Dőry Tibor

Innováció és kiválóság

Menedzsment módszerek innovációs transzformációhoz


Belső vállalkozásokat támogató szervezeti egységek létrehozásának szempontjai és lehetséges lépései

A stratégiai célok meghatározása mellett a szervezeti kultúra átalakítására is szükség van az eredményes vállalati vállalkozók („intrapreneur”) és vállalkozások („spin-out”) létrehozása érdekében. Jelentős szemléletváltásra van ugyanis szükség a hagyományos vállalati kultúrában szocializálódott munkavállalóknak és vezetőknek, mert a körülményes adminisztráció a vállalkozói magatartás ellen hat és nem támogatja a proaktivitást, valamint a kockázatvállalást. Az ötletfázisban a radikális innovációt elsősorban az egyének kezdeményezik. Annak érdekében, hogy radikális innovációk jöhessenek létre, megfelelő önállóságot és felhatalmazást kell adni a munkatársaknak. Az innovációs képességek és a kockázatvállalási hajlandóság növelése, valamint az új megoldási lehetőségek proaktív keresése érdekében alapjaiban meg kell változtatni a különböző vállalati folyamatokat és ösztönzőket.
Az első lehetséges lépés egy olyan ösztönzőrendszer kidolgozása lehet, ami támogatja az olyan kockázatos innovációs ötletek és projektek kidolgozását, amelyek jelentős bevételt hozhatnak a vállalatnak a különböző Lean módszerekkel elért hatékonyságnövekedési és költségcsökkentési lehetőségek mellett.
A következő menedzsment feladat a hozzáállás és a megfelelő visszajelzés adás megtanulása a fejlesztési folyamatban elkövetett hibák tolerálása érdekében, valamint a hibázás lehetőségének a kommunikálása. A valóban merész technológiai és innovációs javaslatok nagyobbik része statisztikai alapon ugyanis nem fog működni, tévútnak fog bizonyulni annak költségeivel és egyéb következményeivel együtt. Ez a realitás, sikeres kis- és nagyvállalatok világszerte a portfólió szemlélet szerint menedzselik az innovációs ötleteket, amelyek közül csak néhány százalék fog jelentős megtérülést hozni a vállalkozásnak. Lehet „Sztahanov-módszereket” bevezetni és elvárni, hogy minden projekt sikeres legyen, de ez maximum papíron fog működni.
A harmadik és talán a leghúsbavágóbb menedzsment feladat az erőforrások biztosítása a fejlesztésekhez, valamint az erőforrások autonóm felhasználásának a lehetővé tétele a munkatársak számára. Több vállalati gyakorlat és minta létezik arra vonatkozóan, hogy a fejlesztő típusú munkavállalók a munkaidő egy bizonyos hányadát innovatív kezdeményezések kitalálására és kezdeti lépéseinek a megvalósítására tudják fordítani. Ennél jelentősebb anyagi ráfordítással jár az innovációs javaslatok kezdeti prototípusának az elkészítése, valamint további működő prototípusok tesztelése. Sikeres technológiai vállalatok példája mutatja, hogy nem lehet megúszni a több tucat vagy akár több száz prototípus legyártásának és tesztelésének a költségét, ha egy vállalat valóban radikálisan új termékeket vagy szolgáltatásokat kíván a piacra bevezetni.
 
36. ábra. A belső vállalkozói folyamat elemei
Forrás: Fes (2011) alapján saját szerkesztés.
 
Ha nemcsak ad-hoc módon, azaz egyszer így, egyszer úgy kívánja a vállalat az innovációs projektjeit menedzselni, akkor elkerülhetetlen egy innovációs szervezet, egység kialakítása is a vállalkozáson belül, amelynek dedikált feladata a belső innovációs ötletek és vállalkozói kezdeményezések támogatása. Természetesen ennek akkor van értelme, ha a vállalkozásnál olyan nagy számú innovációs projektet menedzselnek, ami igényli a dedikált egység felállítását, ahogy a kötet 5. fejezetében szereplő Robert Bosch és Audi Hungaria esettanulmányban láthattuk.
 

Innováció és kiválóság

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 157 3

Az Innováció és kiválóság című kötet célja a vállalati kiválóság lencséjén keresztül egyfajta tükörképet mutatni a hazai vállalkozások innovációs tevékenységéről egy ágazati felmérés eredményein és vállalati esettanulmányokon keresztül, majd a gyakorlatban is kipróbálható, már bizonyított, egyszerű menedzsment módszerekkel segíteni elsősorban a kis- és közepesvállalkozások innovációs képességének a fejlesztését. Az első rész a vállalati kiválóság és a siker tényezőit tekinti át, majd rámutat az innováció lehetséges forrásaira, kiemelten a felhasználók és a munkatársak szerepére. Empirikus kutatási eredmények alapján kiemelésre kerül a hazai vállalkozások kutatási-innovációs tevékenységének néhány sajátossága, mint például a fejlesztésekre szánt időbeli ráfordítás limitált mértéke, valamint nagyvállalati interjúkra építő esettanulmányokban (Audi, Bosch, Melecs) a munkahelyi környezet és a kreatív munkavégzés körülményeinek támogató szerepe. A kötet olyan tesztelt gyakorlati módszerek és menedzsment technikák ismertetésével zárul, amit az olvasók a saját vállalkozásuknál ki tudnak próbálni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dory-innovacio-es-kivalosag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave