Dőry Tibor

Innováció és kiválóság

Menedzsment módszerek innovációs transzformációhoz


Belső vállalkozások, a corporate venturing stratégia kialakításának folyamata

Számos nagyvállalat innovációs stratégiájában szerepel a belső vállalkozások, a corporate venturing támogatása vállalati kockázati tőke, saját üzleti inkubátorok, gyorsító programok vagy innovációs laboratóriumok formájában. A nagy nemzetközi vállalatok, mint a BP, a SAP, a Bosch vagy az VW konszern az elmúlt évtizedben számos belső vállalkozás támogató szervezeti egységet hoztak létre világszerte. Nem könnyű tippet adni, hogy melyik vállalat, csoport modelljét érdemes másolni, hiszen az adott vállalatra vonatkozó környezet és innovációs ökoszisztéma adottságaihoz, illetve lehetőségeihez illesztve körültekintően kell végrehajtani az egész folyamatot a várt eredmények eléréséhez.
Fes (2011) kötetében szereplő szakirodalmi áttekintés alapján a belső vállalkozások támogatásának, a corporate venturing stratégia kialakításának folyamata jellemzően két lépésből áll:
  • a célok meghatározása;
  • belső vállalkozásokat támogató eszközök és szervezeti egységek létrehozásának a lépései.
 
Célok meghatározása
A belső vállalkozási tevékenységek és a startup cégekkel való együttműködések erősítését tervező felsővezetésnek stratégiai döntést kell hozni arról, hogy milyen hatást akarnak elérni hosszú távon, mielőtt kapcsolatba lépnek a startupokkal. A stratégiai szándék előzetes meghatározása jelentős idő- és erőforrás megtakarítás lehet a vállalatoknak, mert gyakran előfordul, hogy divatos eseményeket, pitch versenyeket, demoday-eket szerveznek, illetve bátorítják a belső innovátorokat új megoldások kidolgozására. Különösen akkor jelent mindez komoly problémát és presztízsveszteséget, ha a díjazott innovációs projektekhez nem rendelnek megfelelő mértékű erőforrásokat, illetve nem szabadítják fel munkavállalóikat a hétköznapi tevékenységeik alól vagy nem adnak számukra munkaidő-kedvezményt. Az ilyen típusú „innovációs színház” mindkét fél számára gyorsan idő- és erőforráspazarlásba torkollik, hacsak nem kerül meghatározásra előzetesen egy szabványosított döntéshozatali ütemterv, amely pontosan meghatározza, hogy a díjazott innovációs projektkezdeményezések, startup együttműködések milyen feltételekkel tudnak folytatódni. Az ilyen stratégiai tervvel elejét lehet venni a hónapokig tartó, eredménytelenül zajló pitch-eknek vagy a nagy számú projektmegbeszélésnek, vezetői briefing-eknek.
A vállalati belső vállalkozások lehetőségének a jelentősebb mértékű kiaknázását tervező vállalatoknak első lépésben egy hosszú távú stratégiát kell meg határozni, világos célkitűzésekkel, eredményváltozókkal. A célok között az alábbiak szerepelhetnek:
  • új technológiák és üzleti modellek felfedezése;
  • üzleti problémák költséghatékony és gyors megoldása alacsony kockázat mellett;
  • a vállalat digitális átalakulásának a felgyorsítása;
  • új piacokra, iparágakba való terjeszkedés;
  • a szervezeti kultúra megújítása, a vállalkozói szellemiség erősítése kreatív tehetségekkel;
  • vállalati arculat és imázs módosítása, átalakítása.
 
Az is előfordulhat, hogy egy vállalat csak egy célt szeretne elérni, míg mások több célt is. A vezetésnek meg kell határozni a vállalat hosszútávú stratégiai célkitűzéseit, amelyekhez ragaszkodni kell az innovációs stratégia végrehajtása során, valamint időszakosan ellenőrizni, hogy elérik-e az előzetesen definiált eredményindikátorokat, majd azoknak megfelelően beavatkozásokat kell eszközölni.
 
A belső vállalkozói programok elemei
A belső vállalkozókat ösztönző és radikális innovációs projekteket indítani szándékozó vállalatok számára számos eszköz és módszer áll rendelkezésre. Meglehetősen széles a spektrum, amit a vállalatok innovációs stratégiájukhoz illeszkedően választani tudnak: akcelerátorok, gyorsító programok, vállalati inkubátorok, exkubátorok, vállalati kockázati tőke, startup felvásárlások, hackathonok vagy stratégiai partnerségek. Mindegyik módszernek más és más a hatásmechanizmusa, különböző utat követ a különböző célok elérése érdekében.
A vállalatok céljaiknak megfelelően keverhetik a különböző vállalkozásfejlesztési módszereket és ezáltal sajátos ökoszisztémát alakíthatnak ki. A 34. ábra áttekintést nyújt a belső vállalkozói programok leggyakoribb módszereiről az alábbi négy dimenzió szerint:
  • az innovációs folyamat melyik szakaszában célszerű használni;
  • mekkora erőforrást igényel;
  • milyen időtávon várhatók vállalati szintű eredmények;
  • milyen valószínűséggel lehet az eredményeket integrálni a már működő vállalatba.
 
34. ábra. Belső vállalkozói programok csoportosítása
Forrás: saját szerkesztés.
 
A napjainkban elérhető legfontosabb belső vállalkozásfejlesztés eszközei az alábbiak:
 
  1. Tevékenységek, események
Erőforrások megosztása. A vállalat erőforrásaihoz, laboratóriumi, szimulációs, modellezési, mérési és prototípus készítési vagy akár a gyártási kapacitáshoz való hozzáférés biztosítása az induló vállalkozások, startupok számára, miközben közelebb kerülnek és megismerik a partner vállalkozói ökoszisztémáját, illetve üzleti, adminisztrációs folyamatait és a szervezeti kultúráját.
 
Üzleti felderítés („scouting”). A vállalat kijelöl egy széleskörű tapasztalatokkal rendelkező munkatársat, aki egy meghatározott innovációs kihíváshoz vagy a vállalat innovációs stratégiájához kapcsolódóan megvizsgálja, felderíti, hogy milyen megoldási lehetőségek, technológiák, eszközök érhetőek el a piacon, illetve milyen fejlesztéseken dolgoznak az élenjáró kutatóhelyek vagy a versenytárs vállalatok.
 
Stratégiai partnerség. A már működő vállalatok és a startupok közötti szövetségeknek számos formája lehet, beleértve új, innovatív termékek és szolgáltatások közös fejlesztését és vállalati ügyfelek speciális igényeinek kielégítésére irányuló közös innovációs tevékenységet.
 
Innovációs kihívás („challenge”). Egy meghatározott, aktuális vállalati problémára összpontosító nyílt verseny a munkatársak számára, amely anyagi ösztönzést és erkölcsi elismerést nyújt a vállalat különböző funkcióterületein tevékenykedő innovátoroknak a legjobb megoldás kidolgozására.
 
Hackathon. Egy- vagy többnapos innovációs ötletverseny és workshop-sorozat, ahol különböző tudományos és szakmai háttérrel rendelkező innovációs csapatok előre megfogalmazott kihívások innovatív megoldási lehetőségeit dolgozzák ki. Az eseményhez kapcsolódóan a csapatok munkáját üzlet- és termékfejlesztési mentorok támogatják, akik szakmai ismereteikkel és kapcsolatrendszerükkel segítenek, ha a csapatok elakadnak, végül pedig szakmai zsűri előtt prezentálják a problémára kidolgozott megoldásokat.
 
Akcelerátor vagy üzleti gyorsító program. Néhány héttől hat hónapos időtartamú üzleti program, aminek az a célja, hogy a projektcsapatok vagy startupok finomítsák és teszteljék az üzleti modelljüket, vagy éppen továbbfejleszthetik innovatív terméküket és szolgáltatásukat szakmai mentorok, korai fázisú angyal befektetők támogatásával. A gyorsító programok legfontosabb értéke, hogy a projektcsapatoknak magvető befektetést is felkínálnak, illetve számos hasznos visszajelzést kapnak, amit beépíthetnek vállalkozásuk tervezésébe, fejlesztésébe. A programokat jellemzően egy „demo day” zárja, ahol a projektgazdák meghívott szakértők és potenciális befektetők előtt mutatják be projektjük előrehaladását, eredményeit, illetve jövőbeli terveiket.
 
  1. Tőkeprogramok
Vállalati kockázati tőke („corporate venture capital”). A vállalatok közvetlen tőkebefektetéseire használják ezt a fogalmat, amelynek célcsoportját a befektető vállalat szempontjából stratégiai jelentőségű startup cégek alkotják. A definíció magában foglalja az olyan induló vállalkozásokba történő befektetéseket is, amelyeket a befektető vállalat alapított. Nem tartoznak ebbe a kategóriába azok a befektetések, amelyek a „vállalati vállalkozás” általánosabb fogalma alá tartoznak, például olyan új belső vállalkozások finanszírozása, amelyek bár elkülönülnek a vállalat alaptevékenységétől és bizonyos szervezeti autonómiával rendelkeznek, jogilag mégis a vállalat részét képezik.
 
Akvizíciós program. Olyan felvásárlás, amelyet a piacon jelentős befolyással és tőkeerővel rendelkező vállalatok eszközölnek. Jellemzően portfóliójukhoz kapcsolódó startupok felvásárlását és integrálását jelenti abból a célból, hogy hozzáférjenek az újonnan kifejlesztett innovatív termékeikhez vagy éppen kiiktassák azokat, hogy ne jelentsenek konkurenciát a saját meglévő termékeiknek, szolgáltatásaiknak.
 
  1. Infrastruktúrák
Vállalati inkubátor. Olyan speciális vállalati egységek, amelyek fizikai erőforrások és egyéb üzleti, technológiai támogatás, mentorálás biztosításával új vállalkozások létrehozását és növekedését segítik. Fontos céljuk, hogy növekedési lehetőségeket keressenek az inkubátor anyavállalata számára. A vállalat hagyományos struktúrájánál jóval rugalmasabb és kevésbé bürokratikus környezetet biztosítanak az inkubált projektcsapatok, belső vállalkozások számára és arra ösztönzik őket, hogy az anyacég gondolkodásmódjához és szervezeti mintáihoz képest innovatív alternatív megoldásokat keressenek és teszteljenek védett környezetben.
 
Exkubátor. Az inkubátor és az akcelerátor kombinációja, amely kritikus segítséget nyújt az inkubált startupoknak, mivel a legtöbb startup nem éli túl a megalapítását követő első hat hónapot, egy évet a vállalati inkubátorban vagy gyorsító programban eltöltött néhány hónapos program befejezését követően. Az exkubátorok hat hónapos vagy annál is hosszabb üzletiszakmai támogatást nyújtanak a betelepült vállalkozásoknak, ami jelentősen növeli az életképességüket. Az excubátor azonban nem ingyenes, tehát a betelepülő induló vállalkozásnak fizetni kell az inkubátor szoláltatásaiért. Az excubátor ideális betelepülője túl van az első körös tőkebevonáson, ezért ki tudja fizetni az átfogó szolgáltatáscsomagot, amely segíthet felgyorsítani az új vállalkozás növekedését.
 

Innováció és kiválóság

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 157 3

Az Innováció és kiválóság című kötet célja a vállalati kiválóság lencséjén keresztül egyfajta tükörképet mutatni a hazai vállalkozások innovációs tevékenységéről egy ágazati felmérés eredményein és vállalati esettanulmányokon keresztül, majd a gyakorlatban is kipróbálható, már bizonyított, egyszerű menedzsment módszerekkel segíteni elsősorban a kis- és közepesvállalkozások innovációs képességének a fejlesztését. Az első rész a vállalati kiválóság és a siker tényezőit tekinti át, majd rámutat az innováció lehetséges forrásaira, kiemelten a felhasználók és a munkatársak szerepére. Empirikus kutatási eredmények alapján kiemelésre kerül a hazai vállalkozások kutatási-innovációs tevékenységének néhány sajátossága, mint például a fejlesztésekre szánt időbeli ráfordítás limitált mértéke, valamint nagyvállalati interjúkra építő esettanulmányokban (Audi, Bosch, Melecs) a munkahelyi környezet és a kreatív munkavégzés körülményeinek támogató szerepe. A kötet olyan tesztelt gyakorlati módszerek és menedzsment technikák ismertetésével zárul, amit az olvasók a saját vállalkozásuknál ki tudnak próbálni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dory-innovacio-es-kivalosag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave