Provokatívnak tűnik a kérdés, pedig nincs szándékunk kellemetlen helyzetbe hozni a kutatás-fejlesztéssel foglalkozókat. Ugyanakkor felmérések, tudományos elemzések és szakértői vélemények igazolták, hogy a vállalatok hiába fektetnek milliókat vagy akár milliárdokat kutatás-fejlesztéssel összefüggő beruházásokba, azok nem hoznak biztos megtérülést. A globális „TOP innovátor” cégek pénzügyi indikátorainak vizsgálata alapján kimutatták, hogy nincs valódi kapcsolat a K+F ráfordítások és az innováció között. A kiadások nagyságánál sokkal jobban számít, hogyan és milyen célokra kerülnek felhasználásra a K+F források. Éppen ezért tanulságos rápillantani arra a nemzetközi összehasonlításra, ami az innovációs célú ráfordítások típusait mutatja be. A Nemzeti Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2020-ban publikált kiadványában jól nyomon követhető, hogy az alacsonyabb innovációs teljesítményt felmutató EU országok vállalatai jelentősen többet költenek gépekre, technológiára és szoftverre, mint vezető innovációs országok, mint például Dánia, Svédország vagy éppen Belgium. Hazánk és a déli, valamint a közép-kelet-európai államok cégeire kevésbé jellemző az új termékek és szolgáltatások kifejlesztésére irányuló K+F és innovációs tevékenység, sokkal inkább a termelési folyamatokhoz kapcsolódó fejlesztéseket végeznek.

 

 

Visszatérve a leginnovatívabb globális vállalatokhoz, feltűnő, hogy a listavezető Apple 2018-ban az árbevétel százalékában kifejezve kevesebbet költött K+F-re, mint a válaszadók által leginnovatívabbnak ítélt másik kilenc vállalat közül nyolc. Árbevételének mindössze 5,1 százalékát fordította K+F-re, szemben az Intel 20,9 százalékával, a Facebook 19,1 százalékával, az Alphabet 14,6 százalékával és az Amazon 12,7 százalékával. Ennek ellenére a globális szinten leginnovatívabb tíz vállalat árbevétel növekedése, profit rátája és piaci értékének a növekedése felülmúlta a tíz legnagyobb K+F költségvetéssel rendelkező vállalatot (Jaruzelski et al., 2018).

 

Nem mindegy tehát, hogy egy vállalat mire fordítja az erőforrásait és mennyi vasat tart a tűzben. A nagyvállalatok K+F részlegei meglehetősen technológia-orientáltak és jellemzően nagyon hosszú ideig tart számukra, amíg új termékeiket és szolgáltatásaikat a piacra viszik. A napjainkban tapasztalható változások mértéke és gyors üteme, valamint a különböző iparágakban tapasztalható intenzív verseny miatt komoly kihívással szembesülnek a gyorsabb, rugalmasabb és ügyfélközpontúbb versenytársakkal szemben. Ráadásul az is nagy kihívást jelent a hagyományos cégek számára, hogy egyszerre csak néhány kiemelt K+F projektre összpontosítanak. Tehát ahhoz, hogy a szervezet elérje céljait, gyakorlatilag minden egyes ilyen projektnek komoly sikerrel kell járni.