Dőry Tibor

Innováció és kiválóság

Menedzsment módszerek innovációs transzformációhoz

Innovációs hősökre vagy innovációs folyamatokra van szükség?

A stage-gate folyamat komplexitása és iteratív jellege felhívja a figyelmet arra, hogy egy-egy apróbb fejlesztést megvalósított munkatárs ünneplése és díjazása fontos dolog egy innovatív szervezet életében, de nem pótolhatja a megismételhető innovációs folyamat hiányát. Ebben az összefüggésben az alábbi kérdéseket is őszintén meg kell válaszolni: mik az akadályai annak, hogy a vállalkozás a szükséges innovációt gyorsan és hatékonyan megvalósítsa? Miért van az, hogy nem javítjuk ki a rendszer azon részeit, amelyek megnehezítik valami új létrehozását?

Ha az innováció egy adott szervezetben kivételesen és inkább hősiességből, mintsem tervezésből és rutinszerűen valósul meg, akkor nem meglepő, hogy az újítók, top innovátorok belefáradnak abba, hogy a javaslataik csak ritkán valósulnak meg, és elhagyják a vállalatokat. Ezek a szervezetek éppen azokat az embereket veszítik el először, akikre szükségük van ahhoz, hogy segítsék őket az agresszív ellenfelekkel vagy a versenytársakkal szemben, akik célkeresztbe vették őket.

Szervezeti dizájn problémát jelezhet, ha az alábbi tényezőkkel találkozunk:

A vállalkozás folyamatait kizárólagosan a szabványos munkára, meghatározott feladatok ismétlődő végrehajtására tervezték és nincsenek folyamatok a nem szabványos folyamatokra.
Nem álltak rendelkezésre erőforrások a nem szabványos, innovációs munkához, illetve nem volt az innovációért felelős szervezeti egység, vezető.
A szervezet kultúrája elrettenti a kísérletezést, és bünteti a tanulási és felfedezési folyamat elkerülhetetlen kudarcait.

Nem meglepő, hogy azoknál a vállalkozásoknál, ahol nincs állandó helye a szervezetben a nem tervezett innovációnak, ritkán és akkor is csak kisebb jelentőségű fejlesztéseket indítanak. Békeidőben és amikor egy vállalat domináns szuperhatalom, vagy piacvezető státuszban van, megengedheti magának, hogy a hangsúlyt a folyamatokra, eljárásokra és a meglévő rendszerek fenntartására helyezze. A kialakult gyakorlattól való eltéréseket, a radikálisan új fejlesztési ötleteket nem üdvözlik és nem támogatják, mert a vezetés attól tart, hogy azok elindítása káoszt okozhat a cégen belül. Sőt megszüntetik őket azzal, hogy javaslatukat félreteszik. Válság, háború vagy szervezeti zavarok idején éppen ezekre a nem hagyományos gondolkodókra és újítókra van szükség, és az ő ötleteiket kell gyorsan megvalósítani.

A jól vezetett szervezetek felismerik, hogy egyszerre van szükségük innovációra és végrehajtásra. Mivel békeidőben és versenyelőnyben a végrehajtásra fókuszál a vezetés, a különböző vállalati folyamatok menedzserei dominálnak. Válság/háború idején az innováció dominál. A folyamatok irányítói helyett innovációs vezetőkre van szükség, akik az ötleteket olyan vállalatspecifikus innovációs folyamatmentén terelgetik, mint például az agilis stage-gate modell. A sikeres szervezetek felismerik, hogy az innováció nem egyetlen kiragadott tevékenységen, például vállalati inkubátoron, gyorsító, akcelerációs programon vagy hackathon eseményeken múlik, hanem egy stratégiailag szervezett, végponttól végpontig tartó folyamat az ötlettől a piaci bevezetésig.

Bár az innováció és a végrehajtás különböző folyamatokat, embereket és szervezeti kultúrát igényel, tiszteletben kell tartaniuk egymást és tolerálni az egymástól való függést. Ez az ambidexteritás, vagyis a korábban részletesen is bemutatott kettős képességű szervezetek jellegzetessége. Itt kell kiemelni, hogy az innovációs folyamatok „innovációs doktrínát” igényelnek. Az egész vállalat számára átfogó stratégiát és forgatókönyvet, ami magában foglalja az innovációs erőfeszítések ösztönzésére szolgáló folyamatokat, és leírja az innovációs vezetők szerepét egy kettős képességű szervezetben.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 157 3

Menedzsment

Az Innováció és kiválóság című kötet célja a vállalati kiválóság lencséjén keresztül egyfajta tükörképet mutatni a hazai vállalkozások innovációs tevékenységéről egy ágazati felmérés eredményein és vállalati esettanulmányokon keresztül, majd a gyakorlatban is kipróbálható, már bizonyított, egyszerű menedzsment módszerekkel segíteni elsősorban a kis- és közepesvállalkozások innovációs képességének a fejlesztését. Az első rész a vállalati kiválóság és a siker tényezőit tekinti át, majd rámutat az innováció lehetséges forrásaira, kiemelten a felhasználók és a munkatársak szerepére. Empirikus kutatási eredmények alapján kiemelésre kerül a hazai vállalkozások kutatási-innovációs tevékenységének néhány sajátossága, mint például a fejlesztésekre szánt időbeli ráfordítás limitált mértéke, valamint nagyvállalati interjúkra építő esettanulmányokban (Audi, Bosch, Melecs) a munkahelyi környezet és a kreatív munkavégzés körülményeinek támogató szerepe. A kötet olyan tesztelt gyakorlati módszerek és menedzsment technikák ismertetésével zárul, amit az olvasók a saját vállalkozásuknál ki tudnak próbálni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dory-innovacio-es-kivalosag//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero