8.2. A Kollégiumi Gyűlés (KGY)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kollégiumi gyűlés nem egyszerűen a szervezeti élet megnyilvánulása. Esemény; sokan – köztük magam is – ünnepnek érezzük. Félévente általában három van belőle, de esetenként rendkívüli ülést is rendezünk. A határozatképességi küszöb a létszám kétharmada (leszámítva a tartósan távollévőket). A résztvevők fokozatosan, oldott hangulatban, lazán gyülekeznek, így aztán a gyűlések gyakran 15-20 perc késéssel kezdődnek. Ezért azonban legfeljebb a mindenkori DB titkár, az ülés levezetője haragszik, amúgy jó a hangulat. A DB titkár és az igazgató ülnek szemben a különösebb rend nélkül, de a terem kapacitáskorlátja miatt jó sűrűn elhelyezkedő tagsággal, meg ott van még – újabb időkben – a kamera, amellyel közvetítjük, „streameljük” az ülést a távollévők részére. Ha hihető, ha nem, mindig többen nézik a különböző programok keretében külföldön lévők. Kell hozzá türelem: az ülések általában 8-kor kezdődnek, rendszerint 5-6 óra időtartamúak, de ennek duplája is előfordul., ezért újabban a várhatóan hosszabb üléseket kora délután kezdjük. Közben persze hullámzik a létszám – vannak későn érkezők, s olyanok is, akik közben elmennek vacsorázni, (sőt néha lopva aludni egy kicsit), majd visszajönnek. Időnként veszélybe kerül a szavazóképesség, ilyenkor valakik körbejárnak, s begyűjtik a renitenseket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A személyi kérdésekről szóló szavazások rendszerint a napirend végén vannak, akkorra csúcslétszámot ér el a közönség. A személyi kérdésekben mindig titkos szavazás van, mára a papírról áttértünk a mobilon történő szavazásra. Gyakoriak a személyi kérdésekben a nagyon szoros szavazások, gyakran csak egy-két szavazat dönt, de a kollégium közössége tiszteletre méltó önuralommal és tárgyilagossággal elfogadja ezeket az eredményeket. Szavazategyenlőség esetén a DB titkár szavazata dönt – bizony nem egy esetben fordult elő, hogy nagy jelentőségű ügyekben (a közelmúltban egyszer még a soron következő DB titkár megválasztásában is) ehhez a szabályhoz kellett folyamodni. A szavazások után pedig rendszerint a „Sej, a mi lobogónkat…” eléneklésével, Unicum- és más italkörökkel ér véget a gyűlés.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Laza a forma? Igen. A tartalom azonban nagyon is komoly. A kollégiumi gyűlés a Rajk minden ügyében a legfelső döntéshozó szerv, amelyet a DB vagy a tagok 20%-a hívhat össze (ez utóbbi eset igen ritkán, de előfordult). A DB határozza meg a napirendet, amelynek vannak standard és változó elemei. A legtöbb szervezettel ellentétes módon mi az „Egyebek” -kel kezdjük, amely informatív tárgyú bejelentéseket tartalmaz. Ezt követik a gyakorlati vagy elvi okból aktuális nagyobb ügyek, amelyekben vagy az SZMSZ szerint szükséges a KGY álláspontja, vagy a közhangulat elvárja, kiköveteli a legszélesebb fórumon történő megbeszélést, esetleg a DB maga akarja megerősíteni egy-egy ügy, döntés erejét KGY-állásfoglalással. Ezen elvi viták között előfordulnak szavazást igénylők, amelyekben döntést kell hozni (ilyenek például az SZKTP-t érintő szervezeti kérdések), másoknál a közös gondolkodás, versengő szempontok érvényesítése a cél (amikor például arról vitáztunk, mit is jelent ma a „népben-nemzetben gondolkodás”, ami szerepel az SZMSZ preambulumában mint öndefiníciónk része). Rendszeresen van pénzügyi beszámoló a kollégium anyagi helyzetéről. A záró szakaszban kerülnek sorra a választások: a KGY hatáskörébe tartozik a DB, az SZMT, a FEB és az SZKTP FEB választása, a Neumann- és a Simon-díjasok, valamint az Andorka Rudolf-emlékérem díjazottjának megválasztása, a kiemelkedő kollégiumi pályát díjazó Kardos- és Heller-díj, illetve a „Kiváló szakkollégista” cím odaítélése. Ezeket a választásokat mindig alapos előkészítés és jelölési (a kollégiumi szlengben „lekérdezési”) folyamat előzi meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A KGY hatáskörébe tartozik a kollégiumból való kizárásokról, illetve automatikus kizáródás esetén a visszavételi kérelemről való döntés, mindkettő 2/3-os többséget igényel. (Automatikus kizárásra a szakmai munkában való nem teljesítés vagy a kollégiumi díjjal való tartós és nem indokolt elmaradás esetén kerül sor). A Rajk korai történetében gyakoriak voltak a kizárások, ma igen ritkák, a kollégiumból való kiválást békésebb, a rendszeres visszajelzésekre épülő mechanizmusok oldják meg. A visszavételi kérelmeket rendszerint elfogadja a KGY, de voltak indokolt és voltak nem igazán érthető kivételek is.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A KGY a Rajk alapelveiből következően és ez alapján az SZMSZ szerint lényegében „mindenható” a kollégium ügyeit illetően. A kollégiumnak a tagság akarata szerint kell működnie, ennek az akaratnak pedig a KGY a legalapvetőbb megnyilvánulási formája. Nem mondunk le azonban itt sem a „fékek és ellensúlyok” elvéről. Eszerint, ha a KGY valamilyen szabályt megváltoztat, vagy újat hoz, akkor ez a napirenden lévő ügyekben nem, hanem csak a következő alkalmazáskor lép életbe. Nem lehetséges tehát, hogy a KGY valamilyen, az adott ülésen szereplő ügyben egy frissen bevezetett új szabály szerint döntsön.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az SZMSZ-módosítás ritka, de a KGY-lebonyolítás módjában gyakran vannak változtatások. Kedvenc vita a KGY-t előkészítő DB-n, hogy legyen-e, s milyen időkorlát a hozzászólásokon. Ennek van jelentősége, mert egy-egy témában nem ritka a több tucat hozzászólás, s igyekszünk elkerülni (többnyire sikertelenül), hogy hajnalban legyen vége az ülésnek. Ma a napirendi pontok többségénél 3 vagy 4 perces időkorlátot alkalmazunk, és egy napirendi ponthoz legfeljebb kétszer lehet hozzászólni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdekes tény, hogy a kollégiumi gyűlésekről nem készülnek jegyzőkönyvek, a kollektív emlékezet különböző személyes feljegyzésekre, illetve a nyilvánosság erejére, valamint a KGY után létrejövő online bejegyzésekre támaszkodik. Az előterjesztéseknek általában van írásos formája, SZMSZ-módosítási javaslat esetén ez kötelező, s a határozatokat, döntéseket persze leírjuk, de magát a vitát nem. Ebből nem nagy gyakorisággal, de következnek utólagos félreértelmezések, viták. Mindenesetre a jegyzőkönyv hiánya egy gyenge pontja a szervezeti életnek, s napirenden van ennek megváltoztatása.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave