Egyes vállalatok büszkén kommunikálják, hogy hány tucat vagy hány száz ötletet generáltak a résztvevő munkatársak, de ennél a fázisnál megáll a folyamat és a generált javaslatok nem kerülnek kiértékelésre, további finomításra, majd továbbfejlesztésre és megvalósításra. Emellett az is fontos, hogy az ötletelés ne csak egyszeri vagy évente néhány alkalommal megvalósuló tevékenység legyen cégnél, hanem részét képezze az alkalmazottak mindennapi munkájának.

Ezzel összefüggésben a téma kutatói megállapították, hogy az ötletversenyek a túl nagyszámú ötletnek való kitettség és teljesítmény-kényszer miatt egyszerűen elfojtják a munkatársak kreativitását. A dolgozói kreativitást vizsgáló kutatók valójában inkább csökkenti, mint serkenti a kreatív teljesítményt, hogyha az embereket sok, másoktól származó ötletnek teszik ki. A nagyszámú ötletnek való kitettség pedig növeli az érzékelt korlátokat és csökkenti a kreatív teljesítményt (Hofstetter et al., 2021).

A másik problémát a rossz minőségű ötleteknek való kitettség jelentik. A Harvard Business Review folyóirat 2021. július–augusztusi száma kiemelten foglalkozott a vállalati innovációs versenyekkel. A témával napi gyakorlatban foglalkozó üzleti tanácsadók megállapították, hogyha az ötletelés során generált első ötletek rossz minőségűek, akkor a résztvevők valószínűleg sokkal több rossz minőségű ötletet fognak kitalálni és javasolni. A rossz minőségű ötleteknek való kitettség nem ösztönzi az embereket kreatívabb gondolkodásra. Szerencsére van néhány dolog, amivel enyhíteni lehet az ötletversenyek kreativitásra gyakorolt negatív hatásait. Például kevesebb ötletet kell megmutatni a résztvevőknek és előzetes kiválasztással biztosítani, hogy a brainstorming résztvevői csak a legkreatívabb ötleteket lássák.

De bármit is teszünk az ötletversenyeken való részvétel és a kreativitás ösztönzése érdekében, még egy sikeresen lebonyolított esemény és a generált ötletek százai sem jelentik automatikusan azt, hogy a kiválasztott ötletek sikeresek is lesznek a piacon. Ehhez olyan értékes javaslatokra van szükség, amelyek rezonálnak az ügyfelekkel, és olyan üzleti modellekre, amelyek skálázhatóak és nyereségesen megvalósíthatók. Ilyen fejlesztési javaslatokat pedig nem lehet megtalálni egy ötletversenyen. A vezetőknek időt és erőforrásokat kell biztosítaniuk a kiválasztott ötletgazdáknak, akiknek kis fejlesztői csapatokat kell alkotni, hogy való környezetben is tesztelhessék ötleteiket. Az ötletversenyt követő befektetési döntéseknek a csapatok által az általuk végzett üzleti kísérletekből származó bizonyítékokon kell alapulniuk. Ez az innovációs folyamat legfontosabb lépése. Végül rá szeretnénk mutatni arra is, hogy a sikeres innovációra törekvő vállalatoknak jól képzett innovációs coach-okra is szükségük van, akik segítenek a csapatoknak abban, hogy az ötletversenyen túl is tesztelhessék és továbbfejleszthessék ötleteiket.

Mindemellett el kell fogadni, hogy a különböző ötletversenyek, díjazással járó innovációs kihívások és hackathonok nagyszerű innovációs eszközök lehetnek a vállalatok vezetésének a kezében, de azokat a súlyuknak megfelelő módon kell kezelni. Ha az eredményeket, az innovációs projektkezdeményezéseket nem viszik tovább, majd nem kerülnek integrálásra a vállalkozás alaptevékenységeibe, minden érintett látni fogja, hogy ezek a tevékenységek nem vezetnek sehová. Ami pedig még ennél is súlyosabb következmény lehet, hogy az innovációból általában is kiábrándulhatnak mind a munkatársak, mind a vezetők, és azt fogják mondani, hogy „az innováció nem nekünk való”. A vállalkozások működésének tanulmányozása alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy egy termelő üzemmel rendelkező vagy bérgyártással foglalkozó cégnek nem lehet egyik napról (vagy évről!) a másikra hipp-hopp létrehozni egy új kutatási-fejlesztési részleget, felállítani egy fejlesztői csapatot vagy minden előzmény nélkül kialakítani egy innovációs labort. Megfelelő előélet nélkül ritkán fordul elő, hogy egy hagyományos szervezet radikális innovációs tevékenységbe kezd, majd azokat gyorsan sikerre viszi. Az innováció megismert jellemzői, az újdonságokkal járó kockázat és az előre nehezen kiszámítható piaci fogadtatás miatt a legtöbb szervezet esetében gyakran elég nagy átalakulásra van szükség.