Huszti Zsuzsanna

Cink az agyban


2.1. Cink az idegsejtekben, kötött és „szabad” cink

A Zn-tartalmú idegsejtek felfedezése Haug nevéhez köthető, aki 1967-ben módosított ezüst-szulfidos (Timm) festéssel, elektronmikroszkóp alkalmazásával elektronokban gazdag ezüstrészecskéket mutatott ki a hippokampuszrostok termináljaiban. Később, 1971-ben, munkatársaival együtt megállapította, hogy a rostok átvágása a Zn gyors eltűnését eredményezi (Haug, 1967, 1971).
Az 1980-as években intenzív kutatás indult a Zn-tartalmú idegsejtek kimutatására, és ehhez az izotóphígításos módszer és a tömegspektrometria bizonyult a legmegfelelőbb technikának. Ma már bizonyos, hogy az idegsejtekben kimutatott Zn ionos (Zn2+) vagy lazán kötött formában van jelen, és ez a „szabad”, kelátképzésre alkalmas vagy „reaktív” Zn2+ többnyire az előagyban, a glutamáterg idegsejtek egy csoportjában, a Zn-tartalmú glutamáterg sejtekben található. A Zn-tartalmú idegsejtek feltérképezése Danscher és munkatársai nevéhez fűződik, akik az eredeti ezüst-szulfidos Timm-eljárás módosításával egy új, a Zn-re specifikus, cink-szulfidos (Neo-Timm) módszert és egy szelenides eljárást dolgoztak ki a Zn-tartalmú idegsejtek kimutatására. Retrográd transzport alkalmazásával a szelenides eljárás szelektíven biztosította Zn-tartalmú axonterminálok (ZEN), valamint a szóma kimutatását (Danscher, 1981; Danscher, 1984; Danscher et al., 2004). Ez segítette a „gluzinerg”/„cinkerg” idegpályák (Frederickson után!) meghatározását (Frederickson et al., 2000). A munka a 80-as, 90-es évek végére nagyjából be is fejeződött. Megállapították, hogy az agy glutamáterg, valamint a gerincagy és a kisagy GABA-erg, glutamáterg és glicinerg idegsejtjeinek számos csoportja mutat Zn-ben gazdag (Zn-enriched, ZEN) sejteket (Danscher–Stoltenberg, 2005). Az eredményeket más kutatócsoportok is megerősítették és kiegészítették (például Slomianka, 1992; Rubio–Juiz, 1998; Sensi et al., 1999, review: Frederickson et al., 2000). Megállapítást nyert, hogy Zn-tartalmú szómák találhatók az agykéreg egész területén, valamint az amigdaloid magvakban, és az ezekből a régiókból kilépő idegpályák kizárólag 1) az agykéreg és az amigdala, 2) a striátum és 3) a limbikus rendszer felé irányulnak (review: Frederickson et al., 2000). Ezt erősítették meg a későbbi, egéragyon történt vizsgálatok; miszerint Zn-tartalmú idegsejteket találtak az agy kortikális régiójának, 2/3, 5 és 6-os lamináris rétegeiben, a hippokampusz CA1, CA3 és a gyrus dentatus területein, valamint Zn-tartalmú szómákat mutattak ki az amigdaloid magok nagy részében. Újdonságot jelentett, hogy Zn-tartalmú idegsejteket identifikáltak a hipotalamuszban, a dorzomediális és a laterális területeken (Brown–Dyck, 2004). Ma már ismeretes, hogy a gluzinerg/cinkerg neuronok az előagyi idegsejtek igen nagy populációját alkotják, de funkcionális jelentőségük teljes felismerése még a jövő kutatásának a feladata.
Az idegsejtekben a „kötött” Zn strukturális elem vagy katalizátor formában van jelen. Strukturálisan része lehet a szinaptikus receptoroknak, ioncsatornáknak vagy éppen az enzimeknek, míg katalizátorként az idegsejtekben funkcionáló enzimek működésében vehet részt. A Zn kötött formában jelentősen nagyobb mennyiségben található az idegsejtekben, mint a „szabad” vagy aktív Zn2+. Erről ma már széles körű az ismeret; a részletes leírások megtalálhatóak a célzottan erről írt összefoglaló cikkekben, vagy az ideg- és gliasejtekben található Zn-tartalmú enzimek ismertetésében, az erről írt könyvekben.

Cink az agyban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

Nyomtatott megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 087 3

A cink az élő szervezetek esszenciális mikroeleme. Nagy mennyiségben megtalálható az emberi agyban, az izmokban, a csontokban, a vesében, a májban, a prosztatában és a szemben is. Több száz enzim működésében vesz részt – részben közvetlenül a katalitikus reakciókban, részben az enzimfehérjék koordinátoraként. Jelentős strukturális funkciót tölt be számos transzkripciós faktor szerkezetének kialakításában és a sejtek közötti kommunikációban. Huszti Zsuzsa vizsgálódásának tárgya ezúttal az agy. A kötet külön fejezetekben tárgyalja a cink szerepét az idegsejtekben, a neurofziológiában, a neuoropatológiában, az Alzheimer-kórban (a betegség terápiájában), a memóriában. A szerző széles szakirodalmi bázisra támaszkodva összegzi az ismeretanyagot, és gazdag hivatkozási listával látja el a fejezeteket.

Hivatkozás: https://mersz.hu/huszti-cink-az-agyban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave