Chikán Attila, Ilyés Márton: A Rajk Szakkollégium modellje • Értékek, elvek, módszerek
›
Második rész: Rajk-modell: közösségi iskola – demokratikus közösség
›
II. A Rajk pedagógiai modellje
›
2.2. Alternatív paradigma: homogenitás helyett sokszínű közösség

2.2. Alternatív paradigma: homogenitás helyett sokszínű közösség

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tradicionális iskola feladata először is az, hogy „felkészítse az életre” a gyerekeket. A felkészítés során a gyerekeket a tehetség és a kor szerint bontja csoportokba; mert így „hatékony a célképzés”. Így egy átlagos gyerek a teljes iskolai pályafutása alatt alig kerül mélyebb kapcsolatba nem a korosztályába tartozó gyerekekkel. A tradicionális iskola fontos feladata a szűrés-szelekció: az azonos szinten lévő, hasonló tehetségű és érdeklődési körű gyerekek kiválasztása és elkülönítése. Ez a szelekció már az általános iskolában elkezdődik, majd a különböző felvételik során kerülnek egyre specializáltabb és homogénebb iskolákba és osztályokba a gyerekek. A rendszerben nehéz nem belelátni az ipari tömegtermelés analógiáját.1 A mögöttes elv, hogy a hasonlókat könnyebb együtt tanítani, „jobban húzzák egymást”. A folyamat végén a „termék” elkészül, azaz a gyerek felkészültnek nyilvánítható az „Életre”, amiről kap egy bizonyítványt is (a magyar rendszerben találó szóval ezt hívjuk érettségi bizonyítványnak). Innen a diák felnőttnek számít, persze tanulhat még, de a felnőttoktatás világa az egy szigorúan más terület.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha belegondolunk, a valóságban nagyon más környezetekben kell helyt állniuk az embereknek: változatos korösszetételű és érdeklődési körű, képességű emberekkel kell együtt élnünk és dolgoznunk. A komplexebb problémák megoldása kifejezetten azt igényli, hogy nagyon különböző szakterületek művelői tudják összehangolni a munkájukat. A társadalmunk egyik fundamentális problémája, hogy sem empátia, sem közös nyelv nincs a különböző szakterületek-hivatáskultúrák, generációk és a különböző iskolázottságú vagy hatalmi pozícióban lévő emberek között.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Rajk-modell egy egészen más iskolaparadigma felé nyit ki. Eszerint az életkori szakaszok feloldódnak, végső soron az egyén az egész élete során egyszerre él és tanul. A különböző életkorú emberek elkülönítése nemcsak felesleges, de káros is, hiszen kizárja az intergenerációs tanulás lehetőségét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A közösségi motívum előtérbe kerülése radikálisan megváltoztatja a diákok képességbeli, érdeklődésbeli és koralapú elkülönítésének irányába ható, korábban bemutatott ösztönzőket. Közös eredmények a különböző emberek együttműködéséből jöhetnek – ha egy csapatban mindenki nagyon hasonló, ugyanahhoz ért, ott az együttműködésből nem származik többleteredmény. A közösségi iskolában azonban megéri minél változatosabb partnerekkel kapcsolatba lépni, együttműködni (segítek a kisebbeknek, míg engem mentorálnak a nagyobbak, korrepetálok matekból, míg más segít nekem a nyelvtanulásban, egy komplexebb munkánál olyanok állnak össze, akik egymás keze alá tudnak dolgozni, ahelyett, hogy mindenki ugyanazt akarná csinálni stb.). Persze minden közösségben felmerül a „potyautas” magatartás csábítása – ennek kezelése minden közösség számára az egyik legfontosabb kihívás, de itt legalább ez megoldandó probléma, míg a szolgáltató iskola modelljében lényegében ez a természetes, elfogadott alaphozzáállás.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Rajk példája alapján:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Tudatosan törekedni kell a sokszínűség egy adott mértékének2 elérésére a felvételin (illetve ennek fenntartására később), mivel a természetes rutinok könnyen ez ellen hatnának.
  2. Sűrű kapcsolathálózat kialakítására kell törekedni a különböző érdeklődésű, habitusú és korú tagok között:
    • legyenek közös élmények, informális (lazább) találkozási pontok, programok;
    • de rendszeresen kerüljenek munkakapcsolatba is!
  3. Meg kell teremteni a tudásáramlást a különböző szakterületek között (ezért például a Rajkban a közösség mindenkitől elvárja, hogy elvégezzen az érdeklődési körén kívül eső témában alapozó és látókörbővítő, míg a saját témájában haladó és specializált kurzusokat. A komolyabb szakmai eredmények esetében elvárt a „visszaadás”: tehát aki valamilyen témában messzire jutott, az mutassa be közérthetően a többieknek az eredményeit).
  4. Kulcserőforrás a végzettekkel való kapcsolat megtartása; ez adja meg a generációk közötti kölcsönös kapcsolatok élményét. Ebben egyarán fontos a friss alumni és „a nagy öregek”, régi példaképek szerepe.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1 Ken Robinson Kreatív iskola című könyvében fejti ki részletesen. Horn György – volt rajkos, majd az AKG (Alternatív Közgazdasági Gimnázium) alapítója – ennél drasztikusabban a hadsereget szokta előadásaiban említeni.
2 Természetesen a „megfelelő” mérték döntés kérdése – mit tud kezelni a közösség, mi illeszkedik a szervezet működéséhez, céljaihoz.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave