Dőry Tibor

Innováció és kiválóság

Menedzsment módszerek innovációs transzformációhoz


Felfedezési innovációs projektportfólió építése

Korábban hangsúlyoztuk, hogy innovációs projektportfóliót javasolt építeni és ne próbáljuk mindent egy lapra feltenni, abban a hitben, hogy azonnal megtaláltuk a győztes megoldást („picking the winner”). Egyből egy projekt még a korábban már bizonyított szakemberekből álló és jól együttműködő innovációs csapatok esetében sem biztos befutó, mert olyan sok a bizonytalansági tényező, ha valóban merész és innovatív fejlesztésről van szó. A hagyományos kutatási és innovációs projektekre jellemzően nagy erőforrásokat allokálnak a vállalatok, illetve az állami támogatási rendszerben is gyakoriak a több tíz- és százmilliós projektek. Az a probléma ezzel a megközelítéssel, hogy papíron a vállalatvezetők és tudományos opponensek tetszését elnyerő komplex projekteknek a leírthoz képest eltérő irányba kellene folytatódnia az első teszteredményeket követően, de ez gyakran nem lehetséges, mert a beadott tervben elfogadott mérföldköveket kell teljesíteni a csapatnak. Ez azt jelenti, hogy a projektcsapat nem tud eltérni az eredeti tervtől, nem vállal elegendő kockázatot egy valóban világszintű felfedezés vagy innovatív termék létrehozása érdekében. Inkább hozza az ígért eredményeket, amelyekről gyakran kiderül, hogy azok középszerűek vagy a számos hasonló megoldás miatt nem versenyképesek. Ennél rosszabb forgatókönyv, hogyha az innovációs csapat csak a vállalkozás számára újdonságnak tekinthető fejlesztéseket valósít meg, azaz „biztonsági játékot” játszik, mert ekkor még az esélye sincs meg, hogy nemzetközi szintű eredmények születhessenek.
A hagyományos szervezeti kultúrában a „biztonsági játék” nem meglepő, hiszen a felek, mind a finanszírozói, mind a kedvezményezett innovációs csapat részéről „sikeres” projektekben érdekeltek. Ha ez nem így lenne, akkor jönnének a kellemetlen kérdések, hogy ki, mit és mikor rontott el, abban kinek mekkora szerepe van stb. Kezdetét venné egy tipikus boszorkányüldözés, amit senki sem szeret és jobb elkerülni, tehát jobb egy középszerű vagy gyenge eredmény, mint annak a beismerése, hogy nem volt jó az alapfeltételezés, változott a csillagok állása és sajnos nem jön be az elképzelés. Sajnos mindez önbecsapás és a források elherdálását jelenti, legyen azok vállalati vagy állami eredetűek. Éppen ezért fontos a startup világból megismert módszerek alkalmazása a vállalati és az állami innováció finanszírozói környezetben is. Mert miről is szólnak a startupok?
A startupok egy-egy innovatív ötletet igyekeznek megvalósítani és arra gyorsan növekvő vállalkozást építeni. Lehetőleg olyan területeken, ahol skálázni lehet a befektetett energiát és forrásokat, azaz a megtérülés nem lineáris, hanem hatványozottan jelentkezik. A startup világ a kockázatok megosztásáról szól, hiszen a finanszírozói oldal eleve portfólió(k)ba fektet be és egyáltalán nem azt várja, hogy egyből egy befektetése megtérül és exponenciális eredményeket ér el. Ilyen is van, csak ritka, talán száz befektetésből, startup-ból egy vagy kettő esetben történik meg. Ebben a világban természetes a bukás, elfogadott az, hogy valami nem sikerül. De miért is sikerüljön, amikor az innovációs projektek komplexitása miatt számos kockázattal kell megküzdeni. Valójában azt szokták mondani a kockázati tőke befektetők, hogy szívesebben fektetnek be egy közepesen innovatív ötletbe és egy nagyszerű innovációs csapatba, mint egy zseniális ötletbe és egy átlagos képességű innovációs csapatba. Számukra jól ismert és a vállalati vezetőknek, innovációs szakembereknek is el kell fogadni, hogy az innovációs folyamatok során kitüntetett szerepe van az innovációs kockázatok kezelésének. A startup és dizájn gondolkodás („design thinking”) módszertanokból közismert, hogy négyféle innovációs kockázat létezik, amelyek megölhetnek egy üzleti ötletet. Ezek az innovációs kockázatok a következők:
  • a megvalósíthatóság kockázata,
  • a kívánatosság kockázata,
  • az üzleti életképesség kockázata, valamint,
  • az alkalmazkodóképesség kockázata.
 

Innováció és kiválóság

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 157 3

Az Innováció és kiválóság című kötet célja a vállalati kiválóság lencséjén keresztül egyfajta tükörképet mutatni a hazai vállalkozások innovációs tevékenységéről egy ágazati felmérés eredményein és vállalati esettanulmányokon keresztül, majd a gyakorlatban is kipróbálható, már bizonyított, egyszerű menedzsment módszerekkel segíteni elsősorban a kis- és közepesvállalkozások innovációs képességének a fejlesztését. Az első rész a vállalati kiválóság és a siker tényezőit tekinti át, majd rámutat az innováció lehetséges forrásaira, kiemelten a felhasználók és a munkatársak szerepére. Empirikus kutatási eredmények alapján kiemelésre kerül a hazai vállalkozások kutatási-innovációs tevékenységének néhány sajátossága, mint például a fejlesztésekre szánt időbeli ráfordítás limitált mértéke, valamint nagyvállalati interjúkra építő esettanulmányokban (Audi, Bosch, Melecs) a munkahelyi környezet és a kreatív munkavégzés körülményeinek támogató szerepe. A kötet olyan tesztelt gyakorlati módszerek és menedzsment technikák ismertetésével zárul, amit az olvasók a saját vállalkozásuknál ki tudnak próbálni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dory-innovacio-es-kivalosag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave