4.1.5.1. A mandarin és magyar lenis explozívák ejtése

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kísérlet hipotézise szerint a kínaiul tanulók a mandarin aspirálatlan zöngétlen explozívákat a natív kínai ejtéshez képest zöngésen, tehát nagyobb mértékű zöngés zárszakasszal ejtik, azonban a kínaiul tanulók ugyanolyan zöngétlenül ejtették a kínai lenis beszédhangokat, mint a kínaiak. Ennek ellenére a hipotézissel egybevágóan – tendenciák szintjén legalábbis – a magyarok hajlamosabbnak látszottak nagyobb arányú zöngés zárszakasszal, vagyis zöngésebben ejteni a vizsgált zöngétlen kínai szegmentumokat. A kínai ejtéshez képest tendenciák szintjén zöngésebb ejtést magyarázhatja egyfelől az anyanyelvi kontraszt hatása, mely révén a magyar anyanyelvűek a kínai zöngétlen aspirálatlan és zöngétlen aspirált beszédhangok megkülönböztetését a kínai lenis szegmentumok zöngésítésével oldják fel. Másfelől magyarázhatja a kísérlet során felhasznált pinyin ortográfia hatása is, mely a kínai zöngétlen aspirálatlan-aspirált beszédhangpárokat a magyarban is használt zöngés-zöngétlen grafémákkal jeleníti meg. Mivel azonban az itt említett különbségeket a statisztikai próba nem erősítette meg, ezért arra lehet következtetni, hogy a magyar anyanyelvűek összességében ugyanolyan zöngétlenül ejtették a kínai beszédhangokat, mint a kínai anyanyelvűek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar és kínai lenis beszédhangok összehasonlítását illetően tekinthetjük úgy, hogy bizonyos nézőpontból a hipotézis azon része részleges megerősítést nyert, amely szerint a kínaiul tanulók a kínai lenis explozíváikat a magyar lenis megfelelőikkel helyettesítik, hiszen nem találtam szignifikáns eltérést az kezdő kínaiul tanulók esetén az alveoláris és veláris, míg a haladóknál a veláris képzési helyű szegmentumok között. Így azonban ellentmondásosnak tűnik az az eredmény, hogy a magyarok ugyanolyan zöngétlenül ejtették a kínai veláris képzési helyű explozívákat mint a kínaiak, holott a magyar anyanyelvűek magyar zöngés és kínai zöngétlen szegmentumainak ejtését összehasonlítva nem találtam eltérést (annak ellenére, hogy e kínai és magyar beszédhangok alapvetően eltérő zöngésségi kategóriába tartoznak). A veláris képzési helyen felmerülő kontraszt hiányára többek között magyarázatul szolgálhat az a tény, hogy aerodinamikai szempontból a vizsgált képzési helyek között a veláris szegmentumok rendelkeznek a legkisebb szupraglottális üreggel, ezáltal a gyorsabb nyomásnövekedés végett itt állhat le a leghamarabb a zöngeképzés, és ezen aeroakusztikai hatás mindkét nyelvtanuló csoport ejtését azonos módon befolyásolhatta (vö. 1.2.5.1. fejezet). Részösszegzésképpen: a hipotézisben leírtakkal ellentétben, a magyar anyanyelvűek összességében ugyanolyan zöngétlenül ejtették a kínai beszédhangokat, mint a kínai anyanyelvűek, emellett nagyrészt elkülönítették a magyar és kínai lenis szegmentumokat egymástól, kivéve a veláris képzési helyen, ahol a distinkció hiánya valószínűsíthetően aerodinamikai okokra vezethető vissza.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave