45,X/46,X, idic(Y)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__57/#m1181nbgh2_55_p1 (2024. 12. 11.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2024. 12. 11. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__57/#m1181nbgh2_55_p1)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2024. 12. 11. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__57/#m1181nbgh2_55_p1)
Az Y leggyakoribb, Turner fenotípust eredményező rendellenessége a hosszú vagy a rövid kar isodiszómiából származó dicentrikus Y, az idic(Yp) és az idic (Yq). Az idic(Y), amely a két centromérának köszönhetően rendkívül instabil, és a mitózisok során könnyen elvesztődik, ami 45,X mozaikos sejtpopuláció megjelenését eredményezi az esetek 95 százalékában. A mitózisok során az idic(Y) bizonyos stabilitásra tehet szert, amennyiben az egyik centroméra inakiválódik. A két centroméra közelsége negatívan befolyásolja az inaktivációt. Ezzel magyarázható, hogy a rövid kar isodisomia instabilabb, mint a hosszú kar isodisomia, mivel a töréspont (q11) közelebb van a centromérához. A mozaicizmus foka szövetenként is változhat. A vér-limfociták mozaikossága nem minden esetben tükrözi a többi szövet, különösen a gonádok mozaikosságának mértékét. Ezért a genotípus–fenotípus összefüggések könnyebben feltárhatók, ha más szövetek (fibroblast, buccális hámsejtek és lehetőség szerint a gonádok) X és Y státuszát is felmérjük.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__57/#m1181nbgh2_55_p2 (2024. 12. 11.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2024. 12. 11. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__57/#m1181nbgh2_55_p2)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2024. 12. 11. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__57/#m1181nbgh2_55_p2)
A dic(Y)-t hordozó páciensek fenotípusát két tényező befolyásolja: az SRY-t hordozó rövid kar megléte vagy hiánya és a 45,X mozaikosság mértéke a különböző szövettípusokban. A szövetek mozaikossági foka nagy hatással van a fenotípus alakulására különösen az embrionális és fetalis fejlődés során. A 45,X populáció döntő szerepével magyarázható, hogy női fenotípus gyakoribb és az SRY jelenléte ellenére nem ritka a szexuális kétértelműség sem. Az isodisomiás Y esetek nagy része 45,X mozaikos, 46,XY azaz ép Y kromoszómát hordozó mozaikosságra csak hosszú kar isodisomiában, homogén formára csak rövid kar isodisomiában van néhány szakirodalmi adat.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__57/#m1181nbgh2_55_p3 (2024. 12. 11.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2024. 12. 11. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__57/#m1181nbgh2_55_p3)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2024. 12. 11. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__57/#m1181nbgh2_55_p3)
A fenotípusbeli megoszlás (50–55 százalék női, 20–25 százalék férfi, 20 százalék átmeneti) csak kis mértékben különbözik a két isodisomia típusban. A gonádok mozaikossági arányát illetően, a női fenotípusúak felénél a 45,X dominál csíkgonáddal, a férfi fenotípusúaknál, a megtartott herében a dicentrikus Y sejtek dominálnak. Amennyiben az SRY gének szekvenciái épek, a dic(Yp) két SRY génje férfi fenotípust határoz meg és kompenzálhatja akár a domináns 45,X klónt is.