6. Összegzés

A bevezetést követően a 2. fejezetben forráselemzéssel megvizsgáltuk a fordítás, a szakfordítás, a dokumentáció és a terminológia legfontosabb fogalmait és ezek egymással való kapcsolatát, viszonyát. A 3. fejezetben részletesen áttekintettük és lépésekre bontottuk a dokumentációs projektfolyamatot, majd elemeztük a terminológia jelentőségét, szerepét és a terminológiai munka módszereit a dokumentációkészítés és -menedzselés folyamataiban. A 4. fejezetben megvizsgáltuk a komplex fordítási projektfolyamatot, lépésekre bontottuk, majd elemeztük a terminológia jelentőségét, szerepét és a terminológiai munka módszereit a fordítási projektfolyamatban. Az 5. fejezetben egy-egy a témában végzett, szakszövegírók és fordításszolgáltatók körében kivitelezett interjús kutatás tapasztalatait és eredményeit ismertettük.

Mind a vonatkozó szabványok, mind a szakirodalmi előzmények, mind a gyakorlat alapján egyértelműen látható, hogy a dokumentáció készítése szorosan kapcsolódik a fordítási folyamathoz. A dokumentáció nyelve egyben a forrásnyelv. Műszaki dokumentáció bármely nyelven készülhet, de napjainkban leggyakrabban jellemzően angolul készítik ezeket a szakszövegírók. Amennyiben más nyelvekre fordítják ezeket a szövegeket, akkor azok a fordítás célnyelvei. Napjainkban a műszaki dokumentációt sok – akár negyven-ötven – nyelven teszik elérhetővé (gondoljunk például a háztartási gépek, az okostelefonok, a kozmetikumok vagy a gépkocsik használati utasításaira, kézikönyveire vagy a szoftverlokalizációra, illetve a weblapok készítésének és fordításának kérdéseire; lásd pl. Kóbor, 2019); ezek a szövegek mind fordítás útján készülnek. Ennek következtében a szövegek fordíthatósága, lokalizálhatósága nagyon fontos: az eleve nemzetközi megjelenésre szánt dokumentáció készítésekor szem előtt tartandó szempont, hogy a későbbi, több nyelvre való fordíthatóság a lehető legegyszerűbb legyen, vagyis internacionalizálni kell a dokumentációt. Ezért már a dokumentáció készítése során az egyik fontos szempont a célközönség meghatározása, beleértve ebbe a célnyelvi kultúrát is. Az érvényes szabványok tartalmazzák azokat a követelményeket, amelyeket figyelembe kell venni ebben a munkában, és amelyek nem teljesíthetők a célnyelvi közönség alapos ismerete nélkül. Vagyis a szakszövegírónak már a dokumentáció forrásnyelvi szövegének írásakor több célnyelvi és célkultúrájú közönségre kell figyelemmel lennie. Ezenkívül már az információ tervezésének magában kell foglalnia a dokumentáció – például a használati utasítás – helyi nyelvi követelményeinek azonosítását. Ezek után lehet a használati utasítások verzióit lefordítani és a megrendelő rendelkezésére bocsátani. Tehát a szakszöveg írása során részben már a fordítási projektfolyamat is megtervezendő – amiből látható, hogy a dokumentációkészítés és -fordítás folyamata módszertani szempontból sem választható szét könnyen egymástól. Az információs szerkezetnek, a folyamatoknak és a forrásnyelvi tartalomnak is nagy hatása van a fordíthatóságra, nemcsak a költségek és a minőség szempontjából, de az időtényezőt érintően is. Ebben az értelemben a fordítás is visszahat a dokumentációkészítésre, hiszen a fordítás által támasztott anyagi, időbeni és minőséget érintő kérdések jelentősen befolyásolják már a forrásszöveg elkészítésének folyamatát is.

Szintén a dokumentációkészítés és dokumentációfordítás szoros kapcsolatát támasztja alá, hogy a dokumentációt a közzététel után is folyamatosan szükséges karbantartani, frissíteni, az e lépések során történő változtatásokat nyomon kell követni, a dokumentumok elavulása esetén pedig az eltávolítás, az archiválás is a dokumentációval foglalkozó szakemberek feladata. Utóbbi követelmények a dokumentáció minden nyelvű verziójára érvényesek.

A megfelelő terminológiamenedzsment a minőségirányítás fontos eleme: segítségével egyszerűsíthetők, egyértelműsíthetők a fordítási projektek lépései, alkalmazása jelentős költségcsökkentő szereppel bír. Kidolgozott terminológiai adatbázisra támaszkodva megvalósítható a fordítások géppel támogatott ellenőrzése, megelőzhetők a fordítási folyamatban részt vevő felek közötti terminológiai viták, sőt a fordítási folyamat is határozottan gyorsabbá és egyben költségtakarékosabbá válik.

A megfelelő terminológiamenedzsment a fordítások géppel támogatott ellenőrzésén túl a gépi fordítást alkalmazó, automatizált rendszerek működésében is fontos, hiszen a megfelelő terminológiai adatbázis javítja a minőséget, és csökkenti az utószerkesztés idejét és nehézségét. Vagyis a gépi fordítás és a mesterséges intelligencia szerepének növekedésével a terminológiamenedzsment szerepe is megnő.

A költségek szempontjából elmondható, hogy a terminológiai inkonzisztencia csökkenti a nyelvtechnológiai alkalmazások használatának hatékonyságát, nő a fordítás költsége és a fordításra fordított idő mennyisége. Emellett a dokumentáció készítése során több olyan probléma is felmerülhet, amelyeket nem minden esetben nevezhetünk ugyan terminológiai problémának, de terminológiai adatbázisok használatával könnyen kiküszöbölhetők.

Egyetértés leginkább abban mutatkozott, hogy a szakszövegírók fontosnak tartják a forrásszöveg megfelelő feldolgozását, és ebben fontos szerepet tulajdonítanak a terminológiának, a fordításszolgáltatók szerint pedig a terminológiai munka legfontosabb feladata a forrásszöveg megfelelő terminológiai előkészítése, illetve legfőképpen ezért látják/látnák értelmét terminológus foglalkoztatásának. További közös szempont, hogy a célnyelvi terminológia kidolgozását és a terminológiai adatbázis kezelését, karbantartását nem feltétlenül terminológus szakemberrel végeztetnék el – még akkor sem, ha belátják, hogy a terminológiamenedzsment más jellegű, speciálisabb tudást igényel, mint amivel a fordítási folyamatban megjelenő többi résztvevő (például projektmenedzser) rendelkezik.

Figyelemre méltó eredmény, hogy az interjúkban adott válaszok alapján úgy tűnik, a szakszövegírók inkább tisztában vannak a terminológiai munka, illetve a terminológiamenedzsment jelentőségével, mint a fordítóirodák. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy szakszövegírókat többnyire nagy nemzetközi vállalatoknál foglalkoztatnak, ahol a terminológiamenedzsment részét képezi a vállalati folyamatszabályozásnak, és már egyértelműen kiforrottabb és szervezettebb formában jelenik meg, mint a főként hazai piacra dolgozó kis- és középvállalkozások esetében.