Huszti Zsuzsanna

Cink az agyban

3.4. A cink hatása az ingerületátvivő anyagok felvételére/visszavételére

Az ingerületátvivő anyagok felvétele/visszavétele fontos szerepet játszik a neuronális transzmisszió szabályozásában, nevezetesen az idegi impulzus időtartamának a kontrollálásában, leállításában és az extracelluláris tér gyors helyreállításában. A re-uptake és az uptake fogalmak a neurotranszmisszió ismeretével váltak általánossá.

A neurotranszmitterek felvételrendszerei a preszinaptikus idegsejtek vagy a közeli asztrogliasejtek membránjaihoz kötődnek. A re-uptake és az uptake rendszerek transzportereinek identifikálása és a molekuláris szerkezetek vizsgálata az 1990-es években indult, és a 2000-es években molekuláris felépítésük többségében már ismeretes volt. A szekvenciaanalógiák alapján a neurotranszmitter transzportereknek két fő csoportját sikerült meghatározni: 1) a nátrium- szimporter családot (NSS), tagjai: a Na+/Cl–_függő dopamin (DA), a noradrenalin (NA), a szerotonin (5-HT) és a γ-aminovajsav (GABA) transzporter; valamint 2) az aminosav kation-szimporter családot (DAACS). Ez utóbbihoz tartoznak a Na-függő glutamáttranszporterek (EAAT) (Masson et al., 1999). A feltételezett hisztamin- (HA) transzporter identifikálása és a szekvenciaanalógia alapján történő besorolása még a jövő feladata.

A Zn2+-kötődés számos fehérjénél kimutatható. A Zn2+–fehérje kötés létrejöhet a fehérje aminosav-szerkezetében jelen lévő szerin, tirozin, arginin vagy lizin és a Zn2+ között; de a legerősebb a Zn–hisztidin kötés. Általánosan kimondhatjuk, hogy a Zn–fehérje kötésért nagymértékben a fehérje szerkezetében jelen lévő hisztidin a felelős.

Megállapítást nyert, hogy a Zn2+ számos transzportrendszer működését befolyásolja (Norgaard-Nielsen–Gether, 2006). A neurotranszmissszióban jelentős szerepet játszó transzportrendszerek közül a Zn2+ szabályozza a neuronális dopamin- és a szerotonin-, valamint az asztrogliális glutamát-, taurin- és a hisztaminfelvételt. Ezeket a hatásokat a kovetkező alfejezetekben ismertetjük.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

Nyomtatott megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 087 3

Orvostudomány

A cink az élő szervezetek esszenciális mikroeleme. Nagy mennyiségben megtalálható az emberi agyban, az izmokban, a csontokban, a vesében, a májban, a prosztatában és a szemben is. Több száz enzim működésében vesz részt – részben közvetlenül a katalitikus reakciókban, részben az enzimfehérjék koordinátoraként. Jelentős strukturális funkciót tölt be számos transzkripciós faktor szerkezetének kialakításában és a sejtek közötti kommunikációban. Huszti Zsuzsa vizsgálódásának tárgya ezúttal az agy. A kötet külön fejezetekben tárgyalja a cink szerepét az idegsejtekben, a neurofziológiában, a neuoropatológiában, az Alzheimer-kórban (a betegség terápiájában), a memóriában. A szerző széles szakirodalmi bázisra támaszkodva összegzi az ismeretanyagot, és gazdag hivatkozási listával látja el a fejezeteket.

Hivatkozás: https://mersz.hu/huszti-cink-az-agyban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero