Az innovációs érettségi modell második szintjét a különböző igényekre reagáló szervezetek jelentik, majd őket a proaktív innovátorok követik. Végül pedig a legmagasabb érettségi szintet azok a szervezetek képviselik, amelyek esetében minden területen, üzletágban világos és jól strukturált innovációs folyamatok működnek. Rá kell mutatni ugyanakkor, hogy az érettségi modellek az innováció hagyományos felfogását tükrözik, amelyek a kutatás-fejlesztési tevékenységeket tekintik kiindulópontnak. Annak ellenére, hogy nem ez a legkorszerűbb nézőpont, az érettségi modellek jelentős segítséget nyújthatnak a vállalkozások számára innovációs képességeik és folyamataik felmérésében, valamint a teljesítőképességük fokozását célzó intézkedések meghatározásában.

Meglehetősen sok szervezet küzd azzal, hogy kitalálja, hogyan építse ki a legmegfelelőbb módon az innovációs folyamatait és megpróbálja növelni az innovációs érettségét. Ezen ambiciózus vállalkozások közül sokan beleesnek a fentiekben bemutatott csapdák egyikébe és innovációs tevékenységüket a kutatás-fejlesztésre, vagy az innovációs színházhoz kapcsolható tevékenységekre alapozzák.

A különböző csapdahelyzetek elkerülésére a gyakorlatban bevethető érettségi modellre van szükség, amely hathatósan segíti a vállalatok innovációs átalakulását. A tudományos szakirodalomban elérhető modellek többnyire elméleti megfontolásokra épülnek, ezért a globális vállalatok innovációs folyamatainak fejlesztésére és ehhez kapcsolódó digitális megoldások bevezetésére specializált finn Viima cég keretrendszerét mutatjuk be. A Gartner piackutató cég adatai szerint ez az egyik legszélesebb körben alkalmazott innovációmenedzsment szoftver a nyugati országokban. A modell leegyszerűsítve azt célozza, hogy könnyen áttekinthető módon bemutassa a különbséget azok között, akik sikeresek az innovációban, és azok között, akik nem. Tapasztalatok alapján az innovációs teljesítményt végső soron két változó határozza meg: az érettség és a mérték. A legeredményesebb innovátorok e két tényezőt kombinálják.

A különböző innovációs érettségi szinten álló vállalkozások jellemző típusainak a bemutatása előtt még rá kell mutatni arra, hogy innovatív vállalkozások esetében mennyire fontos az egész szervezet innovációs képessége és valós aktivitása. Nem arról van szó, hogy létrehozunk egy részleget és az majd ontja a különböző innovációs projekteket, a többiek pedig kényelmesen hátradőlhetnek. A vállalati tapasztalatok bebizonyították, hogy az ilyen „innovációs silók” nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, mert az innovációs tevékenységeket minden részlegnek hajtani és teljes gőzzel, lelkesedéssel csinálni kell.

Nem mindegy azonban, hogy melyik érettségi szinten milyen típusú innovációval érdemes foglalkozni. A Google esetében korábban már említett 70–20–10 szabály azt mondja, hogy az innovációs erőfeszítések és befektetések 70 százalékának a vállalat alaptevékenységének a tökéletesítésére, 20 százalékának azok továbbfejlesztésére és mintegy 10 százalékának a vállalkozás jövőbeni működésére nagy kihatású, transzformációs kezdeményezésekre kell fókuszálni. Ez egy olyan ökölszabály, amire elsősorban a nagyvállalatoknak kell figyelni és könnyen belátható, hogy az innovációs erőfeszítések 90 százalékának a meglévő termékek, szolgáltatások és folyamatok körül kell történni. Egyszerűen képtelenség lenne teljesíteni ezeket az innovációs célokat, hogyha minden fejlesztést egy önálló innovációs egységre bízna a vezetés, mert nem lenne képes hatékonyan dolgozni rajtuk. Így az innovációs projektek túlnyomó többségének a szervezeten belül több fronton kell történnie egy „innovációs siló” helyett. Ezek az „innovációs silók” azonban kitüntetett szerepet játszhatnak a radikális fejlesztéseket magukba foglaló, a vállalkozás jelenlegi termék és szolgáltatás portfólióján túlmutató transzformációs kezdeményezéseken való munka során, mivel ezeket nem korlátozhatják a szervezeten belüli meglévő folyamatok és munkamódszerek. Ilyen típusú innovációs projektek akkor hozhatnak átütő eredményt, ha azok elkülönülve működnek a vállalkozás alapműködéséhez kapcsolódó tevékenységektől, termelőüzemektől.