendszert használni (pl. Jira). A dokumentációt természetesen nem feltétlenül szükséges hat-hét külön szoftver segítségével kezelnünk. Láthatunk egyszerűbb megoldásokat is, például Microsoft Word vagy application lifecycle management (ALM, termékfejlesztést segítő adatbázis) használatát a dokumentációkezeléshez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A terminológiai munkára vonatkozó válaszok alapján megállapítható: a szakszövegírással foglalkozó cégek, szakemberek úgy tartják, hogy a szakszöveg készítése során egyértelműen szükség van terminológiai munkára, ugyanakkor a cégek nem feltétlenül rendelkeznek terminológiai adatbázissal, vagy nem feltétlenül használják azt a tartalom írása során, illetve a folyamatban betöltött súlyát, szerepét is némileg eltérően értelmezik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A terminológiai munkát a fenti cégek esetében leginkább a szakszövegírók végzik, vagy más, a termékfejlesztésben vagy a dokumentáció készítésében részt vevő szakemberek. Akár van a feladatra ténylegesen kijelölt ember, akár nincs, a terminológiai munka jellemzően nem tölti ki az ezzel foglalkozó személy teljes munkaidejét. A szakszövegírás során a terminológia konzisztens használatát különböző szoftverek segítségével igyekeznek biztosítani.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A három szakszövegíró egyikének sem tartozik a munkaköréhez a célnyelvi fordítások készítési folyamatának, minőségének figyelemmel kísérése, de mindhárman fontosnak tartják, hogy a fordítók és a végfelhasználók számára minden esetben elérhetők legyenek. Szívesen fogadják a visszajelzéseket, illetve az esetleges visszajelzések kezelésére kidolgozott folyamattal is rendelkeznek. Visszajelzések ugyanakkor nem túl gyakran érkeznek, aminek vélhetően a folyamatok összetettsége és a bennük részt vevők között kialakult sok kommunikációs csatorna az oka. Feltételezhető tehát, hogy a kérdések, visszajelzések a rossz kommunikációs útválasztás miatt vagy más folyamatbeli okokból, nem a problémák vagy kérdések hiányából adódóan nem jelentkeznek nagyobb számban.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave