Dőry Tibor

Innováció és kiválóság

Menedzsment módszerek innovációs transzformációhoz

Felfedezési innovációs projektportfólió építésének sajátosságai

Hosszú távon versenyképes vállalatoknak nemcsak a jelenlegi termékeikhez, szolgáltatásaikhoz és folyamataikhoz kapcsolódó fejlesztéseket kell megvalósítani a hatékonyságuk növelése érdekében, hanem törekedni kell arra is, hogy olyan új irányokat és megoldásokat fedezzenek fel, amelyek a következő 1–3 évben jelentősen hozzá tudnak járulni a szervezet nyereséges működéséhez. Sikeres családi vállalkozások és nagyvállaltok világszerte megosztják fejlesztési erőfeszítéseiket az aktuális portfóliójukhoz kapcsolódó projektek és jövőbeli versenyképességüket biztosító nagyobb léptékű fejlesztések között. Nemzetközi benchmarkok szerint 70–30 vagy 80–20 százalék arányban osztják meg innovációs célú forrásaikat kisebb hatékonyságjavító és a termékeiket, szolgáltatásaikat kisebb mértékben módosító fejlesztések, valamint a radikálisabb, jelentősebb változásokat igénylő innovációs projektjeik között.

A hagyományos vállalati és állami komplex innovációs fejlesztési projektek tipikusan nagy költségvetéssel rendelkeznek, amit a tervek számos változatának hosszas és többszintű egyeztetése, majd körülményes jóváhagyási procedúra alapján nyerhetnek el a projektcsapatok. Azonban még egy jól kidolgozott és alaposan megvitatott projektterv is óriási kockázatokat rejt, amelyet jobb lépésről lépésre, agilis módon, a tapasztalatok alapján történő módosítások sorozataként megvalósítani. Az innovációs projektek esetében ugyanis nem lehet tudni, hogy melyik fog működni. Éppen ezért nem véletlen, hogy a nagyvállalatok is egyre több agilis módszert alkalmaznak fejlesztéseik során és érdeklődéssel kacsintgatnak a startup cégek működési modelljére. Nem könnyű azonban ezen két különböző világ és szervezeti kultúra között átjárókat találni még akkor sem, ha nagyvállalatok is egyre több startup gyakorlattal rendelkező menedzsert alkalmaznak. Mégis valahogy lomhábbak, egy „repülőgép-anyahajó” manőverezési gyorsaságára hasonlítanak a nagyvállalati folyamatok, míg a startup cégek gyors irányváltásra és növekedésre, skálázódásra képes motorcsónakoknak tekinthetők.

Ilyen megfontolások alapján az adagolt vagy szakaszos finanszírozás kulcsszerepet játszik a felfedező innovációs projektek portfóliójának a kialakítása és menedzselése során. A kockázati tőkebefektetések logikájához hasonlóan a fejlesztési projektek meghatározott mérföldkövek eléréséhez kapcsolódóan kapnak forrást. Tehát nem a teljes fejlesztési időtartamra vonatkozóan kell részletes tervet készíteni, hanem a következő fázist kell eredményesen teljesíteni. Kezdetben számos innovációs projektötlet jut az induláshoz szükséges kis összegű forráshoz, de csak a meghatározott eredményeket teljesítő, kellő vonzerővel rendelkező és azt bizonyítékokkal alátámasztani képes ötletek kapnak további finanszírozást a folytatáshoz. A nem működő ötleteket vagy a nem megfelelő projektcsapatokat kiszűrik.

A vállalati innovációs, vagy divatos nevükön „corporate venturing”, programok portfólió menedzserei jellemzően a 75%–75% ökölszabályt alkalmazzák, ami arra vonatkozik, hogy a projektek elindítását követő három hónap utáni mérést követően kirostálják a kevésbé teljesítő projektek 75%-át. Majd egy 6–12 hónapos időtartamú akcelerációs fázist követően ismét mérik a projektek teljesítményét kulcsindikátorok alapján, majd ismét döntenek a projektek folytatásáról. Ezeknek a prototípussal rendelkező innovációs projekteknek áltagosan 75%-át ismét leállítják vagy esetlegesen értékesítik külső partnerek vagy a projektcsapat tagjai számára (lásd 32. ábra).

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1321innov_918/#m1321innov_918 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1321innov_918/#m1321innov_918)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1321innov_918/#m1321innov_918)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

32. ábra. A felfedező projektcsatorna sematikus ábrázolása

Forrás: saját szerkesztés.

Osterwalder (2020) több nagyvállalati példát említ a felfedezési portfólió kialakítása kapcsán. Egyik esetben az egyik vállalat 250, egyenként 100 ezer dolláros projektbe fektetett be, amelyek közül fél-egy éven belül megbukott 162, a maradék 87 sikeres lett különböző mértékű profittermeléssel. A 250-ből pedig egyik felfedező innovációs projekt átütő siker lett, a vállalat egy komplett új üzletágat és ökoszisztémát épített köré. A vállalatot Nestlé-nek hívták és a sikertörténet pedig a mindenki által ismert és számos versenytárs által másolt Nespresso kapszulás kávé volt. Nem gyakoriak az ekkora mértékű átütő sikerek, hiszen a vállalati háttér, a termelési, logisztikai és értékesítési kapacitások és sikeres brandépítési tapasztalatok mind segítették, hogy világraszóló siker legyen a fejlesztésből, a cég részvényesei számára pedig igazi pénztermelő gépezet jött létre.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 157 3

Menedzsment

Az Innováció és kiválóság című kötet célja a vállalati kiválóság lencséjén keresztül egyfajta tükörképet mutatni a hazai vállalkozások innovációs tevékenységéről egy ágazati felmérés eredményein és vállalati esettanulmányokon keresztül, majd a gyakorlatban is kipróbálható, már bizonyított, egyszerű menedzsment módszerekkel segíteni elsősorban a kis- és közepesvállalkozások innovációs képességének a fejlesztését. Az első rész a vállalati kiválóság és a siker tényezőit tekinti át, majd rámutat az innováció lehetséges forrásaira, kiemelten a felhasználók és a munkatársak szerepére. Empirikus kutatási eredmények alapján kiemelésre kerül a hazai vállalkozások kutatási-innovációs tevékenységének néhány sajátossága, mint például a fejlesztésekre szánt időbeli ráfordítás limitált mértéke, valamint nagyvállalati interjúkra építő esettanulmányokban (Audi, Bosch, Melecs) a munkahelyi környezet és a kreatív munkavégzés körülményeinek támogató szerepe. A kötet olyan tesztelt gyakorlati módszerek és menedzsment technikák ismertetésével zárul, amit az olvasók a saját vállalkozásuknál ki tudnak próbálni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dory-innovacio-es-kivalosag//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero