A Rajk felvételije egy kérdőív kitöltéséből és egy szóbeli beszélgetésből áll. A kérdőív összeállítása minden évben szinte az egész kollégiumot megmozgató folyamat. Egy brainstorminggal kezdődik, az ekkor előálló százas nagyságrendű kérdést, feladatot általában három fordulóban, esetenként több tucat ember többórás vitájában szűkítjük le 12-15 kérdésre (amelyeknek maximális elvárt terjedelme 50-60 karakter), továbbá 6-8, kreativitást, kifejtést, esszét igénylő nagyobb kérdésre. A kérdőív összeállításának három fordulója általában mintegy két hét alatt zajlik le, ez idő alatt a kollégisták között ez a fő beszédtéma.

 

 

Maga a szóbeli felvételi a jelentkezők számának függvényében 5-6 napos folyamat, ami az évtizedek során nagyon kiforrott forgatókönyv szerint zajlik. Az eljárás technikailag rengeteget finomodott, de lényegét tekintve a fél évszázad előttihez hasonlóan megy végbe. Az írásbelire nem előszűrőként, hanem a szóbelit kiegészítő, azt támogató fordulóként tekintünk. A szóbeli beszélgetések minden jelenlegi és volt szakkollégista számára nyilvánosak, mások azonban nem lehetnek jelen. A jelentkezőket fél órával a számukra rögzített beszélgetési időpont előttre hívjuk, egy informális fogadóbizottság beszélget velük, a cél a feszültségoldás (ezt kívánságra egy Unicummal meg lehet erősíteni). Amikor a jelentkező sorra kerül, egy-két jeszkes kíséretében lép a terembe, s a héttagú bizottságot találja szemben – továbbá változó létszámú, nem ritkán 20-30 további rajkost, akiknek joguk van kérdéseket feltenni. Ezt a felvételizők általában érthetően stresszesnek találják, a FEB viszont felkészülten, könnyednek szánt, személyre szóló kérdésekkel fogadja a belépőt. (Az első kérdést a FEB előre megbeszéli. Gyakran kezdődik úgy, hogy „azt olvastuk a kérdőívedben, hogy…”, de lehet egy érdeklődő kérdés a városáról, vagy más olyan, amire nem okoz gondot a válasz.) A további kérdésekkel (csakúgy, mint a kérdőívben) főként nem tárgyi ismereteket, hanem attitűdöt, személyiségjegyeket, érdeklődést, kreativitást szeretnénk megismerni. A FEB-tagok váltakozva, random sorrendben teszik fel kérdéseiket. Alapvető elv, hogy megvárják, amíg a jelentkezőnek módja van érdemben válaszolni az előző kérdésre. A kérdések széles tematikát ölelnek fel, a jelentkező eddigi életének eseményeitől, hobbijaitól kezdve társadalmi tapasztalatain át napi hírekig vagy szakmai problémákig. Alapelv, hogy senkit nem szabad úgy elengedni, hogy valami fontos téma nyitottan maradjon.

 

 

Egy-egy jelentkező átlag fél órát kap, ez azonban nem szigorú, a körülményektől függ. (Minden harmadik felvételiző után van fél óra szünet, egyrészt a FEB-nek stresszoldásra, másrészt puffernek az estleges csúszások kiegyensúlyozására). A felvételi döntés első lépése, hogy amikor a jelentkező kimegy, minden FEB-tag ad egy pontot (3, ha mindenképp felvenné, 2, ha inkább igen, 1, ha inkább nem, 0, ha semmiképp), és ezt a szünetben a jelenlévők nyilvánossága előtt felolvassa. Bár ez a pontszám a döntésig akár többször változhat, de bemondása azonnali kontrollt jelent, folyamatosan orientál, és a felvételi szüneteiben, meg esténként természetesen élénk viták tárgyát képezi. Fontos, hogy ezeket a pontszámokat szigorúan a felvételi segédeszközeinek tekintjük, és becsületbeli kérdés, hogy a felvételizők se tudják meg őket.