Dőry Tibor

Innováció és kiválóság

Menedzsment módszerek innovációs transzformációhoz


A belső vállalkozói programok sikertényezői

A topmenedzsment elkötelezettsége és támogatása a belső vállalkozói programok egyik legfontosabb sikertényezője. Ezzel összhangban a vállalat felső vezetésének ki kell nyilvánítani, hogy a belső innovátorok, vállalkozók támogatása és a startupokkal való együttműködés a vállalati (innovációs) stratégia szerves része. Ez magában foglalja a stratégiai célok hatékony kommunikációját az érintettek felé, a megfelelő szervezeti környezet és folyamatok megteremtését, a munkatársak képzését és oktatását az innováció előnyeiről, annak folyamatáról és lépéseiről, valamint a status quóhoz való ragaszkodással járó kockázatok bemutatását.
Kritikus fontosságú, hogy az innovációval foglalkozó munkatársak és menedzserek tudják, hová tart a vállalat, miért és hogyan? Lényeges tehát, hogy minden értintettnek világos képe és megértése legyen a vállalati innovációs stratégiáról. A transzparencia és a bizalomerősítés érdekében folyamatosan mérni és értékelni kell az innovációs és belső vállalkozói csapatok teljesítményét. További sikertényező, hogy a vezetés szabadságot biztosít az innovációs, belső vállalkozói csapatoknak, valamint lehetővé teszi számukra az önálló munkavégzést és döntéshozatalt bizonyos keretek között az átfogó stratégiával összhangban.Emellett az is fontos, hogy az autonóm módon tevékenykedő belső vállalkozók ne elszigetelt „szabad csapatokként” tevékenykedjenek, hanem szabályozott módon működjenek együtt a vállalat más egységeivel, ha például a prototípusok legyártásáról, teszteléséről, mérések elvégzéséről vagy éppen az értékesítési lehetőségek feltárásáról van szó. Ezeknek az interakciónak a kölcsönös bizalmon és támogatáson kell alapulni. Végül, de nem utolsósorban az is megkerülhetetlen, hogy a belső vállalkozók, innovátorok megfelelő mértékű erőforrásokat kapjanak a vállalattól, hogy azok hiánya ne jelentsen akadályt a radikális innovációk elindításához és megvalósításához.
 
35. ábra. Belső vállalkozói programok sikertényezői
Forrás: saját szerkesztés.
 
A fenti sikertényezőkön kívül érdemes még azt is megjegyezni, hogy célszerű egy kisebb léptékű kísérleti programmal kezdeni a „corporate venturing”-et, amely például egy széleskörű érdeklődésre számot tartó témára összpontosít, pl. a termelés során keletkező hulladékok újrahasznosítása, majd ezután növelni a léptéket, a bevont munkatársak számát és az innovációra allokált erőforrás keretet. Az ilyen startup-szerű bevezetés és kezdés lehetőséget biztosít a menedzsment számára a program korrekciójára és a tapasztalatok beépítésére egy nagyobb szabású program folyamatába.
 

Innováció és kiválóság

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 157 3

Az Innováció és kiválóság című kötet célja a vállalati kiválóság lencséjén keresztül egyfajta tükörképet mutatni a hazai vállalkozások innovációs tevékenységéről egy ágazati felmérés eredményein és vállalati esettanulmányokon keresztül, majd a gyakorlatban is kipróbálható, már bizonyított, egyszerű menedzsment módszerekkel segíteni elsősorban a kis- és közepesvállalkozások innovációs képességének a fejlesztését. Az első rész a vállalati kiválóság és a siker tényezőit tekinti át, majd rámutat az innováció lehetséges forrásaira, kiemelten a felhasználók és a munkatársak szerepére. Empirikus kutatási eredmények alapján kiemelésre kerül a hazai vállalkozások kutatási-innovációs tevékenységének néhány sajátossága, mint például a fejlesztésekre szánt időbeli ráfordítás limitált mértéke, valamint nagyvállalati interjúkra építő esettanulmányokban (Audi, Bosch, Melecs) a munkahelyi környezet és a kreatív munkavégzés körülményeinek támogató szerepe. A kötet olyan tesztelt gyakorlati módszerek és menedzsment technikák ismertetésével zárul, amit az olvasók a saját vállalkozásuknál ki tudnak próbálni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dory-innovacio-es-kivalosag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave