Dőry Tibor

Innováció és kiválóság

Menedzsment módszerek innovációs transzformációhoz

Innovációs ötletek kiértékelése

Az ötletelés formájától (személyes, online vagy off-line) és a generált ötletek számától függetlenül értékelni kell a javaslatokat már csak abból a szempontból is, hogy az ötletelésben résztvevők egyrészt visszajelzést kapjanak a vezetéstől az ötleteik vállalati stratégiához való illeszkedésével kapcsolatban, másrészt pedig a korlátos erőforrások és kapacitások miatt csak limitált számú kísérleti innovációs projektet célszerű továbbvinni. A FORTH módszer1 bevezetése során szerzett tapasztalataink alapján egy-egy vállalati részleg, vagy kis- és középvállalkozás általában 3–5 innovációs projektet tud pilotálni egyidejűleg.

Az innovációs ötletek különböző típusait többféle módon kell kiértékelni. Ebből a szempontból fontos megkülönböztetni a hétköznapi munkavégzést vagy munka- és termelési folyamatokat javító inkrementális fejlesztési javaslatokat azoktól a radikálisabb ötletektől, amelyek új bevételi forrásokat jelenthetnek a vállalkozásnak.

Az ötlettípusok megkülönböztetése segítséget nyújt az értékelési kritériumok meghatározásában. Ha például különböző inkrementális fejlesztési ötleteket kell értékelni, akkor olyan szempontokat érdemes választani, hogy azok alapján meg lehessen ítélni, hogy az egyes ötletek mennyire illeszkednek a jelenlegi vállalati prioritásokhoz, mekkora az üzleti potenciáljuk, és mekkora erőfeszítés és erőforrás szükséges a megvalósításukhoz. Ezt a módszert hatás-ráfordítás értékelésnek nevezzük. A hatás-ráfordítás mátrix segítségével azonosíthatók azok az ötletek, amelyek könnyebben megvalósíthatónak tűnnek, ugyanakkor azonnali hatást jelentenek a szervezet számára. Ez a módszer azon ötletek azonosítására alkalmas, amelyek megvalósítása a legkevesebb erőfeszítést igényli, ugyanakkor a legkedvezőbb hatást gyakorolják a vállalkozására. Ezen priorizálási modell x-tengelye az ötlet megvalósításához szükséges erőfeszítés mértékét, az y-tengelye pedig az érzékelt hatás mértékét mutatja.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1321innov_802/#m1321innov_802 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1321innov_802/#m1321innov_802)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1321innov_802/#m1321innov_802)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

26. ábra. Hatás-ráfordítás mátrix

Forrás: saját szerkesztés.

A fenti 26. ábra azt mutatja, milyen szempontok szerint célszerű priorizálni a különböző típusú projekteket, feladatokat. Minél kisebb az akcióhoz szükséges megvalósítási erőfeszítés és minél nagyobb a hatás, annál gyorsabban érdemes megkezdeni a megvalósítást. Ez az egyszerű mátrix segíthet a prioritások felállításában és keretet tud adni a megalapozott döntések meghozatalához. Az ötleteket azonban továbbra is egyedileg kell kezelni és figyelembe venni, hogy nem minden ötletet lehet ugyanazon modell alapján rangsorolni. Érdemes egy kis időt és energiát invesztálni abba, hogy a vállalat valóban hasznos és kívánatos fejlesztésekbe kezdjen és ne lőjön minden felmerülő ötletre.

Gijs van Wulfen innovációmenedzsment szakértő által kifejlesztett FORTH módszer valójában egy betűszó, ami az innovációs folyamat, „utazás” különböző szakaszait jelöli: Full steam ahead – teljes gőzzel előre; Observe and learn – megfigyelés és tanulás; Raise ideas – ötletgenerálás; Test ideas – ötletek tesztelése és a Home coming – hazatérés. A módszer részletes leírása megtalálható Gijs van Wulfen magyarul is megjelent könyvében: Az innovációs expedíció, 2021 Budapest, Humán Telex Consulting Kft.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 157 3

Menedzsment

Az Innováció és kiválóság című kötet célja a vállalati kiválóság lencséjén keresztül egyfajta tükörképet mutatni a hazai vállalkozások innovációs tevékenységéről egy ágazati felmérés eredményein és vállalati esettanulmányokon keresztül, majd a gyakorlatban is kipróbálható, már bizonyított, egyszerű menedzsment módszerekkel segíteni elsősorban a kis- és közepesvállalkozások innovációs képességének a fejlesztését. Az első rész a vállalati kiválóság és a siker tényezőit tekinti át, majd rámutat az innováció lehetséges forrásaira, kiemelten a felhasználók és a munkatársak szerepére. Empirikus kutatási eredmények alapján kiemelésre kerül a hazai vállalkozások kutatási-innovációs tevékenységének néhány sajátossága, mint például a fejlesztésekre szánt időbeli ráfordítás limitált mértéke, valamint nagyvállalati interjúkra építő esettanulmányokban (Audi, Bosch, Melecs) a munkahelyi környezet és a kreatív munkavégzés körülményeinek támogató szerepe. A kötet olyan tesztelt gyakorlati módszerek és menedzsment technikák ismertetésével zárul, amit az olvasók a saját vállalkozásuknál ki tudnak próbálni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dory-innovacio-es-kivalosag//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero