Chikán Attila, Ilyés Márton: A Rajk Szakkollégium modellje • Értékek, elvek, módszerek
›
Második rész: Rajk-modell: közösségi iskola – demokratikus közösség
›
II. A Rajk pedagógiai modellje
›
2.1. Háttér: Mi is valójában az iskola: kényszer, szolgáltatás vagy közösség?

2.1. Háttér: Mi is valójában az iskola: kényszer, szolgáltatás vagy közösség?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végül is a Rajk is egy „iskola”. Hiába „már” felsőoktatási intézmény, akkor is meghatározzák a közoktatásban kikövesedett viszonyok, a jelentkező diákok korábbi iskoláikból hoznak egy képet arról, mit is várhatnak egy oktatási intézménytől. Ezért kell megértenünk az iskolák valódi jellegét, szerepét és megítélését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A közoktatásban az iskola és az egyének viszonyát alapvetően meghatározza a tankötelezettség, ami lényegét tekintve kikényszeríti, hogy a szülők iskolába vigyék a gyerekeiket. Az iskolába járás így a gyerekek szempontjából duplán is kényszer: a szülők és az iskola oldaláról is. Ez eredendően meghatározza a szereplők egymás közti viszonyait: a szülők és a gyerekek kénytelenek elfogadni az iskola szabályait. Ugyan a szabad iskolaválasztás némi lehetőséget ad a menekülésre, de ez maximum a „megszoksz vagy megszöksz” közti választás.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jobb iskolák (és különösen a magániskolák) igyekeznek szolgáltatóként tekinteni magukra, odafigyelni a szülők és gyerekek-diákok igényeire. Ez utóbbi esetben tehát egyfajta szolgáltató-fogyasztó viszony alakulhat ki (szélsőséges esetben a szülők lesznek a királyok, hisz a „fogyasztó a király”, és persze a fizetőképesebb fogyasztó a királyabb…). A szülők jó esetben tehát fogyasztóként eredményeket várnak: saját gyerekeik fejlesztését (emberi tőke modellje) vagy legalább valami papírt, ami segíti őket a továbbtanuláskor vagy a munkaerőpiacon (jelzés-szűrés modell). A jó szolgáltató iskola tehát természetszerűen az egyéni eredményekben érdekelt – persze taníthat csapatmunkát, építhet közösséget, de ez mindig másodlagos lesz, csak amennyiben ez az egyének hangulatát, konkrét eredményeit javítja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Akár kényszer az iskola, akár szolgáltató, az közös bennük, hogy a gyerek azzal találkozik, hogy az iskola szabályait külső hatalmak alakítják, amelyeknek vagy aláveti magát, vagy büntetésre számíthat. Külső erők mondják meg, mi a tananyag, mit ismernek el teljesítménynek, mi a házirend és az elvárt viselkedés, és külső hatalmak döntenek konfliktusok esetén is. Elég furcsának tűnik, ha ezek után azt várnánk egy gyerektől, hogy merjen saját döntéseket hozni, felelősséget vállalni, fel tudja ismerni a saját vágyait, kooperáljon a társaival stb.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Persze kötelezően létezik szülői munkaközösség és diákönkormányzat, de amíg a rendszer alapvető logikája kényszerre épül, antidemokratikus, addig ezek jórészt komolytalan „Patyomkin” intézmények, maximum szelepek az elmérgesedő indulatok levezetésére.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Rajk-modell iskolaképe kényszer/szolgáltató helyett elsősorban egy közösség, amely saját maga hozza a szabályait a saját közössége érdekében. A közösség tagjai a tanárok és a diákok mindenképp, illetve esetleg a szülők. (Nyilván alsóbb évfolyamoknál, és aktív szülők esetében érdemes lehet rájuk is kiterjeszteni a közösség határait – de még ez esetben is erős érvek szólnak amellett, hogy a szülő a gyerekén keresztül lehessen csak a közösségre hatással, közvetlenül ne. A felsőoktatásban már kifejezetten felesleges, akár káros is lehet a szülők erőteljes bevonása az iskolai közösségbe, hiszen a felnőtté válás valahol a szülői kontrolltól való elszakadásról is szól).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az iskola feladata, hogy a gyerekeket a családi kisközösségeik mellett bevonja a nagyobb közösségek világába. (Ezért furcsa, amikor egy iskola azzal hirdeti magát, hogy „családias”. Egy iskola ne a „jó családot” akarja imitálni, hiszen egészen más a feladata.) Ezekben a nagyobb közösségekben azáltal válhat valaki teljes jogú taggá, hogy belefolyhatnak a közösségi szabályok megalkotásába. Természetesen minden tag, gyerek, tanár (illetve szülő) dönthet úgy, hogy más közösséget választ (mert például nem ért egyet a megszülető szabályokkal), és a közösségnek is joga van megválni tagoktól, ahogy ez majd az életünk során folyamatosan felmerül, miközben különböző közösségek tagjai leszünk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy iskolaközösségnek is fontos célja, hogy a tagok megvalósíthassák önmagukat, így az egyéni „kifizetések” alapján is érdemes legyen a tagságot vállalni, de ez az egyének közösséghez való hozzájárulásán keresztül valósul meg – ahogy a Rajkban mondják: annyit kapsz, amennyit beleteszel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A különbség tehát egy komplexebb felelősségi rendszer:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A szolgáltató iskola modelljénél az iskola és az egyén között van felelősségi viszony – az iskola vállalja, hogy jó oktatást kapsz (jelentsen ez tudást vagy legalább valami papírt róla), míg az egyén felelős a saját teljesítményéért. Ez természetszerűleg egy nagyon versenycentrikus helyzetet teremt a diákok között: harc folyik az iskola erőforrásaiért, a jobb jegyekért, a tanár figyelméért.
  • A közösségalapú iskolában, ha az egyén úgy dönt, hogy belép a közösségbe (és a közösség fel is veszi), akkor azzal felelősséget vállal a közösség többi tagjának a javáért, a többi tanuló sikeréért is, sőt a tanárok önmegvalósításáért is. Persze megmarad a verseny – hiszen vannak szűkös erőforrások, de felzárkózik mellé az együttműködés, a kooperáció motívuma is: nem csak egy tortán osztozunk, hanem együtt a torta méretét is tudjuk – és érdemes is – növelni.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az intézmény közösséggé tételében a Rajk-modell főbb üzenetei:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. A közösségi érzés és felelősség legfőbb letéteményese és biztosítéka, ha a közösség tagjait felruházzuk a tagságról, személyi kérdésekről való döntés felelősségével. Tehát a közösségként működő iskolák esetében a legfontosabb a diákok bevonása: (ahol lehet) már a felvételi döntésbe, majd a szocializáció folyamatának előrehaladtával a személyi ügyek kezelésébe, a személyes visszajelzések adásának rendszerébe.
  2. A közösség második pillére a sokrétű, sűrű kapcsolatháló az egyének között. Ennek kialakításához tudatosan törekedni kell arra, hogy minél sokfélébb összetételben alakuljanak ki kis csoportok a közösségi programok és a közös munka során.
  3. A közösség erősítésének kiváló eszköze maga a demokratikus működés – erről külön szólunk egy másik fejezetben –, aminek fontos intézményi és kulturális feltételei vannak (megfelelő fórumok, szabályok, eljárásrend stb.).
  4. Meg kell teremteni a közösségi ethoszt! Sokat kell közösen beszélni a szervezet küldetéséről, önképéről és arról, hogy mennyire illeszkedik ez a tagok egyéni céljaihoz és a megvalósult működéshez. A Rajkban ezt szolgálják a belső értékviták (sokszor hívják ezt a kollégisták „köldöknézős vitának”), a megvalósult események tapasztalatainak megtárgyalása, illetve a rendszeres félévértékelések.
  5. Végül a közösségnek meg kell teremteni a szakrális dimenzióját. Talán ijesztően komolynak hangzik elsőre, de ez a valóságban a közös ünnepek, szimbólumok élményét jelenti: a könnyes végzős búcsúztatókat, a tábortűzi énekléseket, a belső választásokat követő rituálékat, a Rajk-logós ruhákat: a rajkos identitást.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave