Chikán Attila, Ilyés Márton: A Rajk Szakkollégium modellje • Értékek, elvek, módszerek
›
Második rész: Rajk-modell: közösségi iskola – demokratikus közösség
›
II. A Rajk pedagógiai modellje
›
2.4. A Rajk komplex tehetségképe; avagy mit jelent a „teljes embert nézünk” elve

2.4. A Rajk komplex tehetségképe; avagy mit jelent a „teljes embert nézünk” elve

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar társadalom és ennek megfelelve a magyar iskolarendszer egyik Szent Grálja a „tehetség”. Történelmünk bővelkedik az el nem ismert vagy csak külföldön sikeres, sokszor sajnos csak haláluk után felismert tehetségek történeteivel. Büszkék vagyunk a számos magyar felmenővel rendelkező Nobel-díjasra, művészre, feltalálóra, a sok olimpiai bajnokra. Hisszük, hogy rengeteg tehetség él ma is köztünk, csak hát kit a „sors”, kit a „magyar ugar”, kit a nemzetközi értetlenség, netán igazságtalanság akadályoz a „tehetségének a kibontakoztatásában” vagy elismerésében. Ebben a világképben a tehetség valamiféle ígéretet jelent a kiválóságra, a valamire való hivatottságra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A köznyelvben a tehetség összekapcsolódik azzal is, ha valaki kis erőbefektetéssel is jó eredményt ér el; készülés nélkül ötöst szerez a vizsgán, a kisujjából kirázza stb. Az iskolarendszerünk ehhez illeszkedve kulcsfeladatának tekinti a tehetségek kutatását és fejlesztését. A magyar iskola célja tehát, hogy minél korábban felismerje, hogy ki és miben tehetséges. Ezután elkülöníti, folyamatosan versenyezteti a tehetségeket: ezt hívjuk tehetséggondozásnak. A folyamat végén sajnos sokszor a tehetség vagy külföldön érvényesül, vagy kiég.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Rajk a kezdetektől nagyon másként értelmezte ezt a kérdést. Habár nyilvánvalóan az elejétől elitképzőként tekintettünk magunkra, és hatalmas respektje volt a személyes szakmai teljesítményeknek, közben ott volt a mindent átható alapelv: „a teljes embert nézzük a felvételin, a teljes emberrel élünk együtt és a teljes emberre leszünk egyszer büszkék…”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rajk-modell azt ajánlja, hogy a „tehetségre” ne úgy tekintsünk, mint egy adottságra, hanem inkább, mint egy viselkedésformára, egy magunkhoz, a kisközösségünkhöz, és a világhoz való hozzáállásra. A „tehetség” egyszerre az alapképességek összessége, motiváció a jobbá válásra és közösségi készségek széles tárháza mindezek megvalósítására.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szálazzuk ezt szét! A tehetség része a magas szintű tudás, a készség a kiváló teljesítményre. De legalább ennyire része az ötletek megvalósításának praktikus gyakorlata is. A kreativitás közösségi élmény legyen, ne a meg nem értettség hagyománya szerinti frusztráció. A tehetség része a morális kötelességek felismerése és felvállalása. A tehetség célja végső soron a boldog, alkotó, közösségben élő ember.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tehetség kérdése az egész világon érdekes. A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (MATEHETSZ) például több mint 400 cikket és könyvet gyűjtött össze a témában. Ez alapján is látható, mennyire más irányba tart a nemzetközi szakirodalom a „tehetség” megítélésében, mint a korábban felvázolt hétköznapi tehetségfogalom.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2018-ban felkért a Corvinus Egyetem, hogy – nyilván mint a szakkollégiumi modell ismerője – segítsek összeállítani a Corvinus tehetségprogramját. Akkor döbbentem rá a nemzetközi szakirodalom tehetségről szóló elméleteire, és arra, hogy a Rajk-modell mennyire szervesen a komplex tehetségszemléletet követte.
A nemzetközi szakirodalom, a szakkollégiumi gyakorlat és a Corvinus céljai alapján a tehetség definíciójának a következő elemeit adtuk:
  1. Alapképességek (különös tekintettel a matematikai-logikai, szövegértési, kommunikációs képességekre): A Rajk esetében ez a bemeneti minimum. Ez az, amire viszonylag jól felkészít a hazai iskolarendszer is, de persze minden eleme fejleszthető.
  2. Az analitikus, a kreatív és a gyakorlatias gondolkodás egyensúlya: Az egyensúlyra törekvés a fontos. Persze egyénileg más-más területek lehetnek erősek, de fel kell ismerni az értékét és szükségét mindhárom dimenziónak.
  3. Feladatelkötelezettség, belső motiváció: A legfontosabb feladat a belső erőforrások mozgósításának képessége, az elhivatottá válás felvállalása, legyen az bármi. A teljesítmény ne külső elvárásoknak való megfelelésből származzon.
  4. Közösségi gondolkodás: Nincs semmilyen kreativitás, semmilyen teljesítmény, aminek értelme lenne közösségi elfogadás, támogatás nélkül. A tehetségnek közösségeket kell alkotnia, magával kell ragadnia másokat. A közösségi szerepek felismerése, felvállalása és alakítása maga egy feladat, nem csak a célhoz szükséges eszköz.
  5. Vezetői készségek, vállalkozói szemléletmód: Tulajdonosává kell válnunk a gondolatainknak, ügyeinknek. Ennek része, hogy vállaljuk a felelősséget, tudatában legyünk a költségeknek és a kockázatoknak.
  6. Társadalomismeret és felelősség: Érteni és érezni kell bonyolult dolgokat, a valódi valóságot. Meg kell ismerni, érteni sokféle élethelyzetet. A tehetség magán túlmutató társadalmi hatásokat is kiváltó kihívásokat keres.
  7. Önismeret, önreflexió, személyiségfejlődésre történő törekvés: A hagyományos önpusztító kultúrával szemben az érvényesüléshez integrált személyiség kialakítása szükséges. Az önismeret és az önreflexió szükséges ahhoz, hogy a tehetségek merjenek kísérletezni, értelmes kockázatokat vállalni és az ezekkel természetszerűen együtt járó kudarcokat kezelni.
  8. Morális-etikai dilemmák felvállalása: A tehetség legyen tudatában a morális etikai dilemmáknak, és legyen képes ezekről értékalapú vitát folytatni. Az értékalapú vita feltételezi a saját álláspont megfogalmazását, a másik morális álláspontjának, etikai megfontolásainak megértését és a meggyőzés-kompromisszum lehetőségét.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezen elemek egységes, komplex fejlesztése szükséges. Bármely elem gyengesége lerontja a többiben való kiválóságot is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Rajk-modell szerint:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. A felvételinél a teljes embert kell értékelni; azaz a mérhető teljesítmények mellett kiemelt szerepet kell adni a motivációnak, a személyes és közösségi szempontoknak. Végső soron a fent leírt elemek komplex együttállása a cél.
  2. A magyar iskolarendszer torz elvárásokat közvetít, ezeket tudatosan le kell építeni. Mindegy, honnan jöttél, mennyire tehetségesnek tartottak korábban. Fel kell vállalni és át kell adni a diákoknak az adott iskola tehetségdefinícióját, modelljét.
  3. Fel kell ismerni, hogy a fenti elemeknél (vagy az adott iskola saját modelljének elemeinél) kinek hol vannak hiányosságai, és erre kell ráerősíteni a pedagógiai, nevelési eszközökkel.
  4. Tudatosan nagy szerepet kell adni a választott példaképek és az alumni sikeres tagjai életútelemzésének. Legyen erről rendszeres és kritikus beszélgetés, értelmezés!
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave