A személyi kérdésekről szóló szavazások rendszerint a napirend végén vannak, akkorra csúcslétszámot ér el a közönség. A személyi kérdésekben mindig titkos szavazás van, mára a papírról áttértünk a mobilon történő szavazásra. Gyakoriak a személyi kérdésekben a nagyon szoros szavazások, gyakran csak egy-két szavazat dönt, de a kollégium közössége tiszteletre méltó önuralommal és tárgyilagossággal elfogadja ezeket az eredményeket. Szavazategyenlőség esetén a DB titkár szavazata dönt – bizony nem egy esetben fordult elő, hogy nagy jelentőségű ügyekben (a közelmúltban egyszer még a soron következő DB titkár megválasztásában is) ehhez a szabályhoz kellett folyamodni. A szavazások után pedig rendszerint a „Sej, a mi lobogónkat…” eléneklésével, Unicum- és más italkörökkel ér véget a gyűlés.

Laza a forma? Igen. A tartalom azonban nagyon is komoly. A kollégiumi gyűlés a Rajk minden ügyében a legfelső döntéshozó szerv, amelyet a DB vagy a tagok 20%-a hívhat össze (ez utóbbi eset igen ritkán, de előfordult). A DB határozza meg a napirendet, amelynek vannak standard és változó elemei. A legtöbb szervezettel ellentétes módon mi az „Egyebek” -kel kezdjük, amely informatív tárgyú bejelentéseket tartalmaz. Ezt követik a gyakorlati vagy elvi okból aktuális nagyobb ügyek, amelyekben vagy az SZMSZ szerint szükséges a KGY álláspontja, vagy a közhangulat elvárja, kiköveteli a legszélesebb fórumon történő megbeszélést, esetleg a DB maga akarja megerősíteni egy-egy ügy, döntés erejét KGY-állásfoglalással. Ezen elvi viták között előfordulnak szavazást igénylők, amelyekben döntést kell hozni (ilyenek például az SZKTP-t érintő szervezeti kérdések), másoknál a közös gondolkodás, versengő szempontok érvényesítése a cél (amikor például arról vitáztunk, mit is jelent ma a „népben-nemzetben gondolkodás”, ami szerepel az SZMSZ preambulumában mint öndefiníciónk része). Rendszeresen van pénzügyi beszámoló a kollégium anyagi helyzetéről. A záró szakaszban kerülnek sorra a választások: a KGY hatáskörébe tartozik a DB, az SZMT, a FEB és az SZKTP FEB választása, a Neumann- és a Simon-díjasok, valamint az Andorka Rudolf-emlékérem díjazottjának megválasztása, a kiemelkedő kollégiumi pályát díjazó Kardos- és Heller-díj, illetve a „Kiváló szakkollégista” cím odaítélése. Ezeket a választásokat mindig alapos előkészítés és jelölési (a kollégiumi szlengben „lekérdezési”) folyamat előzi meg.

A KGY hatáskörébe tartozik a kollégiumból való kizárásokról, illetve automatikus kizáródás esetén a visszavételi kérelemről való döntés, mindkettő 2/3-os többséget igényel. (Automatikus kizárásra a szakmai munkában való nem teljesítés vagy a kollégiumi díjjal való tartós és nem indokolt elmaradás esetén kerül sor). A Rajk korai történetében gyakoriak voltak a kizárások, ma igen ritkák, a kollégiumból való kiválást békésebb, a rendszeres visszajelzésekre épülő mechanizmusok oldják meg. A visszavételi kérelmeket rendszerint elfogadja a KGY, de voltak indokolt és voltak nem igazán érthető kivételek is.

Az SZMSZ-módosítás ritka, de a KGY-lebonyolítás módjában gyakran vannak változtatások. Kedvenc vita a KGY-t előkészítő DB-n, hogy legyen-e, s milyen időkorlát a hozzászólásokon. Ennek van jelentősége, mert egy-egy témában nem ritka a több tucat hozzászólás, s igyekszünk elkerülni (többnyire sikertelenül), hogy hajnalban legyen vége az ülésnek. Ma a napirendi pontok többségénél 3 vagy 4 perces időkorlátot alkalmazunk, és egy napirendi ponthoz legfeljebb kétszer lehet hozzászólni.

Érdekes tény, hogy a kollégiumi gyűlésekről nem készülnek jegyzőkönyvek, a kollektív emlékezet különböző személyes feljegyzésekre, illetve a nyilvánosság erejére, valamint a KGY után létrejövő online bejegyzésekre támaszkodik. Az előterjesztéseknek általában van írásos formája, SZMSZ-módosítási javaslat esetén ez kötelező, s a határozatokat, döntéseket persze leírjuk, de magát a vitát nem. Ebből nem nagy gyakorisággal, de következnek utólagos félreértelmezések, viták. Mindenesetre a jegyzőkönyv hiánya egy gyenge pontja a szervezeti életnek, s napirenden van ennek megváltoztatása.