A mellékvesekéreg hormontermelése
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_29_p1 (2025. 01. 29.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_29_p1)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_29_p1)
A nemi hormonok képződésében fontos szerepet játszik a mellékvesekéreg. A nemi hormonok szteroid hormonok, ezért tárgyalásuk nem választható külön az egyéb szteroid hormonoktól. A mellékvesekéregben termelődő szteroid hormonokat három csoportba soroljuk: 1. mineralokortikoidok, 2. glükokortikoidok, 3. androgének.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_29_p2 (2025. 01. 29.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_29_p2)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_29_p2)
A mellékvesekéregben három réteget különíthetünk el. Ezekben különböző mértékben expresszálódnak a szteroidképződésben szerepet játszó enzimek génjei, ezért az egyes rétegeknek eltérő szerepe lesz a hormontermelődésben. A zona glomerulosa a mineralokortikoid termelésért lesz felelős, a zona fasciculata a glükokortikoid termelést végzi, míg a zona reticularis termeli az androgén hatású szeteroid hormonokat. A szteroidképzésben különböző enzimek vesznek részt, részben a mitokondriumokban, részben a sima felszínű endoplazmás retikulumban (SER) (2. ábra).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_fig_6 (2025. 01. 29.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_fig_6)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_fig_6)
2. ábra. A szteroidszintézis lépései a mellékvesekéreg három rétegében. A zona glomerulosa felelős a mineralikortikoid termeléséért, a zona fasciculata termeli a glükokortikoidokat, míg a zona reticularis az androgén termeléséért felelős. Az enzimfolyamatoknál az enzimek új nómenklatúra szerinti elnevezését használjuk, de aláírtuk a korábbi, funkcionális elnevezést is, hiszen az egyes kórképeknél, enzimhiányoknál is ezt az elnevezést alkalmazzuk. (Beke A.)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_29_p5 (2025. 01. 29.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_29_p5)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_29_p5)
A szteroid hormontermelés első lépései azonosak a három rétegben. A sejtek citoplazmájában raktározott koleszterin bejut a mitokondriumokba. A folyamatért a STAR gén (Steroidogenic Acute Regulatory Protein) által kódolt StAR protein (szteroidogenezist akutan reguláló fehérje) felelős.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_29_p6 (2025. 01. 29.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_29_p6)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_29_p6)
Az enzimek egy csoportját a citokróm P450 enzimcsaládba (CYP) soroljuk (7. táblázat). A mitokondriumokban CYP11A gén (Cytochrome P450 Family 11 Subfamily A Member 1) által kódolt CYP11A enzim (koleszterin-dezmoláz, koleszterinoldallánc-hasító-enzim) hatására a kolesztreinből pregnenolon keletkezik.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_29_p7 (2025. 01. 29.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_29_p7)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_29_p7)
A következő lépésben egy másik enzimcsaládba tartozó enzim vesz részt: ez a hidroxiszteroid-dehidrogenáz enzimcsalád (HSD) (8. táblázat). A pregnenolon bejut a sima felszínű endoplazmatikus retikulumba, ahol a HSD3B2 gén (Hydroxy-Delta-5-Steroid Dehydrogenase, 3 Beta- and Steroid Delta-Isomerase 2) által kódolt 3β-HSD2 enzim (két funkciójának megfelelő hagyományos nevén 3β-hidroxiszteroid-dehidrogenáz / izomeráz2 vagy 5Δ-4Δ-izomeráz) hatására a zona glomerulosa és a zona fasciculata sejtjeiben progeszteronná alakul.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_table_7 (2025. 01. 29.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_table_7)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_table_7)
7. táblázat. A szteroidszintézisben szerepet játszó enzimek és kódoló gének I. Citokróm P450 enzimcsalád (CYP)
Kódoló gén |
Kromoszomális lokalizáció (locus) |
Öröklődés menete |
Enzim (fehérje) új nómenklatúra |
Enzimcsaládnak megfelelő elnevezés |
Funkcionális elnevezés (a kórképeknél is ezt használjuk) | Jellemző szöveti expresszió |
CYP11A | 15q23-q24 |
nincs információ | CYP11A | P450scc (side chain cleavage) | koleszterin-dezmoláz (koleszterinoldallánc-hasító-enzim) |
mellékvesekéreg három rétege, ovarium thecasejtek, here Leydig-sejtek |
CYP11B1 | 8q21-q22 | AD, AR | CYP11B1 | P450-11β |
11β-hidroxiláz |
mellékvesekéreg zona glomerulosa és fasciculata |
CYP11B2 | 8q21-q22 | AR |
CYP11B2 |
P450-aldo-szteroid-18-hidroxiláz |
aldoszteron-szintáz (kortikoszteron-metiloxidáz), 18-hidroxiláz/ 18-oxigenáz |
mellékvesekéreg zona glomerulosa |
CYP17 | 10q24.3 | AR |
CYP17 |
P450c17 |
17α-hidroxiláz/ c17,20-liáz | mellékvesekéreg zona fasciculata és reticularis, ovarium thecasejtek, here Leydig-sejtek |
CYP19A1 | 15q21.1 | AD |
CYP19 |
P450arom |
aromatáz (ösztrogénszintáz) | ovarium granulosasejtek, placenta, adipocyták |
CYP21A2 | 6p21.3 | AR |
CYP21 |
P450c21 |
21-hidroxiláz |
mellékvesekéreg zona glomerulosa és fasciculata |
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_table_8 (2025. 01. 29.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_table_8)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_table_8)
8. táblázat. A szteroidszintézisben szerepet játszó enzimek és kódoló gének II. Hidroxiszteroid-dehidrogenáz enzimcsalád (HSD)
Kódoló gén |
Kromoszomális lokalizáció (locus) |
Öröklődés menete |
Enzim (fehérje) új nómenklatúra |
Enzimcsaládnak megfelelő elnevezés |
Funkcionális elnevezés (a kórképeknél is ezt használjuk) | Jellemző szöveti expresszió |
HSD3B1 | 1p13.1 | nincs információ | 3β-HSD1 |
3β-HSD/5Δ-4Δ-izomeráz |
3β-hidroxiszteroid-dehidrogenáz/ izomeráz1 | placenta |
HSD3B2 | 1p13.1 | AR |
3β-HSD2 |
3β-HSD/5Δ-4Δ-izomeráz |
3β-hidroxiszteroid-dehidrogenáz/ izomeráz2 | mellékvesekéreg három rétege, ovarium thecasejtek, here Leydig-sejtek |
HSD11B1 | 1q32.2 | AD, AR | HSD11B1 | 11β-HSD1 |
11β-hidroxiszteroid-dehidrogenáz 1/ kortizon reduktáz | máj, adipociták, placenta, agy |
HSD11B2 | 16q22.1 | AD, AR | HSD11B2 | 11β-HSD2 |
11β-hidroxiszteroid-dehidrogenáz 2 | vese, vastagbél, nyálmirigyek, placenta, agy |
HSD17B1 | 17q21.2 | nincs információ | 17HSD1 | 17β-HSD1 |
ösztradiol-17β-dehidrogenáz/ ösztrogén-17-oxidoreduktáz | ovarium thecasejtek és granulosasejtek, placenta, emlő |
HSD17B3 | 9q22 | AR |
17HSD3 |
17β-HSD3 |
tesztikuláris 17β-hidroxiszteroid-dehidrogenáz/ izomeráz3 |
here Leydig-sejtek |
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_29_p11 (2025. 01. 29.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_29_p11)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_29_p11)
A másik lehetőség, hogy alternatív útvonalként a zona fasciculatában és a zona reticularisban expresszálódó CYP17 gén (Cytochrome P450 Family 17 Subfamily A Member 1) által kódolt CYP17 enzim (17α-hidroxiláz / c17,20-liáz) által katalizált két funkciónak megfelelően, egymást követő két lépés hatására a pregnenolonból első lépésben 17α-hidroxipregnenolon, majd a második lépésben dehidroepiandroszteron (DHEA) keletkezik. A 3β-HSD2 enzim a zona fasciculatában és a zona reticularisban is jelen van. Az itt keletkező 17α-hidroxipregnenolonból az enzim hatására 17α-hidroxiprogeszteron, a dehidroepiandroszteronból pedig elsősorban a zona reticularisban androszténdion keletkezik. A CYP17 enzim a progeszteront is képes átalakítani egymást követő két lépésben: első lépésben (17α-hidroxiláz funkció) 17α-hidroxiprogeszteront, majd második lépésben (c17,20-liáz funkció) androszténdiont képez.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_29_p12 (2025. 01. 29.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_29_p12)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_29_p12)
A CYP21A2 gén (Cytochrome P450 Family 21 Subfamily A Member 2) a zona glomerulosában és a zona fasciculatában expresszálódik, és az általa kódolt CYP21 enzim (21-hidroxiláz) hatására a progeszteronból 11-dezoxikortikoszteron, míg a 17α-hidroxiprogeszteronból – csak a zona fasciculatában – 11-dezoxikortizol keletkezik. Az ezt követő enzimatikus folyamatok mindkét rétegben (zona glomerularis és zona fasciculata) ismét a mitokondriumokban játszódnak le. A CYP11B1 gén (Cytochrome P450 Family 11 Subfamily B Member 1) által kódolt CYP11B1 enzim (korábbi funkcionális nevén 11β-hidroxiláz) hatására a mitokondriumokban a 11-dezoxikortikoszteron átalakul kortikoszteronná, míg csak a zona fasciculatában a 11-dezoxikortizol átalakul kortizollá. A kortizol a glükokortikoid termeléséért felelős zona fasciculata fő végterméke.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_29_p13 (2025. 01. 29.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_29_p13)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_29_p13)
A mineralokortikoid termeléséért felelős zona glomerulosában egy további folyamat zajlik le, szintén a mitokondriumokban. A kizárólag a zona glomerulosában expresszálódó CYP11B2 gén (Cytochrome P450 Family 11 Subfamily B Member 2) egy kettős funkciójú enzimet kódol. Az általa kódolt CYP11B2 enzim (korábbi nevén aldoszteron-szintáz, kortikoszteron-metiloxidáz) kettős funkciójának megfelelően első lépésében (18-hidroxiláz funkció) a kortikoszteronból 18-hidroxikortikoszteront, majd egy újabb lépésben (18-oxigenáz funkció) aldoszteront képez. Az aldoszteron a mineralokortikoid-termelés végterméke a zona glomerulosában.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_29_p14 (2025. 01. 29.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_29_p14)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_29_p14)
A citokróm P450 enzimcsalád (CYP) és a hidroxiszteroid-dehidrogenáz enzimcsalád (HSD) mellett egyéb enzimek is részt vesznek a szteroidtermelésben (9. táblázat). Ilyen a korábban említett, a koleszterin mitokondriumokba történő bejutását segítő STAR gén által kódolt StAR protein (szteroidogenezist akutan reguláló fehérje).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_table_9 (2025. 01. 29.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_table_9)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_table_9)
9. táblázat. A szteroidszintézisben szerepet játszó enzimek és kódoló gének III. Egyéb enzimek
Kódoló gén |
Kromoszomális lokalizáció (locus) |
Öröklődés menete |
Enzim (fehérje) új nómenklatúra |
Enzimcsaládnak megfelelő elnevezés |
Funkcionális elnevezés (a kórképeknél is ezt használjuk) | Jellemző szöveti expresszió |
STAR | 8p11.23 | AR |
StAR |
STARD1 |
szteroidogenezist akutan reguláló protein | mellékvesekéreg három rétege, ovarium thecasejtek, here Leydig-sejtek |
SULT2A1 | 19q13.33 | AR |
SULT2A1 |
dehydro-epiandroszteron szulfotranszferáz | szulfotranszferáz |
mellékvesekéreg zona reticularis |
SRD5A2 | 2p23.1 | AR |
SRD5A2 |
szteroid-5α-reduktáz 2 | 5α-reduktáz 2 | androgén érzékeny szövetek, here Leydig-sejtek |
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_29_p17 (2025. 01. 29.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_29_p17)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__31/#m1181nbgh2_29_p17)
A zona reticularis felelős az androgén termeléséért. Az itt expresszálódó SULT2A1 gén (Sulfotransferase Family 2A Member 1) által kódolt SULT2A1 enzim (funkcionális nevén szulfotranszferáz) hatására a dehidroepiandroszteronból (DHEA) közvetlenül dehidroepiandroszteron-szulfát keletkezik (DHEA-S).