Neumann-díj

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Diákbizottságunk egy tagja, később titkára, Eső Péter állt elő 1993-ban azzal a javaslattal, hogy rendszeresen hívjunk meg vezető közgazdászokat, s adjunk nekik a nemzetközi tudományos életben jól ismert, legalábbis részben magyar származású közgazdászról, Neumann Jánosról elnevezett díjat. Felvetését először általános szkepszis fogadta. Nehezen volt hihető, hogy az általa – s a kollégiumi közvélemény által – elképzelt magas szintekről meg tudunk nyerni tudósokat, pláne nem egy-egy ritka alkalommal, hanem rendszeresen, illetve hogy az állandó pénzhiánnyal küzdő Rajk ezt finanszírozni tudja. De a gondolat megfogant, s ugyan több mint egy évig tartott, de kimunkáltuk a díj meghirdetésének reális feltételeit, kritériumait. Aztán amikor 1995-ben személyes kapcsolatokon keresztül reálisnak látszott, hogy a játékelmélet egyik legnagyobb tekintélyű tudósa, Harsányi János, a Berkeley Egyetem professzora elfogadja a díjat, elindultunk. Harsányi elfogadta a díjat, s még a mi díjátadónk előtt megkapta a Nobel-díjat. Ez az indulás nyilván alapvető szerepet játszott abban, hogy a díjat azóta is évente átadjuk egy közgazdásznak – a szintjét jelzi, hogy kilenc Nobel-díjas van a kitüntetettek között. Különösen büszkék vagyunk arra, hogy közülük hatan előbb kapták a Neumann-, mint a Nobel-díjat, ami nyilvánvalóan dicséri a kiválasztást.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A díj abban tűnik ki a közgazdász világban alapított számos kitüntetés közül, hogy mind az odaítélése, mind a lebonyolítása teljes egészében diákok kezében van. Jelenlegi, már hosszú ideje kiforrott menetrendje a következő. A kollégisták minden év októberében megnevezhetnek első körben tetszőleges számú jelöltet, ez egy-két tucatnyi név is lehet. A Szakmai Munka Tanácsa irányításával a jelöltek körét általában két további fordulóban rendszerint tízre, hatra, majd háromra szűkítjük. Ezeken az összejöveteleken minden rajkos részt vehet, s az egyes jelölteket támogatók („nyomatók”) prezentációkkal segített előadásokon győzködik a többieket. A kiválasztási folyamat vitáinak önmagukban is fontos hatása, hogy a kollégisták széles körét ismertetik meg a közgazdaságtan legizgalmasabb új eredményeivel. A viták végén a kiválasztott három jelölt között a kollégiumi gyűlés dönt, de előtte még meghívunk a jelöltek témájával foglalkozó „felnőtt” szakembereket, akik előadásokat tartanak a három jelölt munkásságáról. A decemberi kollégiumi gyűlés dönt a következő évi díjasról – aki persze maga dönti el, hogy mikor jön el. Ez általában a következő tanév folyamán valósul meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A díj elnyerésének feltétele a Budapesten megtartott nyilvános előadás (nagy létszámú, egyes esetekben több száz fős közönség előtt), amelynek keretében a díjátadás megtörténik. „Kötelező” elem még a kollégiumban tartott egész napos mesterkurzus, amelyen csak azok a rajkosok vehetnek részt, akik előzőleg több hónapon keresztül ismerkedtek a díjazott munkásságával. Annak függvényében, hogy a díjazott mennyi időt tud/akar Budapesten tölteni (ez leggyakrabban három nap, de néhány kétnapos, s néhány hosszabb tartózkodás is előfordult) szervezünk a vendégünknek szakmai találkozókat, turisztikai, társasági, művészeti programokat. Alkalmat teremtünk arra, hogy a rajkosok minél inkább személyes kapcsolatba kerüljenek a díjazottakkal, ami sokak számára jelent maradandó élményt. A kollégisták minden díjazott munkásságához kapcsolódóan készítenek egy terjesztésre kerülő kiadványt. Ez kezdetben a díjazott egyes főbb munkáinak lefordításából állt, ezeket az Alinea Könyvkiadó sorozatként adta közre. Napjainkban a kiadvány méretében szerényebb, de tartalmasabb diákmunkán alapul, a vendég kutatásaihoz kapcsolódó önálló rajkos munkák eredményét foglalja magában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A díj mára komoly presztízsre tett szert a közgazdász világban, maguk a felkért világhírű és befolyásos tudósok is megtiszteltetésnek tekintik a meghívásunkat. A plakett, amit átadunk nekik, értékes művészi munka: a Kossuth-díjas Csíkszentmihályi Róbert bronzba és márványba foglalt alkotása, amely stílszerűen Neumann János egyik kiemelkedően fontos eredményére, a nyeregponttételre utal.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave