Dőry Tibor

Innováció és kiválóság

Menedzsment módszerek innovációs transzformációhoz


1. Innovációs ötletek hatékony kommunikációja

 
Háttér
Vezetői visszajelzések és innovációs brainstormingok folyamatának a megfigyelései azt mutatják, hogy az innovációs ötletek gyakran nem megfelelően, sok esetben kifejezetten pongyolán és nem elég érdeklődés felkeltően vannak megfogalmazva, valamint többnyire feszülten, ideges hangulatban kerülnek előadásra. Ennek egyik oka az lehet, hogy a fejlesztési ötletet megfogalmazó munkatársak, ötletgazdák fejében egészen más kép él, mint amit szavakba öntenek és próbálnak átadni a vezetőnek, döntéshozónak. Másrészt a közlés, az írásos vagy szóbeli kommunikáció során további torzítások is felléphetnek, mint például a helyszín, az időpont, a vállalati körülmények, amelyek gyengíthetik az üzenetek célba érését és alapvetően befolyásolják mind az ötletgazda, mind a fogadó fél érzelmi hozzáállását. Mindezt ráadásul jelentősen befolyásolhatja a fogadó fél felkészültsége, nyitottsága, alkalmassága az ötlet fogadására. Továbbá a munkahelyi körülmények, például a nyomasztó határidők, más vezetői prioritások, adminisztrációs terhek vagy éppen magánéleti kihívások is hatással lehetnek az ötlet jelentőségének a megértésére. Ennyi akadályozó tényezőt biztosan nem vesz figyelembe az ötletgazda a javaslata megfogalmazásakor, aki a közlésre, közreadásra készül és startup-os fordulattal élve, a „pitch” közben feszülten figyeli a vezető rezdüléseit és visszajelzéseit. Számára ilyenkor a bizalmi légkör megteremtésére és nyugtató, biztató tekintetekre van szükség érzelmei kontrollálásához. Ugyanis az ötletek fázisában a tapasztalatok szerint az a legfontosabb, hogy kellő türelemmel meghallgassák és megfelelő körülmények között tudják elmondani a munkatársak a fejlesztési javaslatukat.
Az alapos felkészülés, majd próbák mindkét fél részéről magabiztosságot és önbizalmat nyújtanak. Az ötletgazdának és a vezetőnek is önmagát kell adni, és nem többet mutatni annál, mint amennyi tudással és képességgel rendelkezik. Az emberek – legyenek a beosztott vagy a vezetői oldalon – jól felismerik, ha valaki többet mond vagy ígér annál, amit valójában tud. Ezt a jelenséget a szakirodalom DunningKruger hatásnak, vagy másnéven „kompetencia illúzió”-nak hívja. Ennek az a lényege, hogyha minél kevesebbet tud valaki, annál biztosabb annak az ellenkezőjében. Elméletben és kellő távolról minden egyszerűbbnek tűnik, mint amilyen valójában. Sokan gondolják, hogy valami korszakalkotó dolgot találtak fel és azt képesek is a céges keretek között – vagy akár azon kívül, önálló vállalkozás formájában – megvalósítani, még akkor is, ha az jóval magasabb képzettséget vagy tapasztalatot igényel.
Ezzel összefüggésben érdemes tisztában lenni azzal, hogy egy-egy elhamarkodott reakciónk és akár a testbeszédünk is véget vethet egy ígéretesnek tűnő kezdeményezésnek. Az életben tehát minden bonyolultabb, mint ahogy azt magunkban elképzeljük. Érdemes bizonyítékokat, műszaki-gazdasági igazolásokat bemutatni, ezekre hivatkozni, illetve őszinte visszajelzéseket kérni. Sok zseniális fejlesztő többnyire magától értetődőnek tartja, hogy az ötlete mindenki számára érthető. Nem jönnek rá arra, hogy mások számára sok esetben nehéz vagy szinte lehetetlen megérteni és követni azt, amit ők korszakalkotó, forradalmi innovációnak gondolnak. Emellett azt is fontos tudni, hogy nemcsak az a lényeges, amit mondunk, hanem az is, ahogy mondjuk. Kommunikációs szakemberek megfigyelései szerint az üzenetátvitel eredményességét tekintve a tartalom önmagában kevesebb, mint felét jelenti.
Sok esetben nem is a munkatárs, hanem a vezető az, aki nem veszi tudomásul, hogy nem rendelkezik azzal a tudással és képességgel, amire szüksége lenne ahhoz, hogy helyesen tudjon dönteni vagy megfelelő reakciót mutatni az ötletek első megismerésekor. Tudjuk továbbá azt is, hogy az első benyomásnak óriási jelentősége van, mert hogyha kivetnivaló találunk például az ötletgazda öltözködésében vagy a hanghordozásában, már egyből másképpen viszonyulunk a megértett vagy meg sem értett ötlethez. Ez pedig sordöntő lehet ennek az ötletnek a jövőjére nézve, és ami egy munkahelyen még súlyosabb következménnyel jár, a munkatárs jövőbeni motivációjára nézve. Emberből vagyunk! Mindannyian vágyunk az értő meghallgatásra és az ötletek elismerésére. Ha ez megtörténik, akkor épül, erősödik a szervezet innovációs szellemisége, kultúrája, amit apró ajándékokkal tovább lehet erősíteni. Az elismerés, a pozitív példák követésére való figyelemfelhívás óriási ösztönző és motiváló hatással van minden munkatársra. Nem beszélve arról, ha valaki lehetőséget, esetleg bizonyos vállalati erőforrásokat is kap a megvalósításra vagy az innovációs projektekben való közreműködésére. Ezek a részvételek valójában az egyén Maslow-piramisának a csúcsát, szakmai kiteljesedését, azaz az önmegvalósítást támogatják. Érdemes erről a szempontról sem megfeledkezni, amikor olyan egyszerűnek tűnő és a hétköznapokban olyan gyakran alkalmazott technikáról, mint az innovációs ötletek hatékony kommunikációjáról van szó.
 
Cél(ok)
Az innovációs ötletek hatékony kommunikációjával elsősorban a fejlesztési ötletek megfelelő megfogalmazásához kívánunk támpontokat adni annak érdekében, hogy az ötlet ne kerüljön idejekorán az „ötlettemetőbe”. A módszer másodlagos célja a magabiztosság növelése és a határozott fellépés erősítése fejlesztési ötletek, tételmondatok formájában történő megfogalmazásával.
 
Célcsoport(ok)
A vállalat minden részlegén tevékenykedő munkavállalók és vezetők, akik alkalmanként vagy rendszeresen fejlesztési javaslatokat fogalmaznak meg, vagy munkakörük proaktív kezdeményező és vállalkozói hozzáállást igényel.
 
A módszer rövid leírása
A fejlesztési javaslatok megfogalmazását ideális esetben egy egész vagy egy fél napos workshopba javasolt ágyazni. A munkatársakból és fejlesztőkből álló vegyes csapatok javasolt létszáma 610 fő. A workshopot célszerű az innováció különböző típusainak a bemutatásaival, valamint a vállalkozás innovációs kihívásaival, fókuszterületeinek a bemutatásával kezdeni annak érdekében, hogy a munkatársak, potenciális innovációs projektgazdák számára világosak legyenek a vezetés elvárásai, valamint a vállalkozás stratégiájához való kapcsolódások. Néhány vállalati innovációs példa jó mintát tud adni a projektgazdák számára a már megvalósított vagy megvalósítás alatt álló céges fejlesztésekről. Ha ilyen mintaprojektek (még) nem állnak rendelkezésre, akkor a workshop moderátorának segítségével egy konkurens hazai vagy nemzetközi cég innovációs projektjét célszerű elemezni. Természetesen a részt vevők nem ismerhetik annak a projektnek minden részletét, de kreativitásukat fokozza, ha el kell képzelni nekik, hogyan történhetett, milyen mögöttes megfontolásokra épülhetett a projekt és vajon hogyan mutatta be azt a projektgazda a vezetőjének.
A híres pénzügyi befektető, Warren Buffet nevéhez kapcsolódó idézet szerint – „soha ne fektess be olyan üzletbe, amit nem értesz” – jól kifejezi azt az igényt, miért kell világosan bemutatni a fejlesztési projektötleteket. A néhány mondatból álló és a vezetőnek akár egy véletlen találkozás során egy-két percben elmondható „pitch” akkor lesz sikeres, ha az alábbi elemeket tartalmazza:
  • Név: egy innovatív ötlet találó neve hatékony módja annak, hogy a vezető és a kollégáik összekapcsolják az ötletet a projektgazdával.
  • Probléma: milyen problémát oldunk meg? Kezdhetjük az ötletet bemutató történetünket azzal, hogy felvázolunk egy egyértelmű és fontos, kielégítetlen ügyféligényt.
  • Megoldás: hogyan oldjuk meg a problémát? Itt kell elmondani azt, hogy a javasolt új megoldásunk, hogyan oldja meg a felhasználó kielégítetlen igényét.
  • Üzleti modell: hogyan, milyen módon fog a vállalkozás pénzt keresni az innovációval?
  • Újdonság: egy mondatban leírja az innovációnk alapötletét és elmagyarázza, miért jobb, mint a piacon elérhető versenytárs termékek, szolgáltatások.
 
Valójában, ha van egy jól megfogalmazott, összetett mondatunk, akkor bármikor be tudjuk mutatni a fejlesztési ötletünket. Nem árt azonban alaposan begyakorolni a megfogalmazást – ami nem magolást jelent –, hogy magabiztosnak is tűnjünk, ami már fél sikert jelenthet. Vállalati és startup tréningek1 tapasztalataira építve tehát egy úgynevezett „tételmondatot” kell „elég jól” megfogalmazni, ami az alábbi kérdésekre adott tömör válaszokat fűzi össze:
  1. AZOKNAK... a vásárlóknak {Kinek készül a termék, kinek jelent értéket a használata?}
  2. AKIK... igény, vagy lehetőség definiálása {Mi az a probléma vagy igény, amire a felhasználó megoldást keres?}
  3. A(Z)... ötlet/termék neve {Adj legalább egy munkanevet a projektednek!}
  4. EGY... piaci kategória {Mire jó, mi ez a termék? Ha beillesztjük a terméked/ ötleted neve után, akkor definiálja, hogy milyen területen dolgozol.}
  5. AMI... legfőbb előny, ok amiért fizetnek az ötletedért {Miért van szüksége az ügyfelednek a termékre, szolgáltatásra?}
  6. Az... X.Y.-AL ELLENTÉTBEN, AMI... legfőbb versenytárs, alternatíva, helyettesítő termék {Hogyan oldják meg jelenleg azt a problémát, amiről az ötleted szól?}
  7. A MI TERMÉKÜNK... legfontosabb megkülönböztető tényezője {Mitől jobb, mint a versenytárs, vagy a helyettesítő termék?}
 
Természetesen egy workshop, brainstorming keretében nem várható el, hogy tökéletesen végiggondolásra kerüljön a projektötlet minden részlete, ezért célszerű a fenti kérdésekre adott válaszlehetőséget külön-külön kezelni és a legmegfelelőbb kombinációkat lejegyezni, majd memorizálni.
Egy vicces példa jól megfogalmazott tételmondatra:
AZOKNAK a melegszendvicsre vágyó embereknek, AKIK gyorsan és kiszámítható minőségben szeretnének melegszendvicset készíteni, A szeletelt toast kenyér, EGY kenyérféleség.
AMI szükségtelenné teszi a vesződést a kenyérvágással. A hagyományos kenyérrel SZEMBEN, AMIT fáradtságos munkával fel kell szeletelni, és a szeletek különböző méretűek lesznek, A MI TERMÉKÜNKKEL minden szelet ugyanakkora, így a belőle készült melegszendvics minősége is állandó.
 
1 A módszer leírása Molnár Pál, a SzintézisNet Kft. innovációs igazgatójának a szíves hozzájárulásával készült, aki az Ideathon Győr ötletversenyek alkalmával és a SzintézisNet Kft. innovációs bajnok programjában tesztelte a módszert, illetve számos alkalommal közösen alkalmaztuk a Széchenyi István Egyetemen tartott „Ötletből üzlet” kurzusok keretében.

Innováció és kiválóság

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 157 3

Az Innováció és kiválóság című kötet célja a vállalati kiválóság lencséjén keresztül egyfajta tükörképet mutatni a hazai vállalkozások innovációs tevékenységéről egy ágazati felmérés eredményein és vállalati esettanulmányokon keresztül, majd a gyakorlatban is kipróbálható, már bizonyított, egyszerű menedzsment módszerekkel segíteni elsősorban a kis- és közepesvállalkozások innovációs képességének a fejlesztését. Az első rész a vállalati kiválóság és a siker tényezőit tekinti át, majd rámutat az innováció lehetséges forrásaira, kiemelten a felhasználók és a munkatársak szerepére. Empirikus kutatási eredmények alapján kiemelésre kerül a hazai vállalkozások kutatási-innovációs tevékenységének néhány sajátossága, mint például a fejlesztésekre szánt időbeli ráfordítás limitált mértéke, valamint nagyvállalati interjúkra építő esettanulmányokban (Audi, Bosch, Melecs) a munkahelyi környezet és a kreatív munkavégzés körülményeinek támogató szerepe. A kötet olyan tesztelt gyakorlati módszerek és menedzsment technikák ismertetésével zárul, amit az olvasók a saját vállalkozásuknál ki tudnak próbálni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dory-innovacio-es-kivalosag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave