6.4. Eltérések az ideális viselkedéstől
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Bélafiné Bakó Katalin–Székely Katalin (szerk.) (2024): Gázelegyek membrános elválasztása. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640583 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1212gazme__37/#m1212gazme_35_p1 (2024. 11. 21.)
Chicago
Bélafiné Bakó Katalin, Székely Katalin, szerk. 2024. Gázelegyek membrános elválasztása. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640583 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1212gazme__37/#m1212gazme_35_p1)
APA
Bélafiné B. K., Székely K. (szerk.) (2024). Gázelegyek membrános elválasztása. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640583. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1212gazme__37/#m1212gazme_35_p1)
A membrános gázszeparáció modellezésének nehézségeit főként az adja (Castel, 2020), hogy a gázelegy viselkedése eltér az ideálistól (lásd plaszticizáció), a diffúziós határréteggel számolni kell, az egyes komponensek befolyásolják egymás szeparációját, vagyis egy adott gázkomponens permeációs jellege nem állandó stb.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Bélafiné Bakó Katalin–Székely Katalin (szerk.) (2024): Gázelegyek membrános elválasztása. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640583 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1212gazme__37/#m1212gazme_35_p2 (2024. 11. 21.)
Chicago
Bélafiné Bakó Katalin, Székely Katalin, szerk. 2024. Gázelegyek membrános elválasztása. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640583 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1212gazme__37/#m1212gazme_35_p2)
APA
Bélafiné B. K., Székely K. (szerk.) (2024). Gázelegyek membrános elválasztása. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640583. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1212gazme__37/#m1212gazme_35_p2)
A fentieken kívül még egy speciális hatás is befolyásolhatja az eljárást. A gázszeparáció során a gáz kitágul, ahogy a membránon keresztülhatol, és ezzel egy különleges jelenség lép fel, ez a Joule–Thomson-hatás (Mulder, 1996). Az ilyen jellegű adiabatikus táguláskor az ideális gázok hőfoka nem változik, a valódiaké azonban nagymértékben változhat. S ez a hőmérséklet-változás erősen befolyásolhatja a permeációs tulajdonságokat. Például ha a hőfok csökken, a fluxus általában szintén csökken, míg a szelektivitás nő. A Joule–Thomson-jelenség – a kísérleti tapasztalatok alapján – CO2 esetében a legszembetűnőbb, ez a gáz okozza a legnagyobb hőfokesést a nagy nyomású gázszeparáció során. Ezzel mindenképpen számolni kell a szén-dioxid szeparációja folyamán.