Kálai Sándor, Maksa Gyula

Bevezetés a médiakultúra tanulmányozásába

SÚLYPONTOK

A geopolitikával foglalkozó Philippe Boulanger történeti földrajzi szempontból a médiatechnológiák, -intézmények és -kultúrák időbeli alakulását tekintve, a kommunikációs eszközök és használatok térbeli fejlődésére nézve három központot, három súlypontot (centre de gravité) különböztet meg. A középkor végétől a huszadik század elejéig fénykorát élő európai, a huszadik században domináns és ma is sok tekintetben (pl. az interneten) meghatározó észak-amerikai és egy újabban formálódó kelet/délkelet-ázsiai sűrűsödést (Boulanger 2014: 33–57). Adatok sokaságával támasztja alá, hogy ezek létrejöttében sokféle tényező játszott közre: tudományos és technikai innováció, a demográfiai súly növekedése, valamint különféle gazdasági, társadalmi és politikai körülmények. Európa esetében például a kapitalizmus és a gyarmatosítás kedvezett a médiát tekintve a hálózatosodásnak, a média nemzetköziesítésének a gyarmatokon. Az észak-amerikai médiasúlypont kialakulásában többek között a szólásszabadság szerepére és a szabadversenyes kapitalizmus generálta fogyasztói kultúra hatására hívja fel a figyelmet Philippe Boulanger (például a reklámipart vagy a multiplexes filmforgalmazást kiemelve). Ázsia esetében pedig nemigen tekinthetünk el az elmúlt évtizedek gazdasági fellendülésétől, de a jelen médiájának nagy hagyományú írásos kultúrákhoz való kötődéséről sem. Nem véletlen, hogy a világ első tíz legnagyobb példányszámú napilapjából Boulanger könyve írásának idején nyolc ázsiai (Boulanger 2014: 54).

Bevezetés a médiakultúra tanulmányozásába

Tartalomjegyzék

Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 615 184 3

Debreceni Egyetemi Kiadó könyvei

A populáris irodalom és kultúra egyetemi berkekben történő vizsgálatának számos kihívással kellett megküzdenie a francia nyelvterületeken, amíg napjainkra a médiakultúra kutatása intézményesült. A médiakultúra-kutatás a populáris médiaműfajok és -kultúrák történeti alakulásának bemutatásakor, illetve produkció-médiaműfaj-használat hármasának együttes vizsgálatakor többek között olyan problémaköröket helyez a középpontba, mint a sorozatszerűség, a periodikusság, a médiumváltások, a szemiológiai értelemben vett hibridizáció vagy a hordozók kérdésköre.

E könyvben arra a feladatra vállalkozunk, hogy ezt a döntően francia orientációjú kutatási hagyományt tegyük hozzáférhetővé elsősorban azon egyetemi hallgatók számára, akik tanulmányaik során is egyre nagyobb számban találkoznak populáris irodalmi szövegekkel vagy különféle médiakulturális termékekkel. Az első rész a médiakultúra-kutatás általános kereteinek bemutatására törekszik. Az elméleti háttér áttekintése után külön fejezetet szentelünk a médiakultúra-kutatás problémaköreinek, és megvilágítjuk azt is, melyek kialakulásának általános feltételei, illetve hogyan szilárdult meg az új kulturális logika a 19. századi európai térben. A könyv második része pedig a képregénymédia esetében demonstrálja a médiakulturális elemzés lehetőségeit: ezekben a fejezetekben szót ejtünk a kutatási hagyományokról, a képregényről mint médiakultúráról, a képregénymédia formátumairól és műfajairól, illetve a kulturális változatokról, a transzkulturalitás és a populáris geopolitikák kérdéseiről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kalai-maksa-bevezetes-a-mediakultura-tanulmanyozasaba//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero